PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ
PUCH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, talán az előkészítésben voltak itt problémák akkor, amikor itt mindenki olyan innen-onnan hozott számokkal dobálózik, és az érzéseit fogalmazza meg, talán egy hatástanulmánnyal ezt meg lehetett volna előzni. Én akkor abban reménykedtem, amikor a személyi jövedelemadó törvényeket és az adótörvényeket részletesen hozta be a nyáron a kormány, hogy ezt azért teszi, hogy amikor a nagy adótörvény-változás megvan, akkor egyben a teljes hatását láthassuk. Így Rogán képviselőtársam mondhatja, hogy nagy az adócsökkentés - ebben a törvényben igaz -, közel 300 milliárd forint, kicsit több, ami ott marad a személyi jövedelemadó-alapon a lakosságnál, de egyébként két olyan törvényt fogadtunk el, amelyben 700 milliárd forint többletbevételt - igaz, azt mondtuk, hogy átmenetileg - beveszünk a költségvetésbe. Ezt a kettőt együtt valószínűleg jobban áttekinthettük volna, és valószínűleg reálisabb képet kaphattak volna a képviselők, talán akkor a vita is jobban működött volna.
A másik: én először azt hittem, hogy amikor kivezettük, hogy a nagy kategóriájú gépkocsikra, vitorlásra ne kelljen luxusadót fizetni, akkor azt mondtuk, hogy ez egy takarékossági intézkedés volt, és egyszerűbbé fogjuk tenni az adórendszerünket, és ezért vezetünk ki különböző kedvezményeket is majd, és egyébként különböző adókat. Kiderült, hogy nem így van. Az a filozófia, amit a miniszter úr felvezetett, amivel egyébként Rogán képviselő úr nem nagyon értett egyet, mert Rogán képviselő úr a fogyasztásra vetett adókat egy kicsit nehezményezte, mert azt mondta, hogy az áfa mindenkit egységesen sújt, és vannak itt problémák ezzel a dologgal, a miniszter úr pedig azt mondta, hogy terheljük át a fogyasztásra az adókat, és az egy nagyon igazságos adórendszer, és bizonyos értelemben hatékonnyá fogja tenni az adóbeszedést.
Én ebben önnel egyetértek. Ezért a jövedéki adó emelésével itt nincs is nagyobb vita köztünk. Igaz, hogy az bizonyos értelemben árfelhajtó lesz, és a különadókat is hozzárakva akkor bizonyos értelemben a reálbéreknél lesznek majd esetlegesen problémák, főleg akkor, ha a miniszter úr pontosan fogalmazott. Ön azt mondta, hogy akkor nem változik a hatás, ha béremelés lesz. Ha béremelés van, az a versenyképességet a gazdaságban így-úgy rontja, miniszter úr, mert szeretném mondani, hogy itt mindenki mondhatja, hogy az elmúlt években nem volt adócsökkentés, de 2,5 százalékos bruttó béremelés mellett 8,5 százalékos nettó jövedelem volt a magyar vállalkozók, munkavállalók körében. (Taps az MSZP soraiból.) Lehet azt mondani, hogy ez nem volt, de ez valóban versenyképesség-javítás. Na, most én azt nem mondom, hogy hozzátettük az 5 százalékos tb-csökkenést, mert igaz, hogy bizonyos válságintézkedéseknél, ezt megelőzően bizonyos arányok másképp alakultak, tehát bizonyos értelemben el kellett venni.
A másik, amit szeretnék mondani; Rogán képviselő úr azt mondta, hogy itt aztán mindenki jól jár az szja-val. Én átadom ezt a táblázatot - elment Rogán képviselő úr - a miniszter úrnak. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Itt van. Nézz jobbra!) Ebben az van, hogy mínusz 125 ezer forint bruttó bérig mínusz 714 forint. Akkor valaki rosszul számol. Valószínűleg a hatástanulmányokat itt is érdemes lesz összehasonlítanunk ahhoz, hogy biztosan jól tudjunk számolni.
Az igazságosság: önök azt mondják, hogy igazságos ez, mert mindenki egységesen 16 százalékot fizet. Ezt én csak arányosnak mondom. Hiányzik belőle a szolidaritás, és hiányzik belőle a közös teherviselés. Európában öt ilyen adórendszer van, azok közül is kettő gondolkodik a visszajövetelben. Ugye, azt nem mondja nekem senki, hogy az 1 millió forint bruttó havit kereső és a 100 ezret kereső a 16 ezer, illetve a 160 ezer forintjával, az tízszerest jelent, és az ugyanolyan igazságos? Azt gondolom, hogy ez nem így van. Nem így van, mert hiányzik belőle egy szolidaritási elem és egy közteher-viselési elem, amely közteherviselés alapvetően jövedelemarányosan kell hogy megvalósuljon.
A fogyasztásra való hatása: a miniszter úr és mindenki azt mondja itt, hogy majd a lakosságnál marad 310 milliárd, az megnöveli a fogyasztást, az javítja a gazdasági pozíciót, és bizonyos értelemben javul minden. Szeretnék mondani valamit: 2,2 millió ember van az alacsony sávban. Mi kiszámoltuk, ez 0,2-es pozíciójavulást jelent, 0,2-t. A felső sávban 285 ezer ember van, ott 4,1 százalékos pozíciójavulást jelent. Ha ezt önök igazságosnak tekintik, azt gondolom, ezzel nem érdemes vitatkozni.
A másik, a versenyképességre vonatkozóan még egy gondolat. A versenyképesség javításában, mindannyian tudjuk, önök nekünk nagyon sokszor elmondták az elmúlt nyolc évben, hogy az iparűzési adóval kell valamit kezdeni, és természetesen a bérnyomást csökkenteni kell a gazdaságban. Azt gondolom, ezek az intézkedések nem ezt segítik, és nem ezt a hatást váltják ki.
A személyi jövedelemadó; úgy gondolom, hogy ebben a törvényben alapvetően a személyi jövedelemadó van. Mintegy 310 milliárd forintos megtakarítás alapja a különadó, a válságadó-, különadó-befizetésekre épül. Nagyon szeretném, ha hamarosan látnánk, hogy 2012-ben mi fog történni, ugyanis egy hosszú távú, a fenntarthatóság szempontjából fontos tényezővel szeretnénk most szembesíteni a kormányt. Ez azt mondja, hogy válságadókkal finanszírozunk hosszú távú adócsökkentéseket, és természetesen maximálisan egyetértve a gyermekkedvezményekkel és annak céljával, ösztönzésével. Legyen tisztességes mindenki, az előző nyolc évben ezt a kedvezményt nem vettük el, csak mi nem voltunk ilyen bátrak, hogy ilyen nagyon erősen megnyomtuk, hogy gyermekenként 33 ezer forint. Igaz, csak félmillió forintnál lehet majd három gyereknél igénybe venni, havi félmilliónál természetesen, és mondjuk, nem lehet nagyon igénybe venni 180 ezer alatt még a két gyermeket sem. Azt gondolom, magyar átlagban ez feszültségeket hoz, ezért mi majd teszünk egy javaslatot, amiben a különadók terhére a miniszter úr és a kormány gondolja végig, hogy van-e lehetőség a negatív adó intézményének a bevezetésére, és ott, ahol dolgoznak, ahol jövedelemadó-bevallás van, ott év végén kapják vissza azt a különbséget, ami esetlegesen az adójóváírás szempontjából nem tudott megvalósulni. Összességében 140 milliárd forint adójóváírásról beszélünk, tehát ennek a fedezete, úgy gondolom, bőségesen megvan a különadó tekintetében.
A másik, hogy a személyi jövedelemadó módosításával és az igazságosság tekintetében engedjék meg, hogy egy-két adatot hadd mondjak még. A jelenlegi adótörvényünk azt mondja, hogy 5 millió forintig ez évben, és várhatóan január 1-jétől 15 millió forintig lenne egy egységes kulcs, 17 százalék, és 15 millió forint fölött lépne be a 32 százalék. Önök a 15 millió forinti feletti részt elveszik, és azt mondjuk, hogy egységes lesz. Továbbra is azt gondolom, hogy ez nem teljesen igazságos. Ennek lesznek majd még következményei, mert lineárisan az adóbevételek pótlására nagyobb probléma származik. 2013-ban a Költségvetési Tanács szerint nagyjából 800 milliárd forint pótlására lesz szükség, ha költségvetési makropálya tartására törekszik majd a kormány.
Elfogadva azt, hogy a gyermekkedvezményekkel igenis kell valamit kezdeni, de mint az előbb is említettem, a gyermekkedvezmények tekintetében az igénybevehetőséget és az emberek szabadságjogát, hogy ő igénybe veheti, kellene nekünk megteremteni. A megteremtésének csak egy módja van, ha a parlament úgy dönt, hogy bevezeti a negatív adó intézményét, és a negatív adó intézményében év végén az adóbevalláskor visszaigényelheti, megkaphatja az a család is, aki esetleg tisztességesen dolgozott, de a lehetőségei nem tették lehetővé, hogy olyan jövedelmet realizáljon, ami ezt lehetővé tenné.
A másik: az igazság tekintetében még egy dolgot engedjenek meg, képviselő urak. Azt gondolom, a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek azonos adóztatási rendszerében én látok egy kis igazságtalanságot. Nagyon megértem, hogy mindenki nagyon szeret 16 százalékkal adózni az összes, az osztalékjövedelem után, a csereügyletek után, a tőkepiaci műveletek után és nagyon sok minden után. Ha azt mondta volna a miniszter úr, hogy ezt egyszerűsíti, és mindent egységes kulcs alá tesz, akkor ez egy elfogadható arány lenne, de a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek ilyen szempontból azonos adóztatása abban a szituációban, amikor egyébként úgymond a szolidaritás eleme hiányzik ma az szja-ból, én úgy gondolom, hogy ez nem teljesen fedi a mi értékrendünket, és ezzel egyetértek - itt valaki azt mondta, hogy ez értékrendválasztás.
(12.10)
Úgy gondoljuk, hogy a munkából élők javára itt lehetett volna egy pozitív diszkriminációt tenni, és azokban a tőkejövedelmekben, spekulációból származó jövedelmekben, mint itt nagyon sokszor hallottuk, hogy az milyen csúnya szó, lehetett volna egy magasabb kulcsot megállapítani, még ha jelzésértékkel is, 20 százalékkal, mert nagyjából átlagosan nem nagyon több 20 százaléknál, jelenleg 20 és 25 között van az átlaga ezeknek a jövedelmeknek. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt érdemes lenne végiggondolni, és érdemes lenne ezzel még valamit kezdeni a következő időszakban.
Abban, hogy a nagyjövedelműeknek jobb lesz, azt gondolom, nagyobb vitánk most nincs. Ha nagyobb vitánk volna, akkor engedjék meg, hogy még két-három számot elmondjak: nagyjából 40 százaléka az adózóknak valóban jobban jár, és átlagosan 125 ezer forinttal. Nagyjából 40 százalék lesz az, akinek a pozíciója minimálisan javul, és 20 százalék - a minimálbéresek - azok, akiknek a pozíciója nem javul, csak akkor, ha béremelések lesznek a rendszeren, és természetesen ez ma még ebből a törvényből nem kiolvasható, hogy ebből béremelések lesznek.
Én most csak erre tértem ki, és azt remélem, hogy ez az adórendszer jól fog működni, és majd amikor februárban újra visszatérünk esetleg egy kérdéssel, hogy hogyan sikerült azokat az arányosításokat és azokat a jövedelempozíciókat tartani, amelyeket itt vizionáltak, akkor, remélem, önök pozitív választ tudnak rá adni.
Most a képviselőtársamnak adom át a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
