DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Ha figyelmesen nézik a kormány lépéseit, akkor jól látható, hogy itt az adórendszer jelentős szerkezeti átalakításáról van szó, amely két alapelvre épül. Az egyik alapelv a kölcsönös felelősségvállalás, éppen ezért az ágazati különadók a jelentős nyereséget elérő vállalkozásokat terhelik. Azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a válság során is jelentős profitot tudtak felhalmozni, most joggal várhatja el az ország, hogy átvállalják a teherviselést.
(14.10)
A másik alapelv a felelős társadalom és a felelős kormányzás, amelyik engedi maximálisan kibontani az emberek és a vállalkozások képességeit. Ezt szolgálja többek között az arányos, egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó. Felelős ez a kormányzás, mert amennyiben az adórendszer nem bünteti a szorgalmas, munka- és családszerető embereket, akkor ezzel nemcsak az érintett adófizetők, de az egész nemzet is jól jár.
A válságadók esetében egy szabályozott és tervezett bevezetésről van szó, amelyre az önök által felelőtlenül hátrahagyott 500 milliárdos költségvetési lyuk miatt van szükség. Azt is mondhatnám a válságadó kapcsán, hogy önök a “válság-adók”. Ezek a válságadók korlátozott időtartamra, három évre szólnak, és ez alatt az idő alatt az arányos, egykulcsos adó, a társasági adó csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése, az üzleti környezet javítása megteremtik a nagyobb gazdasági növekedés feltételeit, így már nem lesz szükség 2012 után a válságadókra.
És kérdésére röviden válaszolva. Úgy gondolom, négy ok miatt nem hárítják át az érintett vállalatok a fogyasztókra a válságadót. Egyrészt a verseny miatt. Mi valóban hiszünk a nyílt és szabad versenyben, amit nem torzítanak el sem monopóliumok, sem a korrupció, mint az önök kormányzása idején. (Dr. Vadai Ágnes: Naaa!) Én természetesen megértem, hogy önök, akik a versenytorzító, korrupciós, vagy nevezzük így: szocialista piacgazdaságba süllyesztették az országot, nem bíznak a versenyben. Mi viszont olyan kereteket teremtünk a versenynek, amelyekben sem a monopóliumoknak, sem a korrupciónak nincs helye.
Másrészt utalnék arra, hogy megvannak a megfelelő intézmények a válságadó fogyasztókra való áthárításának megakadályozására. Ezeket az intézményeket pedig használni kell, és használni is fogjuk. Abban az esetben, ha a piacvezető kereskedelmi láncok összehangolnák árpolitikájukat, akkor a Gazdasági Versenyhivatal képes az esetleges árkartell ellen fellépni. Ennek a feltételei egyébként adottak. Arról se feledkezzünk meg, hogy a lakossági energiaárak is hatósági ellenőrzés alatt állnak.
Harmadrészt a válságadókkal érintett társaságok az adóváltoztatások egészét, annak szerkezetét nézik, ez alapján mérlegelik stratégiájukat. A válságadók valóban külön terhet jelentenek számukra, ám egyúttal mérlegelik azt is, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a fogyasztás jelentősen növekszik a következő években.
Végül a vállalatok mérlegelik azt is, hogy mit jelent számukra, ha Magyarország nem képes tartani a 3,8 százalékos államháztartási hiányt; milyen terhet jelentene ez számukra a bizonytalan környezet miatt, az ingadozó valutaárfolyam miatt, a drágább forrásszerzés miatt, a csökkenő részvényárfolyamok miatt, és ez nagyobb veszteséget és nagyobb kockázatot jelentene, mint a különadók.
Tisztelt Képviselő Urak! Mind a közgazdasági megfontolások, mind pedig a rendelkezésre álló intézményi és ellenőrzési eszközök arra utalnak, hogy a válságadók fogyasztókra való átterhelésének megakadályozására jelenleg nincs szükség pótlólagos törvényi eszközökre.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
