HABIS LÁSZLÓ
HABIS LÁSZLÓ
HABIS LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány a helyi önkormányzat működése során meghatározó szerepet játszó személyek közé tartozó alpolgármester jogállására vonatkozóan nem tartalmaz előírást, és indokolt, hogy ezt a hiányosságot pótoljuk.
Ahogy a vita eddigi részében elhangzott, a probléma nem új keletű, hiszen 1990 és '94 között lehetőség volt arra, hogy a polgármester javaslatára kívülről válasszon alpolgármestert a testület.
(10.40)
Én őszintén szólva azon kevesek közé tartozom, aki egy megyei jogú városban így lett alpolgármester 1990 decemberében. Élénken emlékszem az akkori vitákra, nevezetesen arra, hogy a legitimitás kérdése hogyan kezelhető, hiszen akkor a kívülről megválasztott alpolgármester tagjává vált a testületnek, valamennyi jogosultságot gyakorolhatta, szavazati joga volt, illetve értelemszerűen vezethette a testületi ülést. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor a polgármestert ugyebár a testület a tagjai közül választotta, és nem közvetlenül a választópolgárok.
Az alpolgármesteri tisztségről beszélünk, de valójában, azt gondolom, jelentős részben a polgármesteri pozíciókról és funkciókról. Mint ismeretes, a polgármester a képviselő-testület elnöke, és rengeteg feladata van, többek között a település fejlődésének az elősegítése, mintegy arcot, irányt ad a településfejlődésnek, gondoskodni hivatott a helyi közszolgáltatások fejlesztéséről, az önkormányzat vagyonának gyarapításáról, az azzal való gazdálkodásról, menedzselnie kell az önkormányzati gazdálkodást, segítenie kell a helyi hatalomgyakorlást, a lakosság önszerveződő közösségének támogatását.
A polgármester feladata a képviselő-testület működési feltételének megteremtése, munkájának szervezése, a képviselők, a bizottságok munkájának segítése, a képviselő-testületi döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Valójában rendkívül komplex feladatot lát el egy polgármester, amely funkciónak a legitimitásához a közvetlen választás alapján kérdőjel nem kapcsolódik.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az alpolgármester és a polgármester között egyfajta bizalmi kapcsolat kell hogy legyen. Hogy egy példát említsek, az önkormányzati törvény 90. §-a azt mondja, hogy a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Ha a polgármester delegál alpolgármesterre egy ezzel összefüggő feladatot, akkor megítélésünk szerint ennek révén a polgármester felelőssége nem csökken, ez is erősíti az alpolgármesteri funkció bizalmi jellegét, és a napjainkban, amikor a közpénzek szabályszerű felhasználása ilyen jelentőséget kap, azt gondolom, ennek az ügynek a fontosságát felesleges hosszasan ragozni.
Ugyanakkor az alpolgármester személye alkalmas arra is, hogy a képviselő-testület szakmai munkáját segítse. Hogy ugyancsak az Ötv. 90. §-ából idézzek: a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület felelős. Az ebbéli feladat ellátásában is adott esetben egy kívülről megválasztott alpolgármester komoly hozzájárulást tehet.
Ugyanakkor a törvény részletes indoklása alapvetően taglalja az, hogy az alpolgármesterek jogállása hogyan kezelhető, hiszen a kívülről megválasztott alpolgármester, amint ez elhangzott az indoklásban, nem szavaz, nem vezeti a képviselő-testület ülését, tanácskozási joggal vesz részt. Tehát azok az aggályok, amelyek elsősorban az MSZP részéről hangzottak el, véleményem szerint nem realisztikusak, nem valósak.
Meggyőződésem, hogy ez a törvény, minekutána nem kötelező kívülről alpolgármestert választani, hanem egy lehetőség, erősíti a polgármester pozícióját, azt, hogy a polgármester sokrétű feladatait hatékonyan, szakszerűen láthassa el.
Ennek alapján a KDNP-frakció a törvények módosítását egyértelműen támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
