LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A hasonló tartalmú, 29. és 30. ajánlási számon szereplő módosítókról, illetve a 42. ajánlási számon szereplő módosítóról szeretnék mondani valamit.
A 29. és a 30. - az egyik egy LMP-s javaslat, csak megegyező tartalmú a mienkkel - a már sokat emlegetett nyilvántartásba vétel körülményeivel foglalkozik, Mandur László már utalt hozzászólásában rá, és mindkét javaslat azt mondja, azt indítványozza, hogy önmagában a bejelentés pillanatától kezdhessen el működni az adott médium vagy sajtótermék. Ennek van elvi jelentősége és gyakorlati is. Az elvi jelentősége az, hogy ezzel világossá válik, hogy a regisztráció nem valamiféle pallos, amit vagy megadok, vagy nem adok meg az adott médiumnak, hanem egy nyilvántartás valóban. Akkor viszont már miért ne a bejelentés pillanatától legyen érvényes?
De van ennek praktikus következménye is, és köszönöm a jelen nem lévő Révész Máriusz képviselőnek, aki segített nekem a bizottsági ülésen - baja lesz még ebből -, hogy megérvelje ezt a bizonyos módosító indítványt. Vegyünk egy aktuális, létezhető, gyakorlati példát. Tételezzük fel, hogy a rettenetes vörösiszap-tragédia helyszínén vagy körzetében valaki ebben az időben egy napilapot vagy egy gyors internetes sajtóorgánumot kíván működtetni, akkor miért ne kezdhesse el a bejelentés pillanatában? Ma a különböző hatósági előírások, nem is tudom, hogy 30 vagy már talán 15 napos, arról volt szó, hogy 15 napos elbírálást tesznek kötelezővé, már ha betartja őket a hatóság, de tételezzük fel, hogy betartja, mert mindnyájan tudunk ellenkező példát, de akkor is már miért kellene egy ilyen esetben 15 napot várni?
Kérem tehát megfontolás tárgyául venni akár az LMP, akár a mi módosító indítványunk, vagy akár ha önök beadnak egy kapcsolódót, ennek az indítványnak a jogosultságát.
A másik, amivel kapcsolatban csak röviden kiegészíteném Mandur László érvelését, ez a 42. ajánlási számú módosító indítványra vonatkozik. Helyesen szerepel egy olyan passzus a szövegben, ami az állami, önkormányzati szerveknek és intézményeknek kvázi tájékoztatási kötelezettséget ír elő, azt mondja tehát, hogy kötelesek segíteni a média tájékoztató funkcióját. Mi nagyon nyomatékosan azt javasolnánk, amire Mandur László már utalt, hogy ez a kötelezettség, ez a segítési kötelezettség terjedjen rá a köztulajdonban, állami és önkormányzati tulajdonban vagy résztulajdonban álló társaságokra is. Gondoljuk végig: hol szokott valami büdös lenni, ami után a sajtó érdeklődik? Hát, már bocsánat, de kevésbé az iskolában vagy a családsegítő szolgálatban, mondjuk, egy önkormányzati intézményben, de hogy politikailag szuicid módon emlegessek egy példát, mondjuk, a BKV-nál már igen, vagy egy más önkormányzati társaságnál már igen. És pont annál nem írjuk elő, hogy ez a fajta tájékoztatási kötelezettség meglegyen.
Kérem tehát, hogy fontolják meg. Nem gondolom, hogy ez az önök jogalkotói szándékával ellentétes, sőt ezt terjeszti ki olyan területre, ahol bizony az újságíróknak valódi szüksége van arra, hogy erre a kötelezettségre hivatkozhassanak.
Köszönöm szépen.
