DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Négy és fél óra vagy talán már öt óra felé haladunk. Figyelmesen hallgattuk egymást. Nagyon sok figyelemreméltó, értelmes, ugyanakkor bírálatot, kritikát, meg egybecsengő, támogató gondolatot hallottunk.
Ha megengedik képviselőtársaim, 12 plusz 1 kérdés köré csoportosítanám azokat a válaszokat, amelyeket az előterjesztő megadhat ezekre a kérdésekre, és érdemes most talán a vitának ebben a szakaszában ezt megtennünk, mert azt gondolom, hogy nagyon sok esetben egyetértünk, az esetek másik részében ki fog derülni egy-két év múlva, hogy egyetérthettünk volna, tehát mindenesetre olyan szakaszban vagyunk, amikor érdemes végigvenni a véleményeket.
Ha megengedik, azzal kezdem, tisztelt képviselőtársaim, hogy úgy tűnik, egy alapvető kérdésben egyetértünk, ez pedig az, hogy az előterjesztett törvénycsomag, ezen belül az arányos, egykulcsos, 16 százalékos családi személyi jövedelemadó-rendszer értékrendet tükröz; értékrendet, nem nagy csoportok profitérdekét, értékrendet, mégpedig hitem szerint már nem a múlt, hanem a jövő értékrendjét. Azt a Magyarországot hívja elő belőlünk, amely Magyarországon a munka, a család, a tudás, a közösségek, az együttműködés, az összefogás lényegesen erőteljesebb és erősebb értékek, mint a múltban voltak vagy jelenleg.
Tehát a legalapvetőbb kérdésben furcsa mód egyetértünk: értékrendet tükröz az előterjesztés. Ez jó így, mert az új világ, amiről mindannyian beszélünk, végül is a legnagyobb változást itt hozza, hogy a korábbi érdekek, erős üzleti, vállalkozói vagy társadalmi csoportok érdekei helyett az egész közösség, az egész nemzet értékrendjéből indulunk ki. Ezt hozta a válság, ezt hozta a kétharmad, ezt hozta a bizalom.
Az első kérdés, amit föl kellene tennünk, az, hogy folytathattuk volna-e úgy, ahogy eddig ment a magyar adórendszer. Azt gondolom, hogy nem. Világosan elmondták képviselőtársaim, ki így, ki úgy, ki erőteljesebben, ki pedig kicsit halványabban, hogy egyszerűen nem lehet folytatni ezt az adórendszert, ami még 2010-ben érvényes. Fönntarthatatlan. Egész egyszerűen a múlt kudarcát vetítené előre a jövőbe. Nem tudjuk fönntartani, mert olyan mértékben húzza vissza, fékezi Magyarországot a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben, tehát a munkahelyteremtésben, a tudásmegszerzésben és a gyermekvállalásban, ami a jövőt elereszti a kezünkből. Nem tehetjük meg.
Tehát nem fenntartható a jelenlegi adórendszer. Azért sem, mert két meghatározó területén totálisan aránytalan, mondhatnám azt is, hogy igazságtalan, de teljes mértékben aránytalan. Az egyik az, hogy a jelenlegi 26 000 milliárd forint körüli magyar bruttó hazai terméknek 20-25-30 százaléka kikerüli az adózást. Nagyjából 2000-2500 milliárd forinttól esik el Magyarország költségvetése amiatt, mert olyan adórendszere van, ami egy régi, húsz évvel ezelőtti rossz kompromisszumot fenntartva, magas adókat írt elő, de elnézi, eltűri, kénytelen is eltűrni az adózás alóli kivonulást. Ez nem tartható fenn.
De a másik is igaz, hogy a családok és a gyermekvállalás terén sem fenntartható a magyar adórendszer, elvesz tőlük és nem ad nekik, miközben 1976-77 körül 200 ezer új magyar honpolgárral lettünk gazdagabbak évente, aztán 1982-ben már csak 150 ezerrel, aztán 1992-ben már csak 130-140 ezerrel, most pedig 96 500 a megszülető, új gyermekek száma. Nem fenntartható egy ország, nem fenntartható egy nemzet - márpedig mi szeretnénk fennmaradni -, amely nemzet nem ad lehetőséget sem a munkára, sem a gyermekvállalásra. Nos, ezért nem tartható fenn az adórendszerünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A második kérdés, ami mindenkit foglalkoztatott, azt gondolom, csak mindenki egy kicsit máshogy válaszolt rá, ez az, hogy mire ösztönöz az előttünk lévő törvénycsomag - mert ösztönöz egy sor irány felé. Azt gondolom, értékes magatartások, irányok felé ösztönöz.
Az első: nyilvánvalóan ösztönöz bennünket a tudás megszerzésére. Minél erősebb a tudásunk, annál erősebb a munkavállalási képességünk, annál magasabb a jövedelmünk, annál magasabb a jövedelemből a nálunk maradó rész. Tehát mindenképpen tudás megszerzésére ösztönöz.
Munkavállalásra ösztönöz-e? Igen, egyértelműen, hiszen most az adórendszerünk augusztus elejéig elvesz tőlünk. Az az adófizetés napja, onnan leszünk szabadok, az adószabadság napjának kezdete augusztus első hete. Ez az adójavaslat arra ösztönöz, hogy minél többen minél több munkát vállaljanak, és minél több új munkahely jöjjön létre, hiszen megváltoztatja az adószabadság napját, lényegesebben előrehozza az év augusztus előtti heteire és hónapjaira.
De természetesen a családok megerősítésére és a gyermekvállalásra is ösztönöz. Azt gondolom, mindenki egyetértett ebben, volt, aki így, volt, aki úgy közelítette ezt, volt, aki még a második gyermekre is szerette volna erőteljesebben tenni a hangsúlyt, de hogy a gyermekvállalásra ösztönöz, azt gondolom, ebben mindannyian egyetértettünk, és ez jó dolog. A nemzet fennmaradása, sőt a költségvetés fenntarthatósága szempontjából nekünk 10, 20, 30, 40, 50 év múlva sokkal több gyermekre, akkor már tudásban gazdag munkavállalóra van szükségünk.
Persze ösztönöz beruházásra, természetesen. Amikor azt mondjuk, hogy mind a vállalkozásoknál, mind a magánszemélyeknél, befektetőknél több jövedelem marad, az azt jelenti, hogy beruházások felé visszük a magatartásukat, az üzleti magatartásukat, és ez jó dolog.
Ösztönöz még fehérítésre is, egyértelműen. Nagyon-nagyon fontos, és ez is egy ilyen igazságossági szempont. Hát igazságos az a gazdaság, amelyben az egyik fehér, a másik fekete? Vagy az egyik nagyon szürke, a másik csak kicsit fehér? Nem. Úgyhogy azt gondolom, hogy a fehérítésre való ösztönzés nagyon fontos, és persze vállalkozásra is ösztönöz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik kérdés, hogy ki hogyan jár. Puch László; köszönöm szépen, megkaptam a kitűnő táblázatokat. Ebből egyértelműen kiderül, ahogy képviselőtársam szavaiból is, hogy dinamikusan nézve, egy legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelkedés felől nézve 20 százalék nem jár rosszul, persze azt javasoljuk, hogy még legyen magasabb egy kicsit a minimálbér-emelkedés, hogy járjon mindenki jól, de 20 százalék nem jár rosszul induló helyzetben sem, még 4,5 százalékos minimálbér-emelkedés esetén sem; 40 százalék már jól jár, és egy további 40 százalék még jobban jár.
(13.30)
De hát ez jó, mindenki jól jár. Olyat nem tudok, hogy mindenki ugyanúgy jár, olyat még nem szült a történelem. Azt gondolom, arra a kérdésre, hogy ki és hogyan jár az új adórendszer következtében, mindenki jól jár, és dinamikusan nézve jövőképet ad mindenkinek, és az időben előrehaladva mindenki egyre jobban jár, és ez a célja. Igaz az, amit több képviselőtársam elmondott, teljes mértékben egybevág a közgazdasági tényekkel, hogy azok a közép-európai és baltikumi államok, amelyek bevezették, nagyon sokat nyertek vele. A Baltikum gyorsvasútja nagyon nagy mértékben ezzel a fűtőanyaggal ment előre. Szlovákia felzárkózása 2004 után, amikor elhagytak bennünket egyébként 2007-ben, ennek a fűtőanyagnak volt köszönhető. Azt gondolom, ennek a javaslatcsomagnak, ennek a törvénycsomagnak van jövőképe, és a jövő felől húzza a jelent, és mindenki egyre jobban jár.
Tegyük fel az ötödik kérdést! Mekkora adócsökkentést jelent ez? Annyit, amennyit a képviselőtársaink elmondtak, egyébként még annál is többet, tehát legalább 300 milliárdot. Ez valóban, ahogy Rogán Antal képviselőtársunk említette, valóban az elmúlt húsz év legerősebb, legnagyobb adócsökkentése, minden adónemet figyelembe véve. Olyan volt, hogy egy ideig csökkent az áfa, de aztán visszament, én azt most nem számolom ide. De az elmúlt húsz év összes adónemét, a teljes adórendszert figyelembe véve a legnagyobb adócsökkentést jelenti. Azt gondolom, ez egy igen-igen ígéretes vonala.
Tegyük fel a hatodik kérdést, hogy miért tesz azonosságot, miért tesz egyenlőségjelet a munka- és a tőkejövedelmek között ez a javaslat. Azért, mert a tőkével munkahely lesz, kifejezetten a tudásból és a tőkéből, a beruházásból munkahely lesz. Nem csupán az egyszerűség miatt mondjuk azt, hogy minden jövedelem adózzon ugyanazzal a 16 százalékos kulccsal, részben az arányosság miatt is mondjuk. Miért legyen az egyik ilyen, a másik olyan? Az aránytalan lenne, fenntartanánk egy aránytalan adórendszert; hanem amiatt, mert a tudásból és a tőkéből munka és munkahely lesz, és éppen ezt szeretnénk. Pontosan azt szeretnénk, hogy olyan munkahelyeink legyenek, amelyeknek a tudás- és tőketartalma magas. Na, ezért adóztatjuk ugyanazzal a kulccsal.
Ha megengedik a képviselőtársaim, azt a kérdést is feltenném hetedikként, hogy milyen adócentralizáció is van ebben a javaslatcsomagban. Örömmel jelenthetem, hogy a mainál lényegesen alacsonyabb. A 39,5 százalék helyett a 35-36 százalék közötti adócentralizációs sávba megy be Magyarország 2010. január 1-jétől, és ez egy nagyon lényeges adókönnyítés és adócentralizáció-mérséklés. Ezzel már, ha nem is a legjobbak vagyunk, de közelítünk a legjobbak felé, a 30-33 százalék közötti sávban működő országok adócentralizációs szintjéhez, és ez egy jó dolog. Ez teremt majd vállalkozóbarát üzleti környezetet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mennyire egyszerű az új adórendszer? Nagyon egyszerű, és ezt valóban egy söralátétre rá tudjuk írni, mégpedig látható módon. Én nem tartozom a kitűnően látó emberek közé gyermekkorom óta, de még én is el tudom olvasni a söralátétünk két oldalán lévő, összesen A/4-es lapra ráfért adóbevallást. Nagyon egyszerű, ez egy jó dolog. Sört nem kínálunk hozzá, de egy söralátétet bizony igen.
Engedjék meg, hogy a kilencedik kérdést is feltegyem: volt-e érdekegyeztetés? Természetesen volt. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban több szinten, a gazdasági bizottságban és a plenáris ülésen is, a tanács ülésén is hosszú órákon keresztül vitattuk a javaslatot. Az más kérdés, hogy nem mindenben értettünk egyet, de emögött az egyet nem értés mögött, ami az egyes részleteket és talán az egész karakterét is érintette, meghúzódik egy félreértés. Mi nem szeretnénk szociálpolitikát művelni az adórendszeren keresztül, az egy egészen más műfaj. (Közbeszólások az MSZP részéről: Családtámogatás!) Nem! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Az nem szociálpolitika!) Az nem szociálpolitika, az nemzetstratégia! (Moraj az MSZP soraiból.) Képviselő úr, az nemzetstratégia! Igen, egy nemzet fennmaradásának a stratégiája, képviselő úr. Mi ezt szeretnénk. (Moraj az MSZP soraiból. - Puch László: Hallgassátok végig, aztán szóljatok!) Azt gondolom, mindannyian szeretnénk, még a képviselő úr is. Jó magyarul beszélni, jó a magyar nemzethez tartozni, jó, ha több magyar gyermek születik. Ez nem szociálpolitika. Ez nemzetstratégia. A szociálpolitika egy másik ügy. Mi nem szeretnénk az adórendszerbe beépíteni a szociálpolitikát, az egy egészen más politikai és társadalmi, a szolidaritás elemeit tartalmazó feladatunk, de nagyon fontos feladatunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az aggódó hangokat értem, és itt van a tizedik kérdéskör: mi lesz 2013-tól? Mi lesz 2012 után, amikor a válságadó Golf-áramlattal, ami most melegíti a költségvetést, kifut? Mi lesz? Szeretném jelenteni a tisztelt parlamentnek, hogy addigra lesz gazdasági növekedés (Taps a kormánypárti padsorokból. - Egy taps az MSZP soraiból.), addigra a mi gazdaságpolitikai prognózisunk szerint a magyar gazdaság bruttó hazai terméke a maihoz képest 10-15 százalékkal lesz magasabb; 10-15 százalékkal lesz magasabb. Kivezethetjük a válságadókat, mert a plusz 10-15 százalékkal magasabb bruttó hazai terméknek nagyjából 1000 milliárd forinttal magasabb a költségvetési adóbevétele, még a 39,5 százalékról 35-36 százalék közé csökkenő adócentralizáció esetén is. Befektetünk a jövőbe, új munkahelyekbe, tudásba, családokba, gyermekekbe és növekedésbe, és ez a növekedés meghozza nekünk 2013 körül a 10-15 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket, és az meghozza nekünk azt az 1000 milliárdot, amire a képviselőtársaim aggódó hanggal... - természetesen minden aggodalom fontos, de kell rá pozitívan válaszolnunk. Tudunk rá válaszolni. Meglesz az a növekedésünk, amiből az az adóbevétel származik majd, ami pótolja a kieső válságadókat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következő, azt gondolom, nagyon sokak számára középponti kérdés az, hogy igen, ebben a törvényjavaslatban most egy nagyon erőteljes családerősítő és gyermekvállalást támogató elem van. Bevallom, személyesen akár mint közgazdász, akár mint magyar polgár, én ezt az elemét tartom a legfontosabbnak. De valóban lesz-e ebből gyermek? Ezt is megnéztük. Az elmúlt három évben végignéztük, azt hiszem, a világ valamennyi számottevő gyermekkedvezményét vagy gyermekvállaláshoz állami költségvetési támogatást adó adórendszerét, és egyértelmű a tapasztalat: ahol támogatják, segítik a gyermekek vállalását a családoknál, ott egyértelmű eredmény lesz, de fordítva is igaz. Azok az országok, amelyek visszavettek egy korábbi gyermekvállalást ösztönző, segítő, támogató elemből, azok pórul jártak, ott kevesebb gyermek született, tehát mind felfelé, mind lefelé működik. Ez nem azt jelenti, hogy megvesszük a gyermeket - segítjük a családokat a gyermekvállalásban. Nem csak az adórendszeren keresztül érhető el és érjük el a gyermekvállalás segítését. Ehhez még kell bölcsőde, óvoda, kell munka, munkahely, részmunkaidő. Még az is kell, hogy divat legyen a gyermek. De én azt gondolom, itt van bennünk, a magyar nők, asszonyok több gyermeket szeretnének vállalni.
A tizenkettedikként engedjék meg, képviselőtársaim, nagyon sok képviselőtársunk felvetette, hogy igazságos-e ez az adórendszer. Szeretném elmondani, talán kiábrándító lesz, amit mondok, nincs olyan igazságos adórendszer. Egyetlenegy adórendszer nem lehet igazságos. Az egyik úgy érzi, hogy többet fizet, miközben nem is jár orvoshoz, a másik úgy érzi, hogy a másik kevesebbet fizet, pedig neki többet kellene. Nincs igazságos adórendszer. Az adórendszer nem igazságos vagy igazságtalan, hanem arányos vagy aránytalan, növekedésre ösztönöz vagy stagnálásra, munkára ösztönöz vagy munkátlanságra, gyermekvállalásra vagy gyermeknélküliségre. Ezt tudja egy adórendszer. Igazságosságot nem tud.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy visszatérjek több képviselőtársunk azon gondolatára, hogy nagyon fontos, hogy ez a törvénycsomag értékrendet tükröz. Nagyon fontos, hogy van jövőképe.
(13.40)
De még kell valami: hogy biztonságban legyünk; hogy a bizalom, amit most megépítünk, ne tűnjön el, ne legyen csak tűnő kép. Ezért javasoljuk, magam is - több képviselőtársunk javasolta, egyetértek velük -, hogy inkább kerüljön be legalább kétharmados törvényként az Alkotmányba az a jövőkép, amelyet ez a törvénycsomag tükröz.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm az összes hozzászólást, és a további vitát nagy figyelemmel kísérjük a kollégáimmal együtt.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
