DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mennék sorban, jórészt a saját magam által beadott javaslatokon. Az egyik a 8. sorszám alatt van, és van még hasonló, ebbe a tárgykörbe tartozó javaslatom, amelyik azzal egészítené ki az egyes rendelkezéseket, egy megszorítással, hogy a törvény hatálya, illetve az adott definíció a római szerződés szerinti gazdasági szolgáltatásként nyújtott tevékenységekre terjedne ki. Azért van ez a javaslat, ami több helyen is megjelenik, hogy legyen egyértelmű az új sajtótörvényben, hogy a kifejezetten magáncélú közlésekre - erről már itt L. Simon képviselőtársammal műsoron kívül polemizáltunk - semmi szín alatt ne terjedjen ki ez a törvény.
Szintén több helyen visszaköszön, de itt most konkrétan a 17-es sorszám alatt benyújtott módosító javaslatomra utalnék: a különböző regisztrációs, illetve nyilvántartásba vételi kötelezettségek az internetes tartalmakra egyáltalán ne terjedjenek ki. Ez egyrészt teljesen oktalan és célszerűtlen rendelkezés, mert láthatóan ezt a jog nem is képes érvényesíteni, de vélhetően nem is kéne erre törekedni. Sőt, továbbmegyek: megkockáztatom, hogy a hatályos sajtótörvénynek ez a fajta regisztrációs kötelezettsége és az a védelmi rendszer a büntető törvénykönyvben, illetve a szabálysértési törvényben, ami ezt biztosítja, szintén elavult.
(0.40)
Elavult, egy régi rendszernek a mellékterméke, és nagyon nem célszerű ezt az internetes tájékoztatásra kiterjeszteni.
A későbbi részben, tehát a 44-82. közötti szakaszoknál, azt hiszem, csak egy dolgot említenék meg. A 44. pont alatt van A közönség jogai című fejezetrész, amivel nekem igazából nem is tartalmi gondom van feltétlenül. Ez akár az új alkotmányhoz egy remek előkészítő anyag lehet - ebben a törvényben ennek nincs helye. Tehát ez azon az absztrakciós szinten van, ahogyan egyébként egy alkotmányos rendelkezést adott esetben illik megfogalmazni. Ennek a passzusnak ebben a törvényben, azt gondolom, nincs szerepe, főleg úgy, hogy az önök által eszközölt egyik nyári alkotmánymódosítás hasonló betéteket egyébként elhelyezett az alkotmányban.
Amit még itt megemlítenék, a 49. és 52. pont alatt egyrészt önök itt nyilván a jelenleg még hatályos sajtótörvény egyik rendelkezését kívánták felhívni, amikor a gyors tájékoztatást is, tehát a gyorsaságot is a tájékoztatási kötelezettség egyik jellemzőjeként fogják fel. Én csak utalni szeretnék arra, hogy azért vannak olyan sajtótermékek, ahol a gyorsaságot elvárni vélhetően botorság lenne. Úgy gondolom, L. Simon képviselőtársam jó néhány olyan sajtótermékbe írogatott már (L. Simon László: Írt, nem írogatott.) - írt; bocsánat, elnézést -, ahol azért a gyorsaságot elvárni egyszerűen műfaji képtelenség.
A másik viszont: 52. sorszám alatt egyetlen mondat elhagyását javaslom. Nevezetesen az eredeti törvényjavaslat szerint a tájékoztatási kötelezettség megsértését jelentheti, ha egy jelentős közéleti eseményről elmarad a tájékoztatás. Ki határozza meg, hogy mi a jelentős közéleti esemény? Ez főként annak fényében fontos, ahogyan önök itt a médiahatóságot végül is pártképre formálták. Ezek szerint majd pártkatonák elő fogják írni, hogy mik a jelentős közéleti események? Hol van ennek a definíciója? Hát Novák Előd szerint a Jobbik különböző összejövetelei jelentős közéleti események, akkor nyilván ennek a kívánalomnak is meg kell majd felelni.
Tehát, most komolyra fordítva a szót, azt gondolom, hogy ilyen jellegű kategóriákkal nem érdemes egy jogállami törvényben dobálózni. Ha ezt bevezetjük kötelezettségként, ez folytonosan Damoklész kardjaként fog a különböző sajtószervek felett lengeni, hiszen a mindenkori hatóság is politikai hatalom, főleg akkor, amikor egyszínű médiahatóság van, ezt tetszése szerint használhatja fel. Javaslom ezért ennek az elhagyását.
Továbbmennék: még egy apró, nem is annyira apró dolog, erről már az általános vitában volt köztünk szerintem szó. A 61. szám alatt Dorosz Dávid és Karácsony Gergely képviselőtársaimmal javasolnánk a reklámjogi rendelkezéseknek a teljes egészében történő elhagyását ebből a törvényjavaslatból. Azt gondolom, ennek az indoka eléggé egyszerű. Arról van szó, hogy… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Akkor kérek még.
