LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Segítek megérteni a helyzetet. A Magyar Televíziónak valóban nem saját székháza van, nem örülök neki, de ha ön azt mondja, hogy ez rossz, akkor miért azt tekinti a helyzet megoldásának, hogy a másik háromtól is elveszi, ez eléggé érthetetlen (L. Simon László: Mondtam én ezt?), bizony, mert a törvény ezt mondja.
Hogy milyen székházbiznisz lehetősége van? 50 milliárdos! 50 milliárdos! MTV, Duna TV, Magyar Rádió, a Rádiónak még egy-két üdülője is, úgy nagyjából, körülbelül 50 milliárd. Hová kerül ez az 50 milliárd? Kinek az ellenőrzése alá? Egy olyan alap ellenőrzése alá, amelynek a vezetői fölött munkáltatói joga egy személyben a Médiatanács új elnökének van. Olyan felügyelőbizottság ellenőrzi az eladást, amely felügyelőbizottságot egyenként és darabra megint csak ugyanaz az ember, a Médiatanács új elnöke nevez ki. A törvényben benne van, hogy ez eladható, eladható, elidegeníthető. Ismerjük is a terveket az eladásra. Senki nem tudja ellenőrizni, hogy ki kapja meg, még csak nem is nyilvános a pályázat, tehát könnyen lehet a klientúrából is válogatni. Ezt hívják a székházbiznisz gyanújának. Ha ezt a gyanút el akarjuk oszlatni, akkor egészen egyszerűen ott kell hagyni ezt a vagyont, ahol van, ott is van kuratórium, ott is kormánypárti többség van, nagyon szépen lehet ezt megcsinálni.
Ami meg a díszlet-, jelmez- és kottatárat illeti, az kicsiség, csak mondanám: persze, hogy nekik kell felhasználni, akkor miért kell előbb elvenni az alap által? Minek? Nem jó helyen van a kottatár a Rádió birtokában, bocsánat? Nem jó helyen van a jelmeztár a Magyar Televízió birtokában? De nem gondolom, hogy ezzel valaki bizniszelni akar, mert ez nem olyan természetű dolog, ez csak értelmetlen túlcentralizálás. A székházbiznisz, az viszont kemény székházbiznisz lehetőségét nyitja meg, erről van szó, képviselő úr, nem másról.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
