SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Alapvetően a Lehet Más a Politika is támogatja a javaslat célját, ugyanis számunkra is egyértelmű, hogy a belső piac és a négy szabadság megvalósulása miatt egyre több gyermeket, illetve egyre több családot érint ez a probléma, összességében akár családok tízezreit érintheti a tartásdíjak eddigi behajtásának a nehézsége.
Miért annyira fontos a tartásdíj behajtása? A szülői felügyelet körében a szülők többek között kötelesek a gyermeküket eltartani, a szülő kiskorú gyermekével még a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll, kivéve, ha a gyermek tartása a gyermek vagyonának jövedelméből kitelik, vagy ha a gyermeknek tartásra kötelezhető más, egyenes ági rokona van. A tartásra kötelezhető más, egyenes ági rokonokat a tartási kötelezettség azonban csak a teljesítőképességük határáig terheli.
A gyermek eltartása a gyermek élelmezésén túlmenően magában foglalja a ruháztatást, iskoláztatást és lakhatásának biztosítását is. Ha a szülők elválnak vagy szétköltöznek, a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben biztosítja, míg a másik szülő a tartási kötelezettségét a kapcsolattartás és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés jogának és kötelezettségének gyakorlása mellett pénzben, azaz gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti. A különélő szülő által fizetett gyermektartásdíj célja, hogy ez a szülő is hozzájáruljon a gyermek anyagi feltételeinek biztosításához, megélhetéséhez, a folyamatos életvitellel kapcsolatban felmerült, rendszeres kiadásokkal járó igényeinek kielégítéséhez.
Hogy ez mekkora súllyal bír, illetve mekkora volument jelent az Európai Unióban, hadd ismertessek önökkel egy statisztikát. Az Európai Unióban a gyermeküket egyedül nevelő szülők által kért tartásdíj éves összegének átlaga négyezer euróhoz közelít. A gyerektartás azonban sokszor nem behajtható. Az Egyesült Királyságban például becslések szerint az összes gyerektartási támogatás 70 százaléka nem jut el az azt kérő szülőhöz. Üdvözöljük azt, hogy az EU sokszor nehézkesen és bürokratikusan működő döntéshozatalában igen széles körű konszenzus volt a rendelet megalkotása során. Ezt is jelzi a jelen javaslat alapján képező rendelet: az Európai Parlament 2008-ban 540 igen szavazattal, 16 tartózkodás mellett támogatta a Tanács javaslatát a gyermektartási kötelezettség minden tagállamban történő egységes elismeréséről.
Az EP módosítások nélkül támogatta a rendelettervezetet, amely kimondta, hogy valamennyi tagállamban kötelező érvényű lesz a gyerektartási kötelezettség, amint egy tagállamban erről határozat születik. Egy fontos újdonságot is hordoz ez a rendelet, ugyanis létrehoz egy, a tagállamok központi hatóságai közötti együttműködési rendszert is annak érdekében, hogy segítse a jogosultakat tartozásaik behajtásában.
A Parlament rendelettervezetéhez módosítást nem fűzött annak érdekében, hogy a rendelet végleges szövege még az elfogadás évében megszülethessen, és az uniós polgárok a lehető leghamarabb élvezhessék az új szabályozás által biztosított előnyöket. Erről a téma európai parlamenti felelőse, Genowefa Grabowska nyilatkozott.
A rendelet megalkotásával az európai jogalkotó egy újabb területre lépett, hiszen első alkalommal kísérelte meg az anyagi és eljárásjogi kérdéseket is szabályozni, párhuzamba állítva ezáltal az Európai Közösség és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia jogegységesítő törekvéseit. Ennek eredményeként minden korábbi rendeletnél részletesebben, alaposabban rögzíti a tárgyául választott területnek, azaz a tartási kötelezettségek érvényesítésére irányuló közösségi eszközrendszernek a bemutatását.
A határokon átnyúló tartási igények érvényesíthetőségének nehézségei ellen a jogalkotó a rendeletben több helyen is említi a modern információs, kommunikációs eszközök igénybevételének lehetőségét, és már a preambulumban is rögzíti, hogy a költségek csökkentése érdekében a lehető legjobban ki kell használni a korszerű kommunikációs technológiákat, különösen a felek meghallgatása során. A felek vonatkozásában nyilván az esélyegyenlőség okán nem írja elő kötelezettségként ezen eszközök alkalmazását, ellenben a minden tagállam által a tartási követelések határokon átnyúló behajtásának megkönnyítése érdekében kijelölt központi hatóságoknak olyan gyorsan kell elintézniük az ügyeket, amennyire azt az esetek megfelelő mérlegelése lehetővé teszi, s ehhez a rendelkezésükre álló leggyorsabb és leghatékonyabb kommunikációs eszközöket kell használniuk.
Az előttünk fekvő törvényjavaslatban nem találtunk arra utaló rendelkezéseket, hogy a rendelet preambulumában lefektetett rendelkezésnek megfelelően Magyarország milyen módszerekkel fogja elősegíteni a kommunikációs technológiák kihasználását.
Összességében tehát egy üdvözlendő EU-s jogszabályról van szó, azonban örömünket erőteljesen árnyalja, hogy megint egy immár sokadik salátatörvényt nyújtott be az előterjesztő. Ugyanis az előttünk fekvő javaslat öt törvényt módosít, ebből négy függ össze a címben megjelölt tanácsi rendelettel, illetve a tartással kapcsolatos ügyekkel, egy, azaz az igazságügyi szakértői törvény módosítása nem. Ez az igazi salátajelenség, amikor még távoli összefüggés sem fedezhető fel a cím és a módosított törvény tárgya között.
Először hadd beszéljek néhány szót a tartással összefüggő módosításokról. A nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelet határozza meg, hogy ha külföldi jelen van egy ügyben, mely állam jogát kell alkalmazni. Miután a tartással kapcsolatos ügyekre 2011. június 18-tól a közösségi jogszabályt kell alkalmazni, ezért a módosítás kiveszi az Nmjt.-ből azokat a rendelkezéseket, amelyek szűkítenék a nemzetközi norma hatályát, azaz hozzáigazítja az Nmjt.-t a nemzetközi normához.
Az Nmjt. 45. § (1) bekezdésének jelenlegi szövege szerint a gyermek és szülő közötti jogviszonyokra a gyermek személyes, azaz hazai jogát kell irányadónak tekinteni, a szülőtartást kivéve. Az új szöveg minden tartási ügyet kivesz a hazai jog hatálya alól. A 46. § jelenlegi szövege a gyermektartási kötelezettség esetén alkalmazandó magyar jogról beszél, ez módosulna “a tartási kötelezettséget ide nem értve” kitételre.
(13.10)
Az Nmjt. 75. §-át kiegészíti a módosítás egy jogharmonizációs záradékkal, végül törlik a “tartás” kifejezést a megfelelő szakaszokból. Ezekkel egyet tudunk érteni.
Tartalmilag az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény módosításával is egyet lehet érteni, de tisztelettel kérem az előterjesztőt, magyarázza meg nekünk, hogy ezt a kérdést miért itt kellett rendezni. Az embernek az az érzése, hogy ezt a néhány szakaszt csak jobb híján biggyesztették ide. Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény 7. §-a rendelkezik arról, hogy ha a szakértő a szakterületének kiterjesztése iránti kérelmet terjeszt elő, a szakértői névjegyzékbe való alapkérelmének megfelelő procedúrát kell újra végigcsinálni, kivéve, ha a jogi vizsga és a szakértés alapismereteiről szóló vizsga letételét nem kell megismételni, illetve az erről szóló igazolást becsatolni. A módosítás további felesleges igazolások alól menti fel a már szakértőként tevékenykedő személyt. Nem kell a választójogának fennállását, a büntetlen előéletet ismételten igazolnia, valamint azt, hogy nem áll bűnvádi eljárás alatt. Ezzel csak egyet lehet érteni; nézze meg a hatóság, amikor a kiterjesztésről dönt.
Ami a módosító törvény 25. §-ának b) pontját illeti, itt egy 2010. december 31-ei dátumot módosítanak 2012. december 31-ére. 2010. december 31-ig kellett volna a miniszternek felülvizsgálnia az igazságügyi szakértők névjegyzékébe felvett szakértők névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását, ami igen üdvös dolog lett volna, ha ezt el is végzik. Ez nem történt meg, és nyilván nem is lehet elvégezni két hónap alatt. Azt gondolom, hogy nem lehet a jelenleg regnáló kormányt elmarasztalni amiatt, hogy nem pótolta fél év alatt, amit az előző kormány négy év alatt nem tett meg.
Az elmondottak alapján az LMP támogatja a törvényjavaslatot, azonban egy fontos dolgot mindenképpen meg kell említenem. És itt szeretnék visszautalni államtitkár úr expozéjára, ahol a költségmentességről beszélt. Ugyanis ő azt mondta, hogy 21 év alatti gyermekkel kapcsolatban van erről szó, azonban a rendelet 46. cikkelyében úgy láttam, hogy ha 21 év alatti személlyel szemben indítanak tartási kötelezettségből kifolyólag eljárást, akkor lép életbe ez a költségmentesség.
A törvényjavaslat a rendelet 46. cikkelye alapján módosítja a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt. Még egyszer, ennek értelmében a megkeresett tagállam teljes költségmentességet biztosít a jogosult által a 21 év alatti személlyel szembeni, szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségre vonatkozóan benyújtott valamennyi kérelem tekintetében. A cikkely nagyon helyesen rendelkezik arról is, hogy amennyiben a tagállam illetékes hatósága megállapítja a kérelem indokolatlanságát, akkor megtagadhatja a teljes költségmentességet. Ugye, ez benne lesz az Jst.-ben, azonban a rendelet 67. cikkelyére utalás sem történik. A 67. cikkely úgy rendelkezik, hogy a tagállam illetékes hatósága kivételes esetben behajthatja a költségeket a költségmentességben részesült pervesztes féltől, amennyiben annak anyagi helyzete ezt megengedi.
Itt véleményem szerint arról van szó, hogy ha mondjuk, egy 20 éves francia állampolgár Párizsban milliós vagyont örököl, és eközben ellene tartás megfizetésére irányuló eljárás indul, akkor a rendelet és a javaslat alapján jogosult lesz a költségmentességre, feltételezve, hogy a magyar hatóság akkor nem ismeri az anyagi helyzetét. A rendelet 67. cikkelye szerint, ha utólag szerez tudomást a vagyonról, akkor behajthatja a költségeket. Ezt mindenképpen szerencsés lenne a jelen javaslatba is belefoglalni.
Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a megfogalmazott apró észrevételek, kritikák ellenére mi fogjuk tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. Illetve még egy kérdésem lenne a költségmentességgel kapcsolatban: a kormány miképpen kívánja garantálni azt, hogy ne csak a kollíziós elemeket magában tartalmazó esetekben járhasson a költségmentesség, hanem minden magyar állampolgárra vonatkozzon ez?
Köszönöm megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
