DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel együttes általános vitáról van szó és több jogszabályt is érint a módosítás, én az alkotmányügyi bizottság előadójaként kizárólag az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztésről szeretnék röviden szólni.
Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a tegnap délelőtti ülésén tárgyalta meg a T/43. sorszám alatt Kósa Lajos, Rácz Róbert és dr. Vitányi István képviselőtársaink által benyújtott, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslatot, és bizottságunk nagy többséggel, 20 igen és 4 nem szavazat mellett javasolta a tárgysorozatba-vételét és általános vitára való alkalmasságát.
Ahogy fogalmazott az előterjesztő képviselője is, Rácz Róbert képviselőtársam, az alkotmányt tekintve látszólag egy egyszerű módosításról van szó, hiszen egy bekezdését érinti az alkotmánynak, tartalmilag azonban három nagyon fontos elemből tevődik össze. Az első mindjárt az, hogy az alpolgármesteri tisztség kerüljön rögzítésre az alkotmányban. A második, amiről nagyobb vita is kibontakozott, az az, hogy az alpolgármester lehessen nem képviselő-testületi tag, a harmadik pedig az, hogy a polgármester helyettesítését a képviselő-testület elnökeként viszont csak képviselő-testületi tag alpolgármester láthassa el.
A bizottság ülésén, ahogy végigkövettem a vitát, két dologban nem éreztem ellentétet a frakciók között. Az egyik az, hogy az alkotmányban kerüljön rögzítésre az alpolgármesteri tisztség; úgy érzékeltem, hogy mindenki egyetértett vele és mindenki szükségesnek tartotta. Azért is tartjuk ezt fontosnak, hiszen ha az alkotmány vonatkozó szakaszát megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ez szabályozza mind a polgármester, mind a jegyző, mind a képviselő-testület hivatalának ügyintézőjét is, vagy említést tesz róla, így mindenképpen indokolt, hogy az a személy, az a tisztség, az alpolgármester, aki a polgármester helyettesítését látja el, rögzítésre kerüljön a Magyar Köztársaság alkotmányában.
Abban sem volt vita, hogy amennyiben elfogadásra kerülnek ezek a törvényjavaslatok, akkor a helyettesítés tekintetében képviselő-testületi tag alpolgármester járjon el. Amiben a vita kibontakozott nálunk is a bizottság ülésén, illetve gondolom, itt a plenáris ülésen is, az abból adódott, hogy lehessen-e nem képviselő-testületi tag alpolgármester, tehát - idézőjelben mondom - “bárki” választható legyen erre a tisztségre.
Én igazából itt szeretném segítségül hívni az előterjesztők indokolását, és ezt nagyon röviden ismertetni is. Ez így szól: az alpolgármester személye alkalmas arra, hogy a képviselő-testületek szakmai munkáját elősegítse, így indokolatlan azon megszorító szabályozás, mely szerint az alpolgármestert kizárólag a saját tagjai közül választhatja a képviselő-testület.
Nagyon sok érvet mondott Rácz Róbert képviselőtársam amellett, hogy miért fontos az, hogy nem képviselő-testületi tag alpolgármester választására is sor kerülhessen. Én mint gyakorló önkormányzati képviselő is, itt elsősorban tényleg a szakmai munkát fognám meg, főleg annak fényében, hogy ha csökkentésre kerül az önkormányzati képviselők létszáma, én is mindenképpen szükségesnek és indokoltnak tartom azt, hogy meglegyen az a lehetősége a polgármesternek, hogy javaslatot tehessen a képviselő-testületnek nem képviselő-testületi tag alpolgármester megválasztására is. És ahogy utalt rá az előterjesztő, én is arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem új keletű szabályozásról van szó, hiszen 1990 és ’94 között már ilyen rendszerben működött az önkormányzati szféra. Annyi változás van, hogy akkor bárkit behozhatott a képviselő-testület, most pedig csak a polgármester által javasolt alpolgármester személyéről szavazhatunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjenek, és szavazataikkal támogassák azt.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
(9.50)
