DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Első pillantásra száraz, unalmas, álomba merítő napirendünk van - adótörvények és különböző, ezekkel kapcsolatos számviteli és egyéb törvények -; a látszat azonban csal: rendkívül izgalmas és nemzetstratégiai jelentőségű törvénycsomagot tárgyalunk most, nemzetstratégiai és gazdaságpolitikai jelentőségű törvénycsomagot, amely törvénycsomag Magyarország következő évtizedeinek karakterét, reményeim szerint sikerét alapozza meg.
Azért merem nemzetstratégiai és gazdaságpolitikai jelentőségűnek minősíteni ezt a törvénycsomagot, mert Magyarország két legakutabb, legkeményebb fékjére próbál gyógyírt találni, próbálja feloldani ezeket a fékeket, és ezek közül az első az, hogy hiányzik 1 millió munkahely, a másik pedig, hogy hiányzik 1 millió gyermek a magyar társadalomból.
(9.50)
Érdekes módon, izgalmas módon és ígéretes módon ez a törvénycsomag nem csupán a gazdasági, hanem a nemzetpolitikai válaszokat is igyekszik megadni ezekre a kérdésekre.
Milyen világkép van a beterjesztett törvénycsomag mögött? Engedjék meg, hogy érveljek amellett, hogy egy új világ indult el a 2008-as globális, majd európai pénzügyi, majd gazdasági, sőt társadalmi válság következtében. Egy új világ, amelyben a piac szerepét megtartva, mellélép az állam erős szerepe. Egy új világ, amelyben a pénzgazdaság szerepét megtartva, mellélép a termelés újból, fontos lesz megint a termelés. Egy olyan világ, amelyben a profit persze megint érvényesül a gazdaságban, továbbra is, de mellélép az értékrend, az értékek világa. Egy olyan új világról van szó, amely természetesen a vállalkozásokra épít a gazdaságban, de mellélépnek a közösségek, így például a család.
Ebben az új világban a globalizációval egyenértékű lesz a helyi gazdaság és a regionális gazdaság. És ebben az új világban az export mellett megint fontos lesz mindaz, ami belföldi termelés, belföldi piac. A mi adótörvényünk, adótörvénycsomagunk ennek az új világnak a kereteit próbálja kihasználni. Mi ezekre próbálunk válaszolni.
Természetesen földrajzilag is egy új világról van szó. Ázsia feljön, az Európai Unió vergődik, azonban az Európai Unión belül az Unió keleti pereme útban van egy gyors növekedési sáv felé. Mi a Baltikumtól az Adriáig Európa gyorsan növekvő pereme lehetünk, ahogy van egy csendes-óceáni gyorsan növekvő pereme a globális gazdaságnak. Ezt a lehetőséget adóreformmal is segíteni kell kiaknázni. Ha nem lépünk az adórendszerben, ezt az új földrajzi esélyt nem tudjuk kihasználni.
Új világ van olyan szempontból is, hogy minden fontossá válik, ami kistérség, régió és hálózatok szövetsége. Az tud hálózatot építeni, aki versenyképes, például az adórendszerben is. Ezt is célozzák az adórendszeri javaslataink. Hallottuk, a miniszterelnök úr is megerősítette, hogy újból az ipari forradalom előtti földrajzi szerkezet merül fel a történelem új, XXI. századi színpadán, és ez pedig azt jelenti, hogy a nagy népességű országok nyernek megint, azok erősek megint. Korábban a kicsik új technológiával is nyerhettek az ipari forradalom idején, most megint a nagyok, Kína, India, Brazília és a többi lesznek megint erősek, de tegyük hozzá, a leleményes és a gyors, az okos, a találékony szintén nyerhet. Ezt a nyereséget célozza meg a mi adóreformunk.
Az új világban a képességek versenye dönti el, hogy valaki sikeres lesz vagy kudarcos. Meg kell erősíteni minden képességünket, amelyek révén sikeresek lehetünk. Meg kell erősíteni az állam alkotásának és működtetésének képességét. Erről szól az adócsomag. Ha az állam elég bevételhez jut, erős. Ha nem jut elég bevételhez, nem erős.
Meg kell erősítenünk a közösségépítés képességét. Ha például a családokat, a gyermekvállalást tudjuk segíteni az adórendszeren keresztül is, akkor a közösségépítés terén erősek vagyunk. Erős közösség nélkül nincs gazdasági siker.
Az új világban az összefogás képessége is rendkívül fontos. Az új törvénycsomag azt célozza, hogy fogjunk össze, állam, költségvetés és adófizető. Hagyjuk a múltra a kijátszást, segítsük egymást, fogjunk össze. A tudásépítést is segíti, természetesen. Akinek van tudástőkéje, annak van munkája, annak van jövedelme, és az élvezi az alacsony adókulcsot. Természetesen a magyar gazdaság valamennyi szereplője versenyképességet is erősíti ez az adócsomag.
És végül egy olyan képességünket is erősíti, amely furcsa módon döntő lesz a XXI. századi magyar siker szempontjából. Ez pedig az, hogy az nyer, aki az előnyeit képes kiaknázni, és a hátrányait képes semlegesíteni. De még inkább nyer az, aki a hátrányból előnyt kovácsolt. Hát ezt tesszük mi most! Mi azt mondjuk, hogy Magyarország a globális falu egyik legversenyképtelenebb országa, döntő módon amiatt, mert hiányzik 1 millió munkahely és hiányzik 1 millió gyermek. És azért, mert nagyon magas - a világ 151., legmagasabb - adóterheléssel próbálja működtetni a gazdaságát. Ebből a hátrányból fogunk előnyt kovácsolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági versenyképességhez néhány alapvető fordulatra van szükség Magyarországon. Az első: az államháztartási deficit esetében vállalnunk kell, hogy alacsony, az Európai Unió ötödik legalacsonyabb deficitszintjével működünk 2010-ben. Vállalnunk kell, hogy az Európai Unió harmadik-negyedik legalacsonyabb deficitszintjével működünk 2011-ben. Ehhez adóbevételek kellenek, ezeket is megalapozza az adóreformunk. Vállalnunk kell, hogy az államadósságunkat újból 60 százalék alá csökkentjük. Vállalnunk kell, hogy a foglalkoztatásképességet megerősítjük. Éppen ezt célozza a legerőteljesebben ez az adócsomagunk: új munkahelyek teremtését és a jelenlegi munkahelyek megőrzését. Mind a kettő egyformán fontos.
Vállalnunk kell a növekedés képességének megerősítését. Ma a magyar gazdaságnak az egyik leggyengébb pontja, hogy nem tud növekedni. A potenciális növekedési ütemünk 1 százalék körül van - borzasztó, elfogadhatatlan! Mi azt vállaljuk, hogy ennek az adócsomagnak a hatására is a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét a 4-6 százalék közötti sávba emeljük fel. Ez gazdaságtörténeti fordulat lesz. Voltunk már így, 2000-ben 5,2 százalék volt a magyar gazdaság növekedési üteme. Ott voltunk az 5 százalék körüli sávban, és mentünk volna felfelé - máshogy alakult a világ. Tisztelt Képviselőtársaim! Vállalnunk kell a stabil pénz képességét, és persze vállalnunk kell a vállalkozásaink megerősítését.
Megérkeztünk az adócsomaghoz. Először is engedjék meg, hogy néhány mondatot mondjak arról, milyen adófilozófia van a beterjesztett törvénycsomag mögött, mert van mögötte adófilozófia. Száz évvel ezelőtt a világban alig fizettek személyi jövedelemadót, majd az állam megerősödésével rendkívül magas lett az adócentralizáció, ezen belül a személyi jövedelemadó szintje. A szociális piacgazdaságokban szinte már a felét vonja el az állam az üzleti profitnak és a személyes jövedelemnek.
Ezzel az adószinttel azonban nem lehet versenyképes egy olyan ország, amelyik az Európai Unió keleti peremén valóban kistigrisként szeretne sikeres lenni. Ezért a mi adóreformunk mögött az az adófilozófia áll, hogy a világban a jövedelmeket terhelő adókról áttérnek a fogyasztást, a forgalmi szférát terhelő adókra. Mi útban vagyunk e felé a szerkezet felé. Minden jövedelmet terhelő adót mérséklünk, tettük ezt már 2010 közepén az első akciótervben. Javasoljuk ezt megtenni most, az adócsomag keretében, és javasoljuk folytatni ezt a következő években. És fenntartjuk vagy növeljük a forgalmi, fogyasztási szférát terhelő adót, mert azok stabilak, mert azok mindenkit elérnek, és mert a jövedelmek adóztatásáról a világban mindenki áttér a forgalmi, fogyasztási szféra adózatására. Ez az az adófilozófia, tisztelt képviselőtársaim, amely meghúzódik rejtetten, de ígéretesen a beterjesztett adócsomag mögött.
Engedjék meg, hogy nagyon röviden kitérjek arra, mert ezt mindenki ismeri ma már Magyarországon, hogy melyek a mai adórendszer legfontosabb fékjei, gondjai, torzulásai. Az első, hogy túladóztat. A mai magyar adórendszer minden elemében, ezen belül a személyi jövedelemadó-rendszerben különösen, túladóztat. Nagyon szűk bázist jelent. Több mint 1 millió potenciális adófizető nincs benne a személyi jövedelemadó-rendszer adóztatott bázisában.
Az is teljesen világos, hogy ez az adórendszer egy túlzott bürokráciát működtet. A világ összes adórendszere közül a miénk a 133. legbürokratikusabb, a legmagasabb adminisztratív terhet ez az adórendszer teszi rá a magyar gazdaság szereplőire. Aránytalan is ez a mai adórendszer, mert hogyha a szomszédom kétszer annyit keres, mint én, egy jövedelemsáv fölött négyszer akkora, négyszer annyi adót fizet. Mi azt mondjuk, hogy ez aránytalan, nem helyes. Túladóztatást is jelent, azonkívül aránytalanságot.
Időben instabil a mai magyar adórendszer. Mindenki ismeri, minden képviselőtársunk ismeri az elborzasztó számokat. Voltak olyan évek, amikor év közben 20-30-szor módosult csupán a személyi jövedelemadó-rendszer - elfogadhatatlan! Az időben instabil adóztatás adóelkerüléshez vezet, és bizonytalansághoz vezet az állam, az állami költségvetés és a közösségek szintjén.
(10.00)
És természetesen a jelenlegi adórendszer, amelyet javasolunk felváltani, meghaladni és túllépni rajta, ez az adórendszer fenntartja a Kádár-rendszer egyik utolsó rossz kompromisszumát, rossz közmegegyezését. Ez az volt, hogy 1988-ban bevezettünk egy olyan személyi jövedelemadó-rendszert, amelyben az állam azt mondta, hogy magas terheket rakok rád, de elnézem, hogy kibújjál alóla. Ez egy rossz kompromisszum. Sok ilyen ország van egyébként, ahol ez működik. A dél-európai országok - Olaszországot említeném - mind 25-30, 35-40 százalékos adóeltitkolási aránnyal működnek. De ez nem helyes, ezt a rossz kompromisszumot, a múlt negatív örökségét meg kell haladnunk.
Tisztelt Ház! Az elmúlt három évben a jelenlegi miniszterelnök, az akkori Fidesz elnöke megbízásából alapos feltáró munkát végeztünk arra vonatkozóan, hogy milyen sikeres adórendszerek működnek a világban. Az elmúlt 30-40 év adórendszereit áttekintve azt mondhatom önöknek, hogy két csoport van: a sikeresek és a kudarcosak csoportja a világban és ezen belül az Európai Unióban, az Európai Unióban és a térségben. A sikeres és a sikertelen, kudarcos között vékony ugyan a határ, de jól látható.
A sikeresek elég adót tudnak beszedni, hogy a költségvetésük egyensúlyban legyen; a kudarcosok erre nem képesek. A sikeresek azt mondják polgáraiknak, hogy olyan közösségi célokat szolgálunk az adóbevételekkel, amelyek a te céljaid is. A kudarcosok ezt nem tudják mondani, csak azt mondják, hogy fizetsz, vagy nem fizetsz, ez a te döntésed, nem járulhatsz hozzá olyan mértékben a közösségi célokhoz, mint mondjuk, egy skandináv vagy német, vagy osztrák adórendszerben.
Mi azt mondjuk, hogy Magyarországnak a mai rejtett, teljesítményeket visszatartó és csak az individuumot, az egyént kedvezményező adórendszerről át kell térnie a nyílt, a munkát és a családot, a gyermekvállalást segítő adórendszerre, amely egyben közösségépítő adórendszer is. Egy rejtett világból, amely persze adóeltitkolást jelent, és magas szürke- és feketegazdaságot, át kell lépni egy nyílt, átlátható világba, amelyben a munka jövedelme adóztatott.
Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy azt is elmondjam, hogy az elmúlt három évben az áttekintett adórendszerek között nagyon sok különbséget találtunk minden adónem esetében, úgy a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a helyi adó, a járulékok, a vagyonadók és az összes, jövedéki adók, valamennyi adónem esetében, de a legnagyobb - a legnagyobb, döntő - faktor, hogy sikeres-e egy adórendszer vagy nem, az a személyi jövedelemadó-rendszerben volt. És miért? Logikus, mert itt az ember dönt arról, az egyes ember, a munkavállaló vagy munkaadó, a potenciális adózó dönt arról, hogy az az adórendszer, amit a kormány, az állam ráterhel, az kedvezményezi-e a munkavállalást, eléggé sok terhet vesz-e le a válláról, amikor adminisztrációs, bürokratikus adónyilvántartást kell vezetnie, és lehetőséget ad-e számára arra, hogy a közösségi feladatokat finanszírozza az adórendszeréből, ezen belül alapvetően a családi és gyermekvállalást.
Azt kell mondanom, hogy minden olyan megoldás, amit ebben az adótörvénycsomagban önök elé terjesztünk, minden olyan megoldás, amit itt láthatnak, azt szolgálja, hogy Magyarországon egy munka- és családbarát, egy arányos és egy egyszerű, átlátható adózás rendszere épüljön fel. Tíz olyan jellemzőjét említeném meg a beterjesztett törvénycsomagnak, amely egyben a karakterét is megadja, az adófilozófiánkból következő karakterét is megadja a javasolt adóreformnak.
Az első az, hogy arányos. Ez az adórendszer, ami itt, a Ház előtt fekszik, ez egy arányos adórendszer. Ha tízszer annyit keresek, tízszer annyi adót fizetek. Nem kell kétszer annyi jövedelem után négyszer annyit fizetnem. Arányos, ezt biztosítja az egy kulcs. A második, hogy 16 százalékos, a térség legalacsonyabb adókulcsával dolgozik, ezért versenyképes. A harmadik elem, hogy mindenkit fizetésre kér, minden jövedelem adózzon, ez is arányossá teszi az adórendszert. Minden jövedelmet 16 százalékkal javasolunk adóztatni: a bért, a profitot, az osztalékot, a kamatot, a lakásbérletből eredő jövedelmet, minden olyan jövedelmet, ami most vagy így, vagy úgy adózik, vagy ilyen kulccsal, vagy olyan kulccsal, vagy egyáltalában nem adózik.
Az ötödik eleme ennek az adórendszernek, hogy családbarát és gyermekvállalásra ösztönöz. Ez az egyik legerősebb karakterjegye ennek a beterjesztett javaslatnak. Gondoljuk el, hogy 145 milliárd forinttal több jut majd a gyermekes családoknak. Gondoljuk el, hogy ez az adórendszer, ami természetesen a költségvetésnek az első évben, talán még a másodikban is pénzébe kerül, ez a költségvetési kiadás felében a családok felé megy, 50 százalékban a családok felé megy, a gyermekvállalást ösztönzi.
Egy hatodik eleme, hogy nagyon egyszerű ez az adórendszer. Most 32 oldalas a személyi jövedelemadó-rendszer kitöltési utasítása, a bevallási adónyilatkozat. Ezzel szemben egy A/4-es oldalon fér majd el, valóban egy söralátét két oldalán fér majd el ez az új, arányos, egykulcsos, 16 százalékos családi személyi jövedelemadó-rendszer. Egyszeri az átállásunk erre az adórendszerre, rögtön 16 százalék lesz, de még további két évig fenntartjuk a biztonság kedvéért a félszuperbruttó és az adójóváírás intézményét. Fenntartjuk, hogy biztonságos legyen az átállás.
Egy nyolcadik eleme, hogy ami jó volt a korábbi személyi jövedelemadó-rendszerben - mert ilyen is volt -, azt megtartjuk. A kafetéria intézményét sokan szeretik, sokan nem, népszerű. Élünk vele, azt mondjuk, hogy 11 jogcímből tartsunk meg nyolcat, és még tegyünk hozzá egy kilencediket, ez pedig a Széchenyi megújulási kártya, vagy Széchenyi-pihenőkártya. Nagyjából megkétszerezzük ezzel a kafetéria lehetőségét. Óriási áttörés lesz a belföldi turizmus ezért a munkahelyteremtés területén.
A kilencedik karakterjegy, hogy mindenki jól jár. Mindenki jól jár ezzel az adórendszerrel, mert a minimálbéreseknél legalább 4,5 százalékos minimálbér-emeléssel kiegyenlítjük az adórendszer adóztatási hatását. Miután ma a minimálbér, az 1 millió 200 ezer minimálbéres nem adózik, ha náluk 4,5 százalékkal emeljük a minimálbért… (Göndör István közbeszól. - Kovács Tibor: Nincs benne az adótörvényben a minimálbér-emelés.) - képviselő úr, legalább ennyivel emeljük, akkor, képviselő úr, egyetlen minimálbéres sem jár rosszul, és jól jár, még jobban jár, hogyha ennél magasabb lesz, például az inflációt is figyelembe veszi a minimálbér-emelés. És miután az elmúlt 12 évben a minimálbér-emelésnél mindig magasabb volt az átlag bruttó béremelés, ezért ez fölmegy, és igaz lesz, hogy mindenki jól jár.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, a tizedik karakterjegye ennek a beterjesztett, arányos, 16 százalékos, egykulcsos, családi személyi jövedelemadó-rendszernek, az, hogy időben stabil. Eltöröljük a régi világot abban a tekintetben is, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem változtatgatjuk időben a személyi jövedelemadó-rendszert, sőt szeretnénk az alkotmányban is rögzíteni a legfontosabb elemeit, például a családbarát és gyermekvállalást erősítő elemeit.
Ez a tíz karakterjegy egyben azt is jelenti, és ezzel összegezném az eddigieket, hogy mind az öt meghatározó területén a gazdaságnak és a társadalomnak előrelépést hoz ez az új adótörvény. A munkavállalás terén megéri dolgozni, és megéri tisztán, fehéren dolgozni. Megéri családot alapítani, gyermeket vállalni, mégpedig a közösség számára is, a közösség számára is nagyon fontos többlete lesz ennek a következő húsz évnek. A harmadik, hogy beruházásra ösztönöz. Természetesen, fehér forintból fehér beruházás.
(10.10)
A negyedik, hogy növekedésközpontú. A beterjesztett törvénycsomag erősíti Magyarország gazdaságának növekedési képességét. S végül mindezek következtében beállítja a költségvetés, a gazdaság és a társadalom egyensúlyát. Ez egy egyensúlyi javaslat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján javasolom, hogy alapos, nyilván hosszú és kimerítő vita után hagyjuk majd jóvá azt a gazdaságtörténeti fordulatot hozó törvénycsomagot, amely Magyarországot Közép-Európa legversenyképesebb és legsikeresebb országává teszi.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
