DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvázolt helyzet valóban az egyik legégetőbb problémája a kisebbségi önkormányzatiságnak. Nem csupán lehetőséget, hanem cselekvési kötelezettséget is teremt a mindenkori kormány részére minden olyan visszásság, amely a kisebbségi önkormányzati képviselettel való visszaélésre ad alkalmat. Én azonban tartózkodnék az egyes konkrét esetek részletes elemzésétől, sokkal inkább a feltett kérdéseire adok választ.
A kormány tisztán látja, és megoldást fog adni az egyes esetekből kirajzolódó, általános jellegű problémára, amelyet a köznyelvben etnobiznisznek nevezünk. A már megindult kisebbségi választási eljárási folyamat azonban nem teszi lehetővé időközben az eljárási törvény vagy a kisebbségi választási törvény módosítását, viszont a kormány jogalkotási lehetősége a 2010. évi önkormányzati és kisebbségi választást követően meg fog valósulni, és megkeressük a megoldást. Olyan jogi környezetet kell kidolgozni, amely egyrészt tiszteletben tartja a valamely kisebbséghez tartozó választópolgárok alkotmányos jogát arra, hogy saját önkormányzataik megválasztásában részt vehessenek, másrészt biztosítja azt, hogy a kisebbséghez nem tartozók a kisebbségi választásban ne vehessenek részt.
2005 előtt még minden választópolgár szavazhatott az önkormányzati választásokon a kisebbségi választás jelöltjeire is, csak kérnie kellett a szavazólapot. 2005-ben azonban olyan megoldást választott a jogalkotó, amelynek segítségével bizonyos adminisztratív korlátok épültek a törvénybe. Ezen korlátok ellenére azonban az etnobiznisz jelensége nem szűnt meg.
A probléma további kezelése azonban nem egyszerű. Az egyik megkerülhetetlen kérdés az, hogy lehetséges-e valamely választópolgár kisebbségi identitását ellenőrizni. Vannak-e olyan, objektívnek tekinthető, jogorvoslati úton, bíróság által is ellenőrizhető ismérvek, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozik-e? Amennyiben léteznek ilyen ismérvek, akkor ezek törvénybe iktatásával és az elbírálás rendjének meghatározásával a probléma orvosolható. A kisebbséghez nem tartozó személyek a kisebbségi választói jegyzékre így nem kerülhetnek fel.
A másik lehetséges megoldás nem igényli a választási szabályok módosítását. Ennek lényege az, hogy csak azok a kisebbségi önkormányzatok juthassanak az állami támogatáshoz, amelyek bizonyítottan végeznek az adott kisebbséghez köthető tevékenységet. Ez a módszer azzal érheti el a kívánt célt, hogy a kisebbségi önkormányzat által amúgy is végzett tevékenységnek az eddiginél hatékonyabb módon történő dokumentálását és bizonyítását kívánja meg.
Törekedni kell arra, hogy az adminisztráció a valódi kisebbségi önkormányzatok számára ne jelentsen túlzott nehézséget, azonban az álönkormányzatoknak már ne érje meg ezekkel a feltételekkel működni.
Azt gondolom, hogy akár az előbb említett, akár további, az etnobiznisz megszüntetését szolgáló megoldások bevezetéséhez szükség van társadalmi párbeszédre. A kormány ebben nagyon fontos partnereknek tekinti az országos kisebbségi önkormányzatokat. A vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata érdekében ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még június hónapban felkérte az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit, hogy a kisebbségi joganyaggal kapcsolatos javaslataikat juttassák el részünkre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A jogalkotás nem történhet meg a jogalkalmazói tapasztalatok összegyűjtése nélkül.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
