DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak itt, akik már valószínűleg unják ezt a vitát, de szerintem végre egy jó vita a Ház falai között. Az elmúlt hetekben ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a legfontosabb kérdésekben, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kapcsán semmilyen vita nem alakult ki a Házban, pedig nagyon fontos kérdésekről van szó, és most is egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely, azt gondolom, hogy érdemes a vitára, és a vita kapcsán talán a kormánypárti oldal megfontol majd egy-két javaslatot is.
(Móring József Attila elfoglalja a jegyzői széket.)
Pár témát szeretnék fölvetni, ami már itt elhangzott a vita kapcsán. Az első természetesen a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat végző szervezet, amelyet a hatályos törvény szerint az RSZVSZ végez jelenleg, de az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatai között is szerepelnek belső bűnmegelőzési célú feladatok, és nyilván a hadseregben is megvan ez a fajta szervezet, ami ezt a feladatot elvégzi.
Az előttünk fekvő javaslat szerint a jövőben egyetlen szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv látja majd el ezt a feladatot. Biztosan kap majd ez valami olyan nevet, amiben az AVH betűszó szerepel, mert ez az önök kedvence, meg a nemzeti is, mert ezt is nagyon szeretik, de a jövő évi költségvetésben még RSZVSZ-ként szerepel.
(15.00)
A törvényjavaslat szerint három feladata lesz ennek az új szervnek az úgynevezett védett állomány, illetve az azokat alkalmazó szervek vonatkozásában: a kifogástalan életvitel vizsgálata, a megbízhatósági vizsgálat és a bűncselekmények felderítése. Az érintett személyi kör a hivatásos állományba jelentkezők, a hivatásos állományban állók, kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, az intézményi kör pedig az Információs Hivatal, a KFH és a KBH kivételével - amelyek saját maguk végzik el ezeket a feladatokat, bár láttam már olyan kormánypárti módosító javaslatot, amely az Információs Hivatalt visszaemelné ebbe a körbe - az összes többi szervezet, legyen az rendőrség, bv, vám- és pénzügyőrség, szakszolgálat, AVH, SZEBEK, adóhatóság vagy idegenrendészeti és menekültügyi hatóság.
Nézzük először az első feladatát: a kifogástalan életvitel vizsgálata. A javaslat szerint kifogástalan az életvitel, ha az érintett megfelel a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására. A javaslat példálózva sorolja föl azokat a körülményeket, amelyek ezt a megfelelést jelentik. A kifogástalan életvitelnek való megfelelést érintő körülmények például a szolgálaton kívüli magatartás, a családi és lakókörnyezeti kapcsolatok, az anyagi, jövedelmi viszonyok, a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolat. Arra nézve azonban, hogy milyen szolgálaton kívüli magatartás kifogásolható, nincs adat a javaslatban.
Milyen családi kapcsolat minősül kifogásolhatónak vagy elfogadhatónak? Milyen lakókörnyezeti kapcsolat a megfelelő? Ez ugyanis nem mindegyik függ az érintett szándékától. Szomszédainkat nem választhatjuk meg, hasonlóan nyilván a családunkat sem. Hogy az anyagi, jövedelmi viszonyok mit jelentenek, azt hiszem, hogy ezek önmagukban nagyon keveset jelentenek. Mi lehet kifogásolható ebben a körben? Ha sok pénze van valakinek, vagy ha kevés? Kifogásolható-e, ha tőzsdézik, vagy csak az, ha pókerezik? Tehát ezt azért egészen pontosan meg kellene határozni.
A bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolat is szerintem túlságosan tág fogalom. Bűncselekményt elkövetőnek minősül-e az, aki mentesült a büntetett előélet hatálya alól? Ez szerintem még ebben a parlamentben is egy érdekes kérdés. Kell-e tudnia az érintettnek, hogy akivel kapcsolatban áll, bűncselekményt követett-e el vagy azzal gyanúsítható, vagy elegendő az objektív tény, még ha nem is tudott róla, ahhoz, hogy ezen az alapon megszüntessék a szolgálati viszonyát? Azt gondolom, hogy itt számos olyan kérdés van, amelyet nagyon világosan pontosítani kell.
A következő a megbízhatósági vizsgálat, amely sokkal tágabb, mint az eddigi bűnmegelőzési célú ellenőrzés. Az indokolás szerint nem szorítkozik a személyi, deliktuális, illetve kriminális felelősség megalapozására vagy kizárására, hanem átfogja a közszolgálat, illetve a hivatásos szolgálat jogszerűségét, hivatásszerűségét, továbbá az ennek során tanúsított magatartást, az intézkedési munkaköri kötelezettség teljesülését befolyásoló bármely személyi vagy szervezési körülményt. A megbízhatósági vizsgálatot az adott személyre nézve naptári évenként - legalább ezt meghatározzák - legfeljebb három alkalommal lehet elrendelni, és ennek időtartama nem haladhatja meg a 15 napot. Tehát összesen elvileg 45 napig is vizsgálat alatt lehet itt valaki, és a vizsgálattal érintett személyt a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, csak a befejezéséről kell tájékoztatni.
Azt hiszem azonban, hogy a megbízhatósági vizsgálat tervezett szabályozásánál a leginkább vitatható rész az, hogy mintegy szabad kezet ad a vizsgálatot végzőknek, a vizsgálat érdekében szabálysértés, sőt bűncselekmény elkövetése is lehetséges. Kifejezetten fölsorolja a javaslat, hogy milyen szabálysértés, illetve bűncselekmény követhető el a vizsgálat során. Szabálysértéseknél például polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai eszközökkel kapcsolatos szabálysértés, valótlan bejelentés szabálysértése, vámszabálysértés vagy olyan közlekedési szabálysértés, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
A bűncselekményeket illetően hadd soroljam föl: magánlaksértés, hivatali visszaélés, hamis vád, a hatóság félrevezetése, visszaélés okirattal, egyedi azonosító jel meghamisítása és így tovább. Ezek között a bűncselekmények között van olyan is, ami több évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, például a hamis vád minősített esetét 2-8 évig, a vesztegetés egyes eseteit pedig 5-10 évig rendelik büntetni.
A vizsgálat végzője annak érdekében, hogy próbára tegye a vizsgálat alá vont személyt, valós, illetve jellemző helyzeteket szimulálhat, és csapdába csalhatja a vizsgálat alá vontakat. Azt gondolom, hogy érdemes lenne áttanulmányozni egyébként az Európai Bíróság erre vonatkozó joggyakorlatát. Nem biztos, hogy egyébként az ilyen típusú cselekmények az európai jogrendben elfogadhatóak. Úgyhogy én javaslom a kormánynak, hogy az ezzel kapcsolatos joganyagot vizsgálja át az Emberi Jogok Európai Bíróságának joganyagában, mert ott találni fog érdekes megjegyzéseket.
Sok vita elhangzott már itt, és nyilván nem hagyható ki a Terrorelhárítási Központ, amely - ahogy jeleztem - jogállami bizonytalanságban született, most próbálják valamilyen módon helyrepofozni. Ennek - ahogy itt elhangzott - a legfőbb feladata végül is a terrorizmus elhárítása, leginkább itthon, mert úgy gondolom, hogy külföldön ennek a szervezetnek változatlanul se illetékessége, se joghatósága nincs. A hatályos nemzetbiztonsági törvény szerint jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal az, amely felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvését, valamint felderíti a terrorcselekményt, ha a bejelentés az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz érkezett, illetve arról az Alkotmányvédelmi Hivatal tudomást szerzett.
A mostani javaslat szerint a terrorizmust elhárító szerv, a TEK végzi a terrorcselekmény vagy az azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az ilyen bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési és felszámolási feladatokat, a kormányrendeletben meghatározandó egyes veszélyes személyek elfogását, valamint a Magyar Köztársaság jogszabályban meghatározott, kiemelten védett vezetői tekintetében a személyvédelmi feladatokat.
Többször elhangzott már itt a vita kapcsán, hogy a Terrorelhárítási Központ titokban információt gyűjthet, de bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést kizárólag bűnfelderítési célból végezhet. Ami újdonság azonban a státusában ennek a szervnek - másik két szervvel ellentétben, Magyarországon egyedülálló módon -, az, hogy felmentése lenne a bírói engedély alól, elegendő lenne az igazságügyért felelős miniszter, azaz nem egy független bírói szerv, hanem egy kormánytag engedélye valamennyi, egyébként a rendőrségi törvény alapján bírói engedélyezési körbe tartozó eszköz felhasználásához, a titkos információgyűjtéshez.
Ráadásul azt gondolom, hogy ez a fajta parttalan jogalkotás, ami parttalan módon lehetőséget ad a Terrorelhárítási Központnak itt mindenféle titkos információgyűjtésre, szerintem meglehetősen nemhogy a határát súrolja a jogállami kereteknek, hanem túllépi azt, államtitkár úr. Azt is javaslom, hogy ha tanulmányozza az Emberi Jogok Európai Bíróságának éppen a terrorizmussal kapcsolatos joggyakorlatát, akkor azt fogja látni, hogy az emberi jogi jogsértések vélt - leginkább vélt, nem valós - terrorizmus esetén leggyakrabban úgy valósultak meg, hogy terrorizmusra hivatkozva titkos módon gyűjtöttek információt. Szeretném megkérdezni, hogy hol lesz a határ. Valóban csak azon személyek esetében fogják ezt alkalmazni, akik terrorizmussal vádolhatók, vagy például azokkal szemben is, akik önök szerint a védett személyek, netán a miniszterelnök személyét valamilyen módon fenyegetik?
Ön, képviselő úr, államtitkár úr, azt mondta itt egy órával ezelőtt, hogy a véleménynyilvánítás nem lehet erőszakos. Azt hiszem, hogy ezzel egyet tudunk érteni, bár akkor nem nagyon értem, hogy pár évvel ezelőtt a Kossuth téri kordonbontást, amit önök véleménynyilvánításként adtak el a közvéleménynek, minek lehet nevezni, mert erőszakot nem csak személyen, tárgyon is el lehet követni. (Moraj a Jobbik padsoraiból.) De hát azt kell hogy mondjam, hogy a mai viszonyokat ismerve sokan lehetünk ebben az országban, akik összerolnizhatjuk a jogi diplománkat és visszaküldhetjük a megfelelő egyetemre, hogy ma már az semmit nem ér, mert az, amit mi annak idején tanultunk akár a büntetőjogból, akár római jogból, már annyira nem valid és nem lényeges ebben az Országgyűlésben, hiszen önök úgy lépegetnek át alkotmányon, úgy lépegetnek át valós jogállami kereteken, hogy azt gondolom, hogy nem jogvégzett emberek is igen nagy meglepetéssel figyelik.
A Terrorelhárítási Központ tehát egyszerű miniszteri engedéllyel magánlakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti, a magánlakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt felbonthat, ellenőrizheti és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti s a többi.
Most azt szeretném kérdezni, hogy ki fog bennünket megvédeni a Terrorelhárítási Központtól. Ki fog bennünket megvédeni? Ki fog akár egyszerű állampolgárokat megvédeni? Bennünket ki fog? Mert az látható, hogy önök nem. Látható, hogy a Terrorelhárítási Központ nem. Van, akinek a védelmére nem nagyon számítanék, és nem tartanám fontosnak, de szeretném megkérdezni, hogy hol van benne a garanciális szabály, és ne jöjjenek nekem az ügyészi felügyelettel, mert ahhoz, hogy az ügyészi felügyelettel ezt meg lehessen csinálni, rengeteg ügyész kellene, hogy ezt is meg még a megbízhatósági vizsgálatot, meg még a nem tudom, milyen, jövőben bevezetendő titkosszolgálati eszközökkel vizsgálódó vizsgálatokat itt lehessen ellenőrizni.
(15.10)
Önök egy olyan államot építenek, ami a titkosszolgálatokra épül. Az Alkotmányvédelmi Hivataltól a Terrorelhárítási Központig, egészen a Nemzeti AVH-ig bezárólag önök mindenkit titkosszolgálati eszközökkel akarnak megfigyelni. Egyszerűen érthetetlennek találom, miért félnek önök ennyire az állampolgároktól, hogy mindenkit titkosan akarnak megfigyelni!
Azt kell mondanom, ez a Terrorelhárítási Központ egy olyan szerv lesz Magyarországon, amelyik a legnagyobb hatáskörrel fog rendelkezni, miközben körülbelül egy hónappal ezelőtt ennek a Terrorelhárítási Központnak még nem voltak meg az iratkezelési szabályai, nem rendelkezett ott mindenki C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, és pár hónappal ezelőtt ennek a TEK-nek lopták el egy tervrajzát. Hát ez a szervezet akar bennünket megvédeni a terrorizmus ellen, amikor a saját iratait nem képes megvédeni? Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt gondolom, ez egészen megdöbbentő!
Itt már említésre került a pótlékok ügye. Az az igazság, hogy egy hevenyészett, gyors vizsgálatot, számítást elvégeztünk a jövő évi költségvetés és a létszámok tekintetében. Most úgy néz ki, hogy nem a TEK a nyertese egyébként a jövő évi költségvetésnek, hiszen a TEK-ben, ahol körülbelül 858 fő a tervezett létszám, és ha azt visszaosztjuk a személyi jellegű költségekkel a jövő évi költségvetésből, akkor azt fogjuk látni, hogy egy TEK-es átlagosan 540 ezer forintjába fog kerülni az adófizetőknek, míg a rendőrök csak 340 ezer forintba. A győztes egyértelműen az RSZVSZ, ahol 750 ezer forint fog jutni egy RSZVSZ-esre.
Én elhiszem és egyetértek azzal, hogy a rendőrségen, a polgári és katonai szolgálatokon belüli korrupció felderítése rendkívül fontos feladat - de mit tudnak akár a TEK-esek, akár az RSZVSZ-esek többet annál, mint amit tud egy tiszafüredi rendőr, aki egyébként éjjel, nappal, hóban, sárban, télen, nyáron kint van az emberek között, üldözi a tolvajt, és próbálja az emberek életét, testi épségét, vagyonát megvédeni? Bent fog ülni egy RSZVSZ-es egy irodában, és azon fog gondolkodni, hogyan csalja lépre éppen azt a tiszafüredi rendőrt. Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ezen érdemes lenne elgondolkodni.
Még két dolgot szeretnék nagyon gyorsan megemlíteni. Az egyik az, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi a Hszt. 18. § (1) bekezdését, amely azt mondja ki, hogy a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Tény, hogy a hatályos alkotmány kimondja, a Hszt. ezt csak megismétli, illetve részben kimondja, de éppen az alkotmányra való hivatkozással kiszedni egy egyébként ilyen nagyon fontos garanciát, ami összhangban áll az alkotmánnyal, szerintem ez meglehetősen abszurd, és azt kell mondanom, hogy egy kodifikációs tévedés.
S még egy kérdéskört engedjenek meg, hogy fölvessek. A hatályos jogszabály kimondja: az országgyűlési biztos a rendőrség eljárásával kapcsolatban hozzáfordulók panaszának vizsgálata során a keletkezett iratokba külön törvény rendelkezése szerint betekinthet. És most elegánsan fogták, és ezt a passzust kiszedték. Szeretném megtudni, hogy mi ennek az oka.
Képviselőtársaim! Itt az elmúlt percekben vagy félórában, órában elhangzott vita alapján egyértelmű, hogy kell még egy kicsit bütykölni ezen a javaslaton, sőt meglehetősen sokat kell dolgozni azon, hogy egyébként ez valóban a jogállami keretek között maradjon, de addig, amíg ez nem sikerül, ez a törvényjavaslat nem támogatható.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
