RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Van annak valami diszkrét bája, amikor a szocialisták küzdenek a bankadó, az energiaszektor adója ellen, és közben a nagy elosztórendszerek reformját követelik, ami nem más, mint a hétköznapi embereket érintő megszorítás. (Dr. Józsa István: Ezt hol hallottad?)
Az is eléggé furcsa, amikor egyik szocialista képviselő azt mondja, hogy semmiféle adócsökkenés nem lesz, utána néhány perccel később egy másik szocialista képviselő azt mondja, hogy a 400 milliárd forintnyi adómegtakarítás egyébként igazságtalanul van szétosztva az emberek között. (Dr. Józsa István: 320.) Valóban célszerű lenne egyébként, hogyha megbeszélnék egymás között, hogy mit is akarnak valójában mondani.
Sok mindent elmondtak az ellenzéki pártok az adórendszer változtatása ellen, azonban egy dolgot teljesen figyelmen kívül hagytak. Nevezetesen azt, hogy nem számoltak az adórendszer-változtatás által generált dinamikával. Kisebb lesz a feketegazdaság, kevesebben lesznek minimálbéren bejelentve, emiatt egyébként az adóbevételek a vártnál szerintem várhatóan jóval magasabbak lesznek.
Viszont visszatérve a felszólalásom fő témájára, ez a demográfia kérdésköre, hogyan is fogja ez az adórendszer érinteni a demográfiát, illetve a családok életét, a gyermek vállalását.
(14.20)
A családpolitika a szocialistáknál - és szomorúan tapasztaltam az eddigi hozzászólásaik alapján, hogy sajnos az LMP-nél is - egyébként kizárólag szegénységpolitikát jelent. Hadd hívjam fel azonban a figyelmet: ha szétnézünk Európában, és megnézzük, milyen adórendszereket vezettek be ott, Európában egyébként a szociáldemokraták is teljesen pontosan tudják, hogy a családpolitika nem egyenlő a szegénységpolitikával. Például Schröder kancellár idején Németországban teljesen egyértelmű volt, hogy a gyermeket nevelő családok más adótábla szerint adóznak, mint azok a családok, akik nem nevelnek gyermeket.
Tony Blair - egyébként a szocialisták ikonja - volt az, aki Angliában a gyermekek utáni adókedvezmény mértékét egyébként a kétszeresére emelte. Ez körülbelül akkor volt, amikor önök egyébként eltörölték Magyarországon azt a gyermekek utáni adókedvezményt, amit a polgári kormány bevezetett. De mondhatnám, a francia szocialistáknál sem vetődik fel az a kérdés, hogy a családpolitikát, a gyermekvállalást kizárólag a szegénységpolitikánál kell kezelni. Franciaországban is teljesen természetes, egyébként a politikai élet minden résztvevője, a szélsőbaltól a szélső jobboldalig elfogadja, hogy azok a családok, akik gyermeket nevelnek, más mértékben kell hogy hozzájáruljanak a közös költségekhez, mint azok, akik nem teszik.
Sajnos, mi Magyarországon ilyen baloldallal vagyunk megverve (Derültség az MSZP soraiban.), és egyébként ennek az eredménye egyébként látszik is azon a gyermekszületési számon, amit Magyarországon fel tudunk mutatni. Ez egy egészen tragikus adat, hogy Magyarországon egy szülőképes korú nőre ma, napjainkban a statisztikai adatok szerint 1,3 gyermek jut. 2,1-nek kellene lennie ennek a számnak ahhoz, hogy a társadalom reprodukálni tudja magát - 2,1-nek! Ez pontosan azt jelenti, hogy másfélszer annyi gyereknek kellene születnie ahhoz, hogy a következő generáció egyébként ugyanolyan létszámú legyen, mint a miénk, de akkor Magyarország még nem előremegy, hanem csak a népességét tudja megtartani. A mostani 96 ezer gyerekkel szemben egyébként évente 140 ezer gyerek megszületésére lenne szükség ahhoz, hogy a társadalom reprodukálni tudja önmagát.
Sajnos, még egyszer mondom, nem véletlen, hogy így alakult a helyzet, de azt kell mondanom, hogy ma Magyarországon a családpolitikának két alapvető kihívása van, aminek meg kell felelnie. Az egyik az, hogy vannak szegény sorsú, hátrányos helyzetű családok, ahol születnek gyerekek. Ezeknek a gyerekeknek nagyon rosszak az életesélyeik, nagyon rossz oktatási képzettséghez jutnak, mondjuk, 20 éves korukig, és meglehetősen problémás lesz az, hogy mihez is kezdenek az életben. A kormány egyik feladata az, hogy ezeknek a gyerekeknek perspektívát nyisson, lehetőséget mutasson fel. Igazából erre a területre fókuszált a szocialista kormány, egyébként ezen a területen is katasztrofális eredményeket tudott felmutatni, nem sikerült előremenni. Reménykedünk, hogy ez sikerülni fog.
A másik terület, ami a családpolitika szempontjából fontos, hogy azok a családok, akik munkából élnek, és munkából próbálják felnevelni a gyermekeiket, vállaljanak gyermeket. Jobbikos képviselőtársam demográfiai katasztrófáról beszélt, ebben egyébként alapvetően igaza van, de a következtetései egyébként teljesen tévesek voltak, mert a demográfiai katasztrófának alapvetően semmi köze nincs a cigányokhoz, nem ezzel van probléma. Azzal van probléma, hogy Magyarországon 1,3 gyermek megszületése jut egy asszonyra - 1,3! Igazából az a probléma, hogy a gyerekek nem születnek meg, kevés gyerek születik. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Máshol mennyi?) Ebben az 1,3-ben, egyébként felhívnám a képviselőtársam figyelmét, minden benne van: értelmiségi, középosztálybeli, szegény, cigány, minden; 1,3 - másfélszer ennyire lenne szükség.
Azok a szocialisták, akik egyébként azt mondják, hogy ez az adórendszer igazságtalan - ez is többször előkerült a mai nap folyamán -, teljesen igazságosnak tartották azt az adórendszert, amikor egy gyermeket nevelő család ugyanannyi adót fizetett, mint aki az ugyanakkora jövedelméből ezt nem tette. Teljesen igazságosnak tartották, hogy egy két-három gyermeket nevelő család ugyanannyi jövedelemből ugyanannyival járuljon hozzá a köz költségeihez, mint aki ezt a teljes jövedelmét egyébként magára költötte. Ennek egyébként az lett az eredménye, hogy aki két vagy három gyermeket vállalt, az azután drasztikus életszínvonal-csökkenést volt kénytelen elviselni; drasztikusat. Németországban, Franciaországban, egyébként Angliában is pontosan tudták, hogy ennek katasztrofális következményei lesznek, ezért történt az, hogy náluk az adórendszerhez teljesen másképp viszonyultak.
Hadd meséljem el azt is, kedves képviselőtársaim - hátha a szocialisták ezen a példán keresztül mégis megértik a helyzet problémáját -, ha egy ember magángazdaként teheneket tenyészt otthon, a tehéntenyésztés költségeit egyébként el tudja számolni, ha pulykákat nevel, annak a költségeit is el tudja számolni, ha disznót hizlal, egyébként annak a költségeit is el tudja számolni, ellenben az önök igazságos rendszere szerint, ha gyermeket nevel, akkor annak a költségeit semmilyen módon nem vehette figyelembe az adórendszernél. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az ideje egyébként, hogy ennek a rendszernek véget vessünk. Be kell látni, hogy egy magyar gyerek érdeke, élete van annyira fontos, mint egy tehén, egy disznó vagy egy pulyka élete (Közbeszólás az MSZP soraiból: Tehénhez hasonlítod a gyereket!), épp ezért üdvözöljük, hogy az adórendszerben végbemegy ez a változás, és nagyon reméljük, hogy ennek az adórendszernek a következtében nem 5 ezer, nem 10 ezer, hanem ennél is jóval több gyermek fog Magyarországon születni, ami hosszú távon mindenképpen Magyarországnak kedvezőbb perspektívát jelent.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
