DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Nem zárszót kívánok mondani, hanem rendes hozzászólásra jelentkeztem. (Dr. Lamperth Mónika: Megnyugodtunk.) Azért jelentkeztem szólásra, mert mint az igazságügyért felelős államtitkárnak valóban fontos azt a kérdést tisztázni, hogy létezik-e az a probléma, az a jelenség Magyarországon, amelyre a rendészeti tárgyú törvények így akarnak reagálni: tehát van-e Magyarországon terrorizmus, van-e Magyarországon terrorfenyegetettség?
Abból indulok ki, hogy ez ugyan egy formális megközelítés, de ha a büntető törvénykönyv ismeri a terrorcselekmény fogalmát - márpedig ismeri, és ez nem is egy új keletű szabály, hanem egy régi szabály -, akkor azt nem állíthatjuk, hogy Magyarországon ne kellene rendészeti eszközökkel is rendvédelmi szervek útján védekezni a terrorcselekmények ellen. Én abban semmi kivetnivalót nem látok, ha a rendészeti tárgyú törvények létrehoznak speciális, a terrorizmus elhárítására szolgáló szerveket, hiszen a terrorcselekmények mint bűncselekményi kategória ellen speciális szervek voltak eddig is - lehet, hogy nem ez volt a nevük, de legyen illúziónk, hogy eddig is volt olyan állami szerv, például a nemzetbiztonsági szolgálatok -, amelyek feladata részben a terrorizmus elleni küzdelem volt.
(14.20)
Tehát nem arról van szó, hogy egy eddig nem létező tevékenységet most ez a törvény vezetne be, a terrorelhárítás eddig is létező tevékenysége volt az állami szerveknek, nagyjából ugyanilyen szabályrendszerben működtek ezek, tehát a nemzetbiztonsági szervek is hasonló titkos információgyűjtés útján védekeztek a terrorizmus ellen. Ami az újítása ennek a törvényjavaslatnak, az két dolog: egyrészt az, hogy egy új szervet, a terrorelhárító szervet, terror elleni védelmi szervet, terrorelhárító szervet hozza létre, és ezt speciálisan ezekkel a feladatokkal ruházza fel; másrészt az újdonsága ennek a javaslatnak az, hogy valóban egy újfajta biztonsági intézkedést engedélyez ezeknek a szerveknek.
Meglepődtem - lehet, hogy csak egy elszólás volt, vagy tévedés volt -, Gaudi képviselő úr azt mondta, hogy a 7/A. § hatályon kívül helyezése, pontosabban... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: 7/E.) Igen, csak jelezni akartam, hogy a 7/A. § alapvetően egy megbízhatósági vizsgálatról szól. Lehet, hogy mások más szempontból kritizálják a megbízhatósági vizsgálatot, de a megbízhatósági vizsgálat éppen a rendvédelmi szervek állományának a szűréséről, biztonsági helyzetének a vizsgálatáról, adott esetben a korrupcióval való fertőzöttség elleni küzdelemről szól, és ez egy olyan eszköz, amire a rendvédelmi szervek jelen állapotában, a jelen fegyelmi viszonyok között szükség van.
Tehát a mi megítélésünk is az, hogy itt el kell menni a jogállami megoldások határáig azért, hogy a rendvédelmi szervek belső biztonsági helyzetét, belső biztonsági szempontjait maradéktalanul tudja az állam garantálni. De azt hangsúlyozom, hogy a jogállami megoldások határáig kell elmenni, ez világos. Erre utalt egyébként Ágh Péter képviselő úr is, hogy itt nem arról van szó, hogy a külső engedély hiányozna majd a jövőben. Természetesen lehet azon vitatkozni, hogy jó megoldás-e, hogy ezt a külső engedélyt, a külső kontrollt az ügyészség jelenti. A mai magyar megoldás az, hogy részben az igazságügy-miniszter, részben pedig a bíró, a bírósági engedélyek jelentik a külső kontrollt. Vannak olyan országok, ahol kizárólag csak bírói engedély alapján lehet ilyen titkos információt gyűjteni. A magyar megoldás eddig sem az volt, hogy a bíróságnak monopóliuma lenne ebben. Tudom, hogy elvileg szétválasztható, és a jogszabályok szétválasztják, hogy mely esetben van bírói kontroll, és mely esetben van igazságügy-miniszteri kontroll, de a lényeg ugyanaz, hogy ugyanúgy a magánszférába való beavatkozást jelenti.
Tehát összefoglalva: nem érzem azt a világvége-hangulatot a törvény vonatkozó rendelkezését elolvasva, amit Gaudi-Nagy Tamás itt árasztott és elmondott, szerintem nem ezzel a törvénnyel kerülne veszélybe a magánszféra. A magánszférát olyan körben korlátozza ez a törvény, amely körben szükség van arra, hogy ilyen korlátozást bevezessünk. Gaudi-Nagy Tamás fejtegetésének egy része, ha úgy tetszik, ilyen jogfilozófiai fejtegetés volt. Én azért felhívnám a képviselő úr figyelmét arra - és szerintem ebben egyet fogunk érteni -, hogy a politikai vélemények, ahogy ön fogalmazott, a karakteresen más vélemények, karakteres politikai vélemények kinyilvánításának a szabadsága nem tartalmazhatja az erőszak alkalmazását. Tehát a véleménynyilvánítás szabadsága sosem lehet erőszakos véleménynyilvánítás, mert abban az esetben már valóban közel kerül a terrorcselekményhez, és büntetőjogi vonzata lehet annak. Ott végződik a véleménynyilvánítás szabadsága, ahol az erőszak kezdődik, ahol más emberek személyes szabadsága, személyes biztonsága veszélybe kerül.
Azt, hogy konkrét ügyekben, amelyekben ön például védőként jár el, ott valóban megvalósult-e a terrorcselekmény, vagy sem, nem vagyunk mi itt hivatottak eldönteni. Ezt majd eldönti a független bíróság, és ha a független bíróság úgy dönt, hogy itt nem valósult meg terrorcselekmény, akkor nyilván ezt is tudomásul fogjuk venni, de ha a bíróság úgy dönt, hogy megvalósult a terrorcselekmény vagy ennek valamilyen előkészületi stádiuma, akkor majd, ha ez az ítélet jogerős lesz és minden fórumot végigjár, akkor is kénytelenek leszünk tudomásul venni, hogy Magyarországon létezik-e terrorfenyegetettség, vagy sem. Eddig mindig csak a külső fenyegetettségről beszéltünk, olyan fenyegetettségről beszéltünk, amely inkább egy importált terrorizmus. Elképzelhető, hogy Magyarországon mindig is volt belső terrorizmusfenyegetettség, csak ez nem jutott el nyílt büntetőeljárás szakaszába, hiszen a terrorelhárítással foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálatok mindig is figyelték az ilyen jelenséget.
Tehát, Gaudi képviselő úr, önnel ellentétben azt gondolom, hogy egy létező, Magyarországon is megjelent vagy akár a jövőben megjelenhető problémáról beszélünk, tehát nem démonokkal küzd ez a törvény, hanem valós problémákkal és valós veszélyekkel küzd ez a törvény, és ez a törvény próbálja megadni a rendvédelmi szervek kezébe azt a fegyvert, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen valós problémák, valós veszélyek és valós fenyegetettségek ellen küzdjön.
Én eltúlzottnak tartom az ön véleményét erről a törvényről. Kétségtelenül vannak, ahogy mondtam, a jogállam határáig terjedő megoldási javaslatai ennek a javaslatnak, de a mi megítélésünk szerint - hiszen a kormány tárcaközi egyeztetésén ezek a javaslatok alkotmányjogi szempontból is megvizsgálásra kerültek -, a mi álláspontunk az, hogy elmegy a jogállam határáig, de nem lépi át azokat a megoldásokat, amelyeket egyébként akár a magyar jogállam, akár más jogállamok alkalmaznak.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
