DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Említettem az expozéban is, és szeretném most is hangsúlyozni, hogy milyen keretben kell nézni ezeket a törvényjavaslatokat, amelyek az önök asztalán fekszenek.
Egy többéves, történelmi léptékű átalakítását tervezzük a területi közigazgatásnak. Nem ez az egyetlen lépése, ez az egyik lépése. A cél, a legfontosabb cél, ami mindannyiunk szeme előtt kellene hogy lebegjen, az 2013 vége, amikorra létrejönnek azok a kormányablakok, ahol az állampolgárok ügyeit, hatósági ügyeit intézni tudják, és nem kell a különböző hivatalok ügyfélszolgálataira eljárkálniuk ahhoz, hogy az ügyük elintézésre kerüljön. Ez a legfontosabb cél.
Hogyha önök jártak mostanában valamilyen ügyfélszolgálaton, ha ügyüket kellett intézni, vagy tanácsot adni ebben a kérdésben, akár mint országgyűlési képviselőnek a fogadóórájukon, bizony nem voltak könnyű helyzetben, sem önök, sem az állampolgárok, mert átláthatatlan rendszerben működik ma a területi közigazgatás. Örülök, hogy nagyon sokan egyetértettek azzal, hogy ezen változtatni kell, merthogy itt tényleg probléma van. Igen, kérem a bizalmukat, és kérem az állampolgárok bizalmát is, hiszen egy bizalmi válságot érzek, ugyanúgy, ahogy a diktatúra évtizedei után az állammal szemben még most is bizalmatlanságot érzünk, hiszen nem mutatta meg a jó oldalát, nem szolgált ki bennünket, nem érezhettük azt, hogy az állam azért van, hogy az állampolgárok életét megkönnyítse. Ugyanúgy érzem ezt a bizalmatlanságot az ellenzéki pártok részéről, amelyek ugyan elismerik, hogy a cél kiváló, valóban rendet kell tenni a területi közigazgatásban, de a félelmeiket hangsúlyozzák inkább, mintsem hogy partnerek lennének ebben az átalakítási folyamatban. És azt ugyan hallottam, hogy hogyan nem kellene egy-egy részkérdést megoldani, de konkrét javaslatot, hogy hogyan lehetne másként, viszont nem hallottam.
Tehát egy nagy, átfogó, több lépésből álló átalakítást tervezünk, és ehhez bizony a közigazgatási eljárási törvény módosítása nélkülözhetetlen elem. Az egy évvel ezelőtt bevezetett módosítás nagyon nehézzé tette magát az eljárást, és most csak a legszükségesebb területeken módosítjuk a törvényt, de tájékoztatom országgyűlési képviselőtársaimat arról, hogy a jövő évben egy még nagyobb, még átfogóbb, a részletekre is kiterjedő eljárásitörvény-módosítást tervezünk, mert valóban azt a célt szeretnénk elérni, hogy egyszerűsítsük, átláthatóbbá tegyük az ügyintézést, és ahhoz bizony a párhuzamosságokat, az egyes eljárási rendek közötti párhuzamosságokat mind fel kell mérni, a feladatellátás során meg kell nézni, hogy különböző hatóságok milyen ügyet milyen eljárásrendben és hogyan próbálnak megoldani, és ezt hogyan lehet egyszerűsíteni, mind a jogszabályi hátterét, mind az eljárásrendjét.
Valóban tervezzük a kormány-tisztviselői életpályamodell bevezetését is. Figyelemmel kívánunk lenni természetesen azokra, akik ott a végeken vagy akár az ügyfélszolgálati irodákban dolgoznak azért, hogy az állampolgárok megelégedetten távozhassanak, mert az ügyüket elintézték. És jó lenne elérni, hogy a bérük is növekedjen egy idő után, természetesen ebben mi egyetértünk. Viszont ezt rövid távon azért nehéz megígérni, mert - önök is tudják - az ország válságban van, a kasszát az előző kormány felelőtlen gazdálkodása kiürítette, a csontvázakból pedig nehéz komoly béremelést ígérni, de mindannyian egyetértünk abban, hogy erre szükség lenne. Viszont azok a munkatársak, akik jövő év január 1-jétől a kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáin fognak dolgozni, 20 százalékos bérpótlékban fognak részesülni, éppen azért, mert az ő munkájuk a legnehezebb, nekik kell a legnagyobb türelemmel viseltetniük az ügyfelekkel szemben, ráadásul kétműszakos munkarendben fognak dolgozni: reggel 8-tól 2-ig és 2-től este 8-ig. Összességében reggel 8-tól este 8 óráig tervezzük, hogy az ügyfélszolgálatok nyitva tartanak majd, vagyis a kormányablakok állandóan nyitva lesznek, azért, hogy ne csak munkaidőben, hanem munkaidőn túl is lehessen majd ügyet intézni.
Az államhatalmi ágak megoszlásáról és különböző jogfilozófiai elmélkedésekről hallhattunk itt gondolatokat, ami azért nem értelmezhető most, a XXI. század államszervezési rendszerében, mert nézzük meg, hogy a végrehajtó hatalom hogyan épül fel. A végrehajtó hatalom csúcsán egy pártsemleges hivatalnok ül, hogy szétválasszuk a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat? Nem, természetesen nem.
(13.50)
A választópolgárok döntése alapján a legnagyobb támogatottságot elnyert párt vezetőjét a köztársasági elnök úr felkéri kormányalakításra, és a kormány ez alapján alakul meg. Tehát kicsit ismerni kellene, hogy hogyan működik a mai magyar államszervezet. Tudom, hogy ezen a területen hiányosságok vannak, de lehet, hogy ezeket a hiányosságokat sürgősen kellene mindenki számára pótolni, hiszen a politika nem zárható ki a végrehajtó hatalomból. A végrehajtó hatalom csúcsán a kormány áll a miniszterelnökkel, és ők hajtják végre azokat a törvényeket, amelyeket az Országgyűlés számukra feladatul ad. És bizony a végrehajtó hatalomnak területi szinten is kell legyen képviselője, mert eddig azt láthattuk, hogy ha területi szinten nincs képviselője, akkor a széttagoltság, az irányítatlanság, az összehangolatlanság érződik, és még nehezebb helyi szinten megtalálni az állampolgároknak az ügyintézés útját, főleg akkor, amikor 33 területi szakigazgatási szerv közül kell válogatniuk.
Egyszerűsítenünk kell a rendszert, és oda egy olyan erős, a kormány által megbízott személyre van szükség, aki a területi szintű koordinációt végre tudja hajtani, és azokat a politikai döntéseket is meg tudja hozni, amelyekre óhatatlanul szükség van. Ezt nem hivatalnokra kell bízni, nem egy kormánytisztviselőt kell abba a helyzetbe hozni, hogy politikai döntéseket hozzon. Álszent dolog lenne, nem is lehet tőlük elvárni, hogy ilyen kérdésekben döntsenek. Ezért kerül oda kormánymegbízott, és vállaltan politikai megbízatással, hogy a végrehajtó hatalom döntéseit területi szinten végrehajtsa. De a politikai államtitkár is a végrehajtó hatalom része is egyben, meg a miniszterek is, akik adott esetben országgyűlési képviselők, és miniszteri funkciót is betöltenek. Semmilyen ellentmondás nincs a kérdésben.
Csak úgy megjegyzem érdekességként, hogy a Jobbik vezérszónoka, Apáti István, valamint Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka szinte ugyanabban a sorrendben ugyanazokat a kérdéseket fogalmazta meg. (Dr. Apáti István: És mi következik ebből?) Én ötig számoltam az azonos kérdések számát, hogy majd a válaszadásban részletesen ki tudjak térni mindegyik kérdésre. Lássuk ezeket, és egyszerre válaszolok önöknek.
Lesznek-e tömeges elbocsátások? - fogalmazták meg mindketten. Nem lesznek tömeges elbocsátások. Ezt kérdezték, és megnyugtató választ szeretnék adni önöknek: nem lesznek tömeges elbocsátások, senki nem szeretne ilyesmit, azt szeretnénk, ha a legmagasabb szakmai színvonalon látnák el a kormánytisztviselők a munkájukat, és ez természetesen nem a tömeges elbocsátással valósítható meg.
A hatalomkoncentrációval kapcsolatosan már válaszoltam.
Önkormányzati feladatok és hatáskörök. Az önkormányzati feladatokat és hatásköröket egyelőre nem érinti a mostani törvényjavaslatban megfogalmazott átalakítás. Később lehet, hogy érinteni fogja, hiszen vannak a polgármesteri hivatal, a jegyző által ellátott olyan feladatok és hatáskörök, amelyek állami feladatok, amelyeket az állam tett oda a jegyző feladatkörébe, és nem tipikusan az önkormányzattal kapcsolatosak ezek a feladatkörök. Ezeknek a szétválasztásán gondolkodunk, ezt tervezzük, de mint mondtam, ez egy többéves, nagyon kemény szakmai munka, amibe belefogtunk, és amelynek a mostani egyik lépése ez a törvényjavaslat.
A kormánymegbízott fizetése is komoly kérdésként merült fel. Tájékoztatom önöket, hogy a mostani hivatalvezetőknek, a megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek is a kormányrendelet alapján elvileg a köztisztviselői alap 28-szorosáig terjedhetne a bére, de a területi lakosságszám alapján a legmagasabb illetmény is 20-szorosa a köztisztviselői alapnak, holott ott is 28-szorosáig terjedhetne. Ez a kormánymegbízott esetében is csak egy lehetőség. A törvényjavaslat részletes elolvasásával az is látható, hogy aki ezt a megtisztelő és nagyon komoly, nagyon nehéz szakmai munkát meg fogja kapni akár országgyűlési képviselőként, akár anélkül, az országgyűlési képviselői illetményének csak az alapját fogja megkapni, a kiegészítéseket és egyebeket nem, ugyanúgy, mint az államtitkárok vagy a miniszterek. Tehát nem kell aggódni, hogy nagyon magas fizetéssel fogják végezni ezt a munkát a kormánymegbízottak.
De nem is ez a lényeg önmagában, hanem az, hogy az 1000-1500 főből álló kormányhivatalokat, amelyek január 1-jétől létrejönnek, úgy irányítsák, úgy vezessék, hogy az ügyfélszolgálati irodán megforduló állampolgárok a kormányablakok szolgáltatásait a lehető legjobban, legkedvesebb és legügyfélbarátabb módon használhassák, és végre az ott meglévő bizalmi válság is kisimuljon. És az a cél, amit a jó állam program keretében megvalósítani szeretnénk, már januártól érezhető legyen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
