DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közösség egy olyan, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. A szabad mozgás nemcsak egy másik tagállamban való letelepedés, munkavállalás szabadságát jelenti, hanem azt is, hogy az egyik tagállam állampolgára minél egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudja peres vagy peren kívüli igényét érvényesíteni, követelését behajtani egy másik tagállamban. Különösen fontos ez az olyan igények, követelések esetében, amelyek egy vagy több gyermek mindennapi megélhetését, korábbi életkörülményeinek fenntartását, megfelelő színvonalú felnevelését hivatottak biztosítani.
Ennek megvalósítása érdekében a Közösség az elmúlt évtizedben már számos intézkedést fogadott el, és egyre bővülő igazságügyi együttműködést folytatott a határokon átnyúló polgári ügyekben. A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009-es EK-rendelet e közösségi intézkedések sorába szervesen illeszkedik, azonban sok tekintetben túl is lép azokon. A rendelet fókuszában a gyermektartás és egyéb családi tartások hatékony behajtásának biztosítása áll, így egy lényeges és előremutató gyermekvédelmi intézkedésnek is tekinthetjük. A rendelet alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy olyan körülmények között is biztosítottak legyenek a tartásra jogosultak, így legnagyobbrészt a gyermekek életkörülményei, amikor az erre elsősorban hivatott család egysége már nem áll fenn. A rendelet tehát elsősorban az önhibájukon kívül nem családi közösségben nevelkedő gyermekeknek igyekszik a közösségi jog eszközeivel támogatást, segítséget nyújtani, egzisztenciális biztonságot teremteni.
A rendelet egyik leglényegesebb újítása az - amit szeretnék kiemelni -, hogy lehetővé teszi a tartásra kötelezett külföldiek, a későbbi adósok kutatását, még azt megelőzően, hogy a kérelmező egy másik tagállamban eljárást indítana. A kérelmezőnek elegendő csak a hazai központi hatósághoz fordulnia, hogy megtudja, abban az államban, ahol a tartási követelését érvényesíteni szeretné, vagy már egy határozat birtokában végre szeretné hajtatni, van-e az adósnak bejelentett címe, fellelhető jövedelme, vagyontárgya, vagyona. Ennek a gyakorlati jelentősége abban mutatkozik meg, hogy így megelőzhetők az eleve kudarcra ítélt végrehajtási eljárások, csökkenthetők a jogosultak és az érintett államok felesleges kiadásai és időráfordítása. Ezenfelül a rendelet az állam által előlegezett tartásdíj külföldi behajtásához is központi hatósági segítség nyújtását írja le. Ez - közvetve - ugyancsak a tartásra jogosultak érdekeit szolgálja, hiszen az így befolyó összegek később más gyermekek tartásdíjának előlegezésére használhatók majd fel.
(12.50)
A rendelet, ahogyan már utaltam rá, széles körű központi hatósági közreműködést biztosít a tartási igények érvényesítéséhez, az ügyfelek e központi hatóságok segítségével intézhetik a tartási ügyeiket külföldön. A kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot jelöli ki határozatban központi hatóságként. A minisztérium mind a belföldi, mind a külföldi ügyfelek által előterjesztett kérelmek vonatkozásában el fog járni. A rendelet emellett azzal, hogy tagállamonként csak egy központi hatóság kijelölését teszi lehetővé, valamint hogy a központi hatóságokhoz benyújtható kérelmekre könnyen értelmezhető formanyomtatványokat rendszeresít, egyszerűsíti a tartási kötelezettséget megállapító határozatok meghozatalára, majd pedig elismerésére és végrehajtására irányuló eljárásokat.
A törvényjavaslat a rendelet hazai érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Így többek között azt, hogy másik uniós tagállamban tartási ügyben hozott határozat hazai végrehajtása érdekében milyen eljárást kell lefolytatni, hová, melyik bírósághoz kell az ügyfeleknek a különböző kérelmeiket intézni, másik oldalról pedig mit kell tenniük azoknak a hazai ügyfeleknek, akik külföldön kívánnak tartásdíjat érvényesíteni.
A törvényjavaslat ennek megfelelően több törvényt is módosít, legnagyobbrészt a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, amelyben rögzíteni kell a külföldi határozatok alapján a végrehajtható okiratok kiállításának szabályait és a különböző végrehajtási jogorvoslatokat elbíráló bíróságokat is. Ebben található továbbá a már említett előzetes adóskutatási eljárás is, ez egy speciális végrehajtási eljárás, amellyel a központi hatóságnak a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére irányuló megkeresése teljesíthető.
Érdemes még felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelet a tartási ügyekben az eddig is érvényesülő költségkedvezmények nyújtásán túl a 21 éven aluli gyermekek tartása iránti kérelmek vonatkozásában teljes költségmentességet biztosít. Ez a költségmentesség nemcsak a peres és nemperes eljárásokban érvényesül majd, hanem a jogi segítségnyújtás során is; a törvényjavaslat az ehhez szükséges módosításokat is tartalmazza.
A rendelet értelmében a tagállamoknak közölniük kell az Európai Bizottsággal a rendelet alkalmazásával összefüggő egyes adatokat még a rendelet hatálybalépését megelőzően. Így például azt, hogy mely szerv látja el a központi hatósági feladatokat, mely bíróság illetékes a rendelet szerinti ügyekben. Mivel e közléseket a törvényjavaslat elfogadásával egyidejűleg lehet megtenni, indokolt a javaslat mielőbbi megtárgyalása, hogy Magyarország a közlési kötelezettségének is eleget tudjon tenni. Kérem ezért szíves támogatásukat a törvényjavaslathoz.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
