DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A választási kampányban, amikor az önkormányzati képviselők és az önkormányzati politikai osztály felezésének szándékát megfogalmaztuk, akkor mi a kisebbségi önkormányzati képviselőkre is gondoltunk.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A kisebbségi önkormányzati rendszert 1993-ban hozta létre a jogszabály, és azóta már több cikluson keresztül választottuk meg a kisebbségi önkormányzatokat. Először csak a települések szintjén, a fővárosi kerületek szintjén is, és magában a fővárosban, tehát a fővárosban már mindjárt egy kétszintű rendszert hoztunk létre, és később ez a rendszer gazdagodott a magyar vidéken a megyei kisebbségi önkormányzatokkal is.
Választásról választásra egyre több kisebbségi önkormányzat alakult, mind a 13 hazai kisebbségi közösség meg tudta alakítani az országos önkormányzatát. Ha durván számokat is felidézek, akkor azt kell mondanom önöknek, hogy mára a magyar települések több mint felén, sőt több mint kétezer településen alakult kisebbségi önkormányzat, és ahogy említettem, azt hiszem, valamivel több mint 50 területi kisebbségi önkormányzat létezik, és az országos szinten pedig mind a 13 önkormányzatnak létezik kisebbségi önkormányzata. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi képviselők száma is 10 ezer felett van.
Ha csökkentjük a normál önkormányzati képviselők számát, akkor azt gondolom, hogy ez a kisebbségi önkormányzatok szintjén is elképzelhető, hisz a kisebbségi önkormányzatok rendszere azért a települési önkormányzati rendszerhez igazodóan működik és jött létre, és nem ezek azok az önkormányzatok, amelyek általános hatáskörrel rendelkeznek, hanem azok a kommunális önkormányzatok, itt pedig csak a kisebbségi közösségek autonómiagyakorlásának színteréről van szó.
Most mi arra törekedtünk, hogy éppen ezért három törvény módosítását céloztuk meg. Az egyik maga az 1993. évi LXXIV. törvény, a kisebbségi törvény, és két választási eljárási törvényt kell módosítanunk ahhoz, hogy célunkat elérjük. Az egyik az 1997. évi C. törvény a választási eljárásról, a másik a 2005. évi CXIV. törvény, ami a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szól.
Azt célozza meg az előterjesztésünk, hogy a települések szintjén az eddigi 5 képviselő helyett 3 képviselőt válasszon meg az adott kisebbségi közösség, a megyék szintjén és a főváros szintjén az eddigi 9 képviselő helyett pedig 5-öt választanánk. Az országos önkormányzatokban lévő kisebbségi képviselők létszáma továbbra is 15 és 53 között mozogna, a szélső értékekhez nem nyúltunk, azonban a belső szabályokat úgy változtattuk meg, hogy csökkenjen az országos önkormányzatok szintjén is az önkormányzatok száma, mert nagyobb számú települési kisebbségi önkormányzatot kellene létrehozni ahhoz, hogy egy nagyobb számú országos önkormányzatot lehessen létrehozni.
Törekszünk arra is, hogy az országos és a területi kisebbségi önkormányzatok előbb állhassanak fel, mint a jelenlegi gyakorlat szerint felállhatnak, mert jelenleg a gyakorlat az, hogy most már ezekben a napokban elindult a kisebbségi közösségek esetén a regisztrációs folyamat, tehát létrejönnek a regisztrációs listák, és a folyamat zárásaként a megyei kisebbségi önkormányzatok és az országos önkormányzatok a jelenlegi szabályok szerint csak jövő év márciusában jönnek létre. Tehát a folyamat elindulta és befejezte után majdnem egy év telik el, és addig a rendszer némi fogyatékkal működik. Ezt a határidőt mi mindenképp szűkíteni szerettük volna. Ez az, amit megcéloz ez a törvénytervezet.
Az első kérdés az, hogy volt-e ezzel kapcsolatban egyeztetés az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, mert a sajtón keresztül elsősorban a szocialista képviselők sajtóüzeneteit halljuk, amikor azt kifogásolják, hogy ilyen egyeztetés nem volt.
Már amikor Szászfalvi képviselőtársammal a törvényt beterjesztettük, ezt a törvényt is úgy terjesztettük be, hogy az országos önkormányzati vezetőkkel egyeztettünk, és az országos önkormányzati vezetők konszenzusos álláspontja lett beterjesztve. Igaz, hogy ez csak az országos önkormányzatokra terjed ki, hisz politikailag ez volt a legérzékenyebb kérdés, de azokkal az önkormányzati vezetőkkel, akikkel én beszélő viszonyban voltam, jeleztem azt, hogy települések és a megyék szintjén és a főváros szintjén is valamelyest kurtítani akarnánk a képviselők létszámát. Egyeztetések azóta is történtek, a hétfői napon is történtek ilyen egyeztetések. Hogy milyen elmozdulások körvonalazódnak köztünk és az országos önkormányzati vezetők között, azt Szászfalvi képviselőtársam fogja ismertetni önökkel.
A másik, amit itt fontos elmondanom, hogy hogyan áll ehhez a kérdéshez a kisebbségi biztos, mert az ő álláspontja nyilvánvalóan mindannyiunk számára fontos. Itt is megint szocialista képviselők sajtótájékoztatóira kell hivatkoznom, akik azt is elmondták ország-világnak, hogy a kisebbségi biztos helyteleníti azt, amit mi beterjesztettünk. Ez olyannyira nincs így, hogy kezemben van a kisebbségi biztos levele, amit a kisebbségi bizottság elnökének, Lukács Tamásnak írt; ebből csak egy-két gondolatot idézek: “A T/89. számú törvényjavaslat benyújtását üdvözlöm, és elfogadását támogatom.” Ez nem azt jelenti, hogy a kisebbségi biztos ebben a levélben nem vetett fel olyan dolgokat, amit nekünk megfontolásra javasol, és ezekre szeretnék még kitérni azért, hogy megnyerjem képviselőtársaim támogatását a benyújtott törvénytervezethez.
Tehát a kisebbségi biztos ebben a levelében jelzi azt, hogy ő a benyújtott célokkal és törekvésekkel egyetért, mindössze azt mondja nekünk, fontoljuk meg az ő álláspontját. Az ő álláspontjának van egy sarkalatos kérdése. Azt mondja, hogy ha 3 fős települési kisebbségi önkormányzatokat fogunk létrehozni, úgy, ahogy mi ezt létrehoznánk, az ütközik a kisebbségi törvény 30/M. §-ával. Bevallom, itt nem értem a kisebbségi biztos úr álláspontját, hisz épp ezt a szakaszt változtatjuk meg akkor, amikor 3 fős testület esetén is működőképessé tennénk a rendszert. Megtaláltuk annak módját, hogy egy 3 fős testület esetén hogyan tudnak létrejönni bizottságok. Ez valószínűleg elkerülte a kisebbségi biztos úr figyelmét, és ezért állítja azt, hogy itt a két törvény között koherenciazavar lépne fel.
(20.10)
Nem tud fellépni, mert - mondom - a kisebbségi törvénynek éppen a 30/M. §-át módosítanánk.
A kisebbségi biztos úr azt is javasolja, és én szakmailag egyetértenék vele, hogy az igazi megoldás az lenne, ha a települések szintjén létrejött kisebbségi listákhoz igazodóan határoznánk meg az adott településen a kisebbségi testület létszámát, hisz teljesen mindegy, hogy az az adott közösség egy nagytelepülésen él, attól még a közösség lehet kicsi. A közösség létszáma pedig azzal derül ki, hogy az illető kisebbséghez tartozó polgárok regisztráltatják magukat. Erre utaltam mondandóm elején, hogy ez a folyamat most már zajlik. Azért nem választottuk ezt a megoldást, mert azt szeretnénk, ha már az októberi választások során kisebb testületeket választhatnánk meg, és alkotmányosan aggályosnak gondolnánk, hogy már zajlik az úgynevezett regisztrálási eljárás, tehát a kisebbségi listák létrehozása, és mi a listaalakítás folyamatában nyúlnánk bele ebbe a rendszerbe, de szakmailag neki igaza van, hogy kétségtelen, hogy ez lenne egy előremutató megoldás, ha a listák nagyságához alakítanánk a kisebbségek létszámát. Ő egyébként el tudja fogadni azt a megoldást is, amivel mi előjöttünk, hogy egy fix számban rögzítenénk ezt az adott testületi létszámot.
Más érdemi megjegyzése a kisebbségi biztosnak nincs, tehát a kisebbségi biztos - még egyszer mondom a képviselőtársaimnak - a beterjesztett törvény szellemiségével egyetért, legalábbis a levélből ez derül ki számomra. Mindössze megfontolásra azt javasolja számunkra, amit itt az előbb felidéztem önöknek.
Azt kérem a parlament itt lévő frakcióitól, hogy miután megvitattuk ezt a törvénytervezetet, és azt is remélem, hogy a vita után általános álláspont lesz a frakciók között, hogy ez a törvénytervezet támogatható, és az októberi választások során, már amikor kisebbségi testületeket választunk majd később, amikor a megye és az országos önkormányzatokat választjuk meg, akkor ez már szintén egy kisebb létszámmal történhet.
Nem hiszek abban, hogy mondjuk, az elkövetkezendő rövid időben, amikor mi - a kormánypártok képviselőjeként mondom - egy költségvetés előkészítését kezdjük meg, akkor olyan pluszforrásokat találunk, amit ebbe a rendszerbe be lehetne hozni. De azokat a forrásokat, amelyeket a bürokrácián, akár a kisebbségi bürokrácián, a kisebbségi intézményrendszeren takaríthatunk meg, azt viszont talán érdemi kisebbségi feladatellátásra tudjuk fordítani. Ez lenne ennek a tervezetnek a célja. Kérem, hogy támogassanak minket ebben.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)
