KOZMA PÉTER
KOZMA PÉTER
KOZMA PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió Tanácsa 2008. december 18-án fogadta el, mint azt az előbb hallottuk, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendeletet, amelyet 2011. június 18-ától kell alkalmazni.
Az előttünk fekvő T/1441. számon beterjesztett törvényjavaslat ennek alkalmazásának a feltételeit teremti meg, így lehetőséget ad arra, hogy a belső jogban is alkalmazzuk a rendelkezéseit. A törvényjavaslat, ha jól számolom, öt törvény, illetve törvényerejű rendelet módosítását tartalmazza. Az első az 1979. évi XIII. számú törvényerejű rendeletet, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet módosítja. A rendelet akként határozza meg, hogy a joghatósági, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok univerzális jellegűek, azokat valamennyi határon átnyúló tartási ügyre alkalmazni kell, így a javaslat hatályon kívül helyezi a törvényerejű rendeletnek a tartásra vonatkozó speciális joghatósági és alkalmazandó jogi rendelkezéseit.
Ahogyan azt államtitkár úr is említette, legnagyobbrészt a végrehajtási törvényt módosítja a törvényjavaslat gyakorlatilag öt ponton. Az első módosítás: az olyan tagállamokban hozott határozatok vonatkozásában, amelyekre nézve a hágai jegyzőkönyv kötelező erővel bír, a rendelet eltörli a határozat belföldi végrehajthatóságának megállapítására szolgáló külön eljárást. A javaslat ennek megfelelően a végrehajtási törvénynek a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló okiratokat tartalmazó szakaszát kiegészíti a rendelet szerinti tartási ügyekben kibocsátott végrehajtható határozatokkal. A Vht. további kiegészítése nyomán a határozatok jogosultjai kérhetnek az adós vagyonáról másik tagállamban biztonsági intézkedéseket. A hágai jegyzőkönyvet nem alkalmazó tagállamokban hozott tartási határozatok vonatkozásában a külön eljárás továbbra is fennmarad.
A jogszabály külföldi bírósági határozatok, okiratok végrehajtására vonatkozó fejezetét a javaslat azzal egészíti ki, hogy a rendelet szerinti ezen ügyekben a hivatkozott fejezetekben foglaltak szerint történik a határozat végrehajtása. A módosítás tartalmazza azt is, hogy tartási ügyekben melyik bíróság vagy közjegyző feladata a másik tagállamban történő végrehajtáshoz szükséges igazolások kiállítása a hazai bírósági határozatokról, perbeli egyezségekről, illetve közokiratokról, erre irányuló kérelem esetén.
A végrehajtható határozatot meghozó tagállamban előterjesztett egyes jogorvoslati kérelmekre tekintettel teszi lehetővé a rendelet, hogy a végrehajtás államában felfüggesszék, avagy megtagadják a végrehajtást.
(13.00)
A törvényjavaslat erre figyelemmel egyrészt a végrehajtási törvény felfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezését, másrészt a megtagadással összefüggő szabály végrehajtásához a törvénynek a végrehajtási lap visszavonására, a záradék törlésére irányadó rendelkezéseit egészíti ki a rendeletre való utalással.
Államtitkár úr is említette, hogy a rendelet szerinti előzetes adóskutatással összefüggésben a törvényjavaslat a különleges végrehajtási eljárásokat tartalmazó részét kiegészíti egy új, különleges eljárással, amely a központi hatóságnak a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti megkeresése végrehajtását szabályozza.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hatodsorban a javaslat a rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a költségeket a követeléssel egy sorban tekinti elszámolhatónak, és a behajtott összeg egy meghatározott hányada, legfeljebb 50 százaléka szolgálja ez esetben a végrehajtási költségek kielégítését. Az illetéktörvény vonatkozásában eljárási tárgyi illetékmentességet javasol a törvényjavaslat.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat módosítása során a tárgyi költségmentesség a 21 éven aluli tartásra jogosult személyek esetében peres és nemperes eljárásokban érvényesülő költségkedvezményeken túl a jogi segítségnyújtásra is vonatkozik, így a javaslat kiegészíti a rászorultság vizsgálata nélküli ügycsoportokat a rendelet szerinti tartási ügyekkel.
Végezetül: a törvényjavaslat módosítja a 2005. évi XLVII. törvényt, amely az igazságügyi szakértőkről szól. A javaslatban a záró rendelkezések között szerepel egy, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást egyszerűsítő módosítás, egy másik rendelkezés pedig időpont-megjelölést módosít akként, hogy a névjegyzéket vezető hatóság 2010. december 31-e helyett 2012. december 31-ig fejezhesse be az eljárást.
A fentiekben foglaltakra tekintettel és mert jogharmonizációs jogszabályról lévén szó, amely a belső jog része lesz, s a már említett célokat szolgálja, tisztelettel javasolom képviselőtársaimnak, hogy a törvényjavaslatot vitassuk meg, és azt az Országgyűlés fogadja el.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
