VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Először is mély tisztelettel köszöntöm a dinamikusan növekvő kormánypárti oldalt, hiszen most már kettőről nyolcra növekedett a jelen levő kormánypárti képviselők száma. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)
Tisztelt Ház! Örömmel üdvözöltük, hogy a nemzetközi gazdasági válság hatására kialakított európai bankhatóság, EU-szintű bankfelügyelet és az európai rendszerkockázati testület szerepének, a vele való együttműködésnek, valamint az összevont felügyeleti feladatoknak megfelelő új szabályokat egyértelműen deklarálja a javaslat. Ugyanakkor adós marad olyan régi és megoldatlan problémák rendezésével és szabályozásával, amelyek a fogyasztók érdekeit súlyosan és hátrányosan érintik, valamint nem biztosítják a PSZÁF mint autonóm közigazgatási szerv működését.
Érthetetlennek találjuk, hogy a javaslat szőnyeg alá söpri a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos problémát. Merjük kimondani, hogy az úgynevezett fogyasztói csoportok pénzügyi szolgáltatást végeznek, és ezt tehetik teljes kontroll és felügyelet nélkül, megfosztván ezzel a fogyasztói csoportok tagjává vált és jogsérelmet szenvedett fogyasztókat még a pénzügyi fogyasztóvédelem által nyújtott védelemtől is.
Miért nem kerültek be ismét a PSZÁF hatáskörébe az úgynevezett fogyasztói csoportok? Kérem szépen, nekünk mint törvényhozóknak az a feladatunk, hogyha az élet előrehalad, mi ezt a törvényekkel kövessük. Sajnos az látszik, hogy 2-3 évvel ezelőtt kialakultak ezek a fogyasztói csoportok, de mindmáig szabálytalanul, pontosabban szabály nélkül működnek. Ezért nekünk az volna a feladatunk, hogy a fogyasztói csoportokra az állam óvó szemét, illetve vigyázó szemét kiterjesszük, viszont ez a jelen törvényben kellett volna szabályozásra kerüljön, de ez nem történt meg.
Aggályosnak tartjuk a javaslat azon rendelkezését, amely szerint a törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása is a PSZÁF feladatai közé tartozik. Mi alapján kerül államigazgatási irányítás alá egy önkéntesen létrejött gazdálkodó szervezet, amely az állampolgárok önkéntesen elhelyezett megtakarításait kezeli és fekteti be, és működése szigorú szabályoknak van alávetve és folyamatos felügyelet alatt áll?
A PSZÁF semlegességével és függetlenségével kapcsolatos elvárást súlyosan sérti, hogy ellentétben a többi autonóm szervvel, a javaslat szerint sem az elnöki, sem az alelnöki, sem a békéltető testület elnöki tisztségét illetően nem pályázatot kell kiírni. Hogyan is lehet biztosítani egy autonóm közigazgatási szerv függetlenségét és azt, hogy az élére megfelelő szaktudással rendelkező, a szakma elismerését bíró szakember kerüljön, ha a betöltendő pozíció nem nyilvános pályázat útján kerül meghirdetésre, és a vezetők kiválasztása zárt ajtók mögött, zárt körben, pártirodák eldugott zugaiban történik meg?
Abszurd helyzet, és elmozdíthatatlanságot garantál a javaslat azon rendelkezése, amely szerint az elnök összeférhetetlenségének megállapítására, illetve felmentésére irányuló előterjesztést meg kell küldeni magának az elnöknek is, aki ez ellen öt napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat, és addig nem lehet továbbküldeni a köztársasági elnöknek, amíg a bíróság jogerősen el nem bírálta.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az elnökkel szemben összeférhetetlenség vagy a felmentésére okot adó körülmény merül fel, akkor is csak egy bírósági procedúra után, ami akár évekig is eltarthat, lehet az előterjesztést megküldeni annak a személynek, aki a felmentésről dönteni jogosult. Abszurd az egész, az érintett személy döntheti el, hogy még meddig akar hivatalban maradni, ha vele szemben kifogások merülnének fel. Tehát ad absurdum az is megtörténhet, hogy fönnáll az összeférhetetlenség ténye, és akkor azt mondja az illető személy, hogy én még várok egy kicsit, még jó nekem két helyen ülni egyszerre, és megvárjuk, amíg a bíróság dönt, addig úgyis két helyről kapom a fizetésem.
(11.10)
A Fidesz mindent megtesz, hogy az erkölcstelennek nyilvánított - és most már a 2005. január 1-je után kifizetett - végkielégítéseket elvonja. Az LMP erkölcstelennek tartja, hogy a javaslat szerint a PSZÁF távozó elnöke a biztosított felmentési idő és a végkielégítési szabályok szerint gyakorlatilag 12 hónapig kapja az átlagkeresetét, munkavégzés nélkül.
A javaslat a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők között aránytalan előnyöket juttat a felügyeletnél dolgozó köztisztviselőknek. A legsúlyosabb ezek között, és még az államháztartási törvény rendelkezésébe is ütközik, hogy a felügyelet dolgozóinak visszafizetési kötelezettség nélkül lehet adni 5 millió forintot, amely követelésről az elnök még le is mondhat. Nagy probléma, hogy a felügyelet bírságbevételeinek ezentúl töredéke sem kerül az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, a Befektetővédelmi Alaphoz. Az alapok bevétele így jelentősen csökken, pedig az lenne a tisztességes, hogy azon szervezetnek adja oda a PSZÁF a beszedett bírságokat, amelyek a bank, befektetési vállalat estleges csődje esetén helytállnak a betétekért és a befektetésekért, és a károsultakat kielégítik.
Arról nem is beszélve, hogy az EU-szinten megemelt betétbiztosítási értékhatár miatt erre is szüksége van az OBA-nak. Egy rendszerszintű kockázatot képviselő bank csődje esetén az OBA pénze nem elég, hogy kielégítse a betétesek követeléseit. Félreértés ne essék, mi nem arra számítunk, hogy azonnal bedől a magyar bankrendszer, viszont hogyha esetlegesen egyes bankok csődbe jutnak, igenis joga van a betéteseknek hozzájutni az ott befektetett pénzükhöz, és a jelenlegi törvényjavaslat ezt nem garantálja kellőképpen.
Nem elegendő, hogy a felügyelet által ellátott folyamatos felügyelet csak helyszíni ellenőrzésen, rendszeres és eseti adathalászáson és a hivatalos, ismert tényeken alapul. Számtalan probléma adódott abból korábban, hogy a nyilvánosság útján elérhető és köztudomású tények alapján a felügyelet nem kezdeményezhetett vizsgálatot.
A PSZÁF által okozott kár megtérítésére irányuló jog korlátozása aggályos. A három konjunktív feltétel gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a PSZÁF hibás döntése vagy felróható mulasztása miatt fellépő kár megtérítését bárki követelni tudja. Ez pedig sérti a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapelvét, illetve azt, hogy a kárt okozó közigazgatási szerv megfelelő kártérítést fizessen jogtalan eljárásért, illetve az eljárás, intézkedés elmaradásáért, amennyiben ez okozta a kárt.
A világgazdasági válság és az annak alapul szolgáló mértéktelen kockázatvállalás a pénzügyi szervezetek részéről elkerülhetetlenné teszi a gyakoribb és alaposabb felügyeleti vizsgálatokat, az erőteljesebb fellépést, a PSZÁF állandó és folyamatos kontrolljának fenntartását. Ehhez azonban nem tartjuk elegendőnek a 3 évenkénti átfogó ellenőrzést a bankoknál, valamint az 5 évenkénti átfogó ellenőrzést a szövetkezeti hitelintézeteknél. Sokkal sűrűbben kellene!
A pénzügyi békéltető testület PSZÁF melletti létrehozása, s elnökének a PSZÁF elnöke általi kinevezése és felmentése nem biztosítja a testület függetlenségét. Értelmetlennek találjuk az iparkamarák mellett eddig létrejött és már működő békéltető testületek lezüllesztését, feladatkörük elvonását. Ehelyett ezen testületek szakmai megerősítésével lehetne biztosítani, hogy a Bizottság 98/257/EK ajánlásának megfelelően és hatékonyan működjenek a már létező békéltető testületek.
A fentiek figyelembevételével az LMP tucatnyi módosító javaslatot fog majd benyújtani a törvényjavaslathoz. Mindezen kritikáinkkal együtt mégis úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a pénzügyi vállalatok és a pénzpiacok fölött nem kellő az állami kontroll, szükség van a PSZÁF erősítésére. De pont ezért mondtuk el a kritikáinkat, hogy ez ne egy önkényes uralkodás legyen, hanem egy olyan megfelelő, átlátható, alacsony bürokráciával működő szervezet, ahol maga a PSZÁF vezetője is elszámolással bír.
Persze, el kell hogy számoljon a PSZÁF vezetője a parlamentnek is. Eléggé furán vette az ki magát, hogy a PSZÁF újonnan kinevezett vezetője - nem is értjük, milyen politikai okokból mondott le az előző - nem jelent meg a parlament szakbizottsága előtt, és így nem tudjuk azt, hogy a PSZÁF milyen folyamatokat szeretne elindítani a közeljövőben.
Mindezekkel együtt, ha a módosító javaslataink értő fülekre és meghallgatásra találnak, támogatni tudjuk ezt a javaslatot, de csak úgy és csak akkor, hogyha a PSZÁF szerepének erősítése nem egy pártkatonát jelent, hanem a PSZÁF egy valódi független ellenőrző testület lesz.
Köszönöm a szót. (Taps az LMP padsoraiban.)
