SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Az előbb is én integettem, de az nem én voltam…
Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sok minden elhangzott már ebben a néhány percben ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán, amit viszonylag nehezen tudok értelmezni. Viszonylag nehezen tudom értelmezni Nemény képviselő úrnak a szavait, aki itt a hazai kisebbségek egyfajta fogadatlan prókátoraként próbál megvédeni vagy megtámadni egy olyan javaslatot, amivel egyébként maguk a hazai kisebbségek vezetői is egyetértenek, mint ahogy az itt elhangzott és itt köztudomású.
De picit nehezen értelmezhető számomra a Hargitai és Szászfalvi képviselő urak mint előterjesztők által elmondottak. Picit megint az az érzésem, mint az elmúlt hetekben jó néhányszor, hogy itt kimagyarázhatatlan dolgokat próbálnak tisztelt kormánypárti képviselőtársaink kimagyarázni. Amennyiben valóban - és ezt nyilván nem fogom kétségbe vonni - egy többéves időszak, hosszú évek előzték meg ezt a törvényjavaslatot, pontosan így fogalmazott a képviselő úr, ha valóban hosszú éves egyeztetések előzték volna meg ezt a törvényjavaslatot, akkor önök nem úgy nyújtották volna be, hogy azzal a kisebbségi önkormányzati vezetők ne értsenek egyet. Akkor ezt önöknek pontosan kellett volna tudniuk, hogy települési kisebbségi önkormányzatok három főre csökkentésével a kisebbségi önkormányzati vezetők nem értenek egyet. Önök ennek ellenére mégis így nyújtották be ezt a törvényjavaslatot.
Hogy előtte mennyi egyeztetés volt vagy mennyi nem, itt most nem akarok megint ezen a népszerűvé vált “is” szócskán lovagolni, hogy előtte is volt egyeztetés, meg hogy hétfőn is volt egyeztetés, tény az, hogy hétfőn volt egyeztetés. És ezáltal állt elő az a viszonylag komikus helyzet, hogy önök benyújtottak egy törvényjavaslatot, majd ezt követően ültek le az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel egyeztetni, akik megfogalmazták a saját módosító javaslataikat, majd ezt követően az önök frakciótársa, Lukács képviselő úr benyújtott az eredeti törvényjavaslathoz körülbelül kétszeres hosszúságú módosító javaslatot, most már gyakorlatilag erről beszélünk itt.
Félreértés ne essék, mi ezt támogatjuk és támogatni is fogjuk, tehát a támogatásunkat megnyerte, ahogy ön fogalmazott, csak kicsit furcsának látjuk, hogy itt akkor ezzel kapcsolatban az egyeztetések valójában hogyan zajlottak. Mi úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat is eklatáns példája és állatorvosi lova annak az eszeveszett kapkodásnak, amit itt önök az elmúlt hetekben törvénykezés címén folytattak. Több ellenzéki képviselőtársam kifejtette ezzel kapcsolatban a véleményét. Viszonylag nagyobb nyilvánosságot kapott Balczó Zoltán képviselő úr, aki már egy ciklust eltöltött a parlamentben, kettőt a Fővárosi Önkormányzatban, ő is nehezményezte, de többen is nehezményezték, hogy milyen törvénykezési tempót diktálnak itt nekünk önök. És nagyon fontos, bizonyos struktúrákat alapjaiban módosító intézkedésekre és törvényjavaslatokra milyen minimálisan kevés időt hagynak önök. Kicsit úgy érzem, hogy ez a törvény is ennek a kapkodásnak esett áldozatul.
Ha önök valóban komolyan gondolták volna és végiggondolták volna ezt a dolgot - még akkor is, ha az egyéni képviselőknek nincs egyeztetési kötelességük -, akkor talán el lehetett volna kerülni ezt a komikus helyzetet, hogy a benyújtott törvényjavaslatot azonnal egy tisztelt frakciótársukkal kell teljesen átmódosíttatni és átíratni ahhoz, hogy ez valóban a kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek a véleményével egybecsengjen.
Mindazonáltal én örülök, hogy ezt önök megtették, mert ez mégiscsak ennek a sokat hangoztatott nemzeti - ebben az esetben nemzetiségi - együttműködésnek egy jó példája lehet. Pusztán arra szeretném felhívni ismételten a figyelmüket, hogy ez a törvényjavaslat, ami ekörül zajlott és ami ehhez a módosító indítványhoz érkezett, tökéletesen jól példázza azt a fejetlen kapkodást, amit önök most a törvényhozásban és a törvénykezésben folytatnak.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
