PÁL TIBOR
PÁL TIBOR
PÁL TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem a teremben jelen lévők többsége abban egyetért, hogy az önkormányzati rendszer a magyar közigazgatás egyik legeredményesebb időszaka volt. Ez az elmúlt 20 év olyan eredményeket hozott az önkormányzati rendszerben, ami a magyar közigazgatás elmúlt 100-200 évében nemigen volt. Hogy ennek az eredményességnek mennyire eredője az és mennyire oka, hogy a képviselő-testületek úgy működtek, ahogy működnek, szerintem kevésbé fontos. Sokkal inkább játszik szerepet az, hogy a finanszírozás, a feladatellátás, a feladatleosztás hogyan történt az elmúlt 20 évben.
Szerintem az látszik világosan - és ha valaki a saját településén körbemegy, akkor általában azt lehet látni akár a helyi újságokban vagy a helyi honlapokon, hogy az önkormányzatok milyen szépen működnek, micsoda nagyszerű eredményeket értek el az elmúlt időszakban, és milyen büszkék a település vezetői ezekre az eredményekre. Persze, ma már az is látszik világosan, hogy ez a rendszer ilyen módon mindig több és több pénzbe kerül az államnak, a parlamentnek, mindig több és több pénzt kell beletenni a rendszerbe, viszont a szolgáltatások minősége nemigen javul, hiszen eljutott egy olyan pontra, ahol változtatni kellene, reformra van szükség. Ezt a szót egyébként az előterjesztő, Rácz képviselő úr is használta, hogy reformra van szükség az önkormányzati rendszerben, és ő azt mondta, hogy ez az első lépés, amit most itt benyújtottak a parlament elé.
Arra szerettem volna kitérni az első felvezető gondolatban, hogy ha reformról beszélünk, akkor nem arról kell beszélni, amiket önök az elmúlt hetekben benyújtottak a parlament elé, különböző törvényeket, hanem arról, hogy a feladatokat és a finanszírozást hogyan fogjuk megoldani. Hiszen itt, a Parlament falai között az elmúlt években szinte folyamatosan erről volt szó, mindig ezt hallottuk - akár politikai vitanapon -, hogy ezt kell elsősorban rendbe tenni, most pedig azt látjuk és azzal válik a számunkra világossá, úgy áll össze a kép, hogy az elmúlt hetekben az önkormányzatokat érintően több törvényt nyújtottak be. Ezt hívhatjuk lopakodó vagy éppen csepegtető törvényalkotásnak.
Törvényt nyújtottak be az önkormányzati választással kapcsolatban, ahol a képviselői mandátumok arányát változtatták meg az egyéni és a kompenzációs lista esetében. Törvényt nyújtottak be most már a választási eljárással kapcsolatban, ahol átható, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés számára a határidőt nagyon rövidre veszik, és most itt van előttünk a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosítása, ami szintén egy nagyon vitatott kérdést tartalmaz.
Összességében azt tudom mondani, hogy a reformra szerintem több időt és több energiát kellene fordítani, mint arra, hogy az őszi önkormányzati választást megelőzően törvényi szabályozással, törvényalkotással az önkormányzati választáson a többségben lévő pártok jobban szerepeljenek, még nagyobb hatalmat kapjanak, még több képviselethez jussanak hozzá. Szerintem az önkormányzatiság, az önkormányzatok rendszere és az önkormányzatok azt érdemelnék inkább, hogy a feladatokkal foglalkozzunk többet.
A kis pártokkal kapcsolatban és a kevesebb infrastruktúrával rendelkező pártok számára pedig az látszik a benyújtott törvényjavaslatokból, hogy a kiszorításuk történik meg. Ez bizottsági üléseken és a parlamenti ülésen is igen sokszor elhangzott. Aztán azt is látjuk, hogy ha esetleg ezek a törvények mégsem juttatnák elég hatalomhoz az adott önkormányzat vezetését, akkor jöhet az a változat, ami itt most ebben a törvényben benne van: ha még sincs elég hatalmad, a korábban benyújtott törvényjavaslatok által nem sikerült elérni többséget, akkor nyújtsd meg a kezedet egy külsős alpolgármesterrel, aki mindazok ellenére, hogy Kósa úr hosszan elemezte… - úgy látom, már ki is ment, tehát annyira nem lehet neki fontos, hogy a válaszokat vagy mások hozzászólását meghallgassa. (Kósa Lajos dr. Vitányi Istvánnal beszélget a hátsó padsorokban. - Egy hang a KDNP padsoraiból: Ott van!) Az a lényeg, hogy ez az alpolgármester már nem tartozik aztán elszámolással senkinek, hiszen nem a választók ruházták fel azzal, hogy bekerüljön a képviselő-testületbe és ott vállaljon valamilyen munkát, valamilyen feladatot, és ez pontosan azt mutatja, hogy egy kicsit szeretnék önök a felelősségvállalást rátestálni egy olyan személyre, aki nem a választóktól kapott felhatalmazást.
Pedig ha valaki az önkormányzati választáson elindul akár képviselőként, akár azzal a céllal, hogy utána a település vezetésében komolyabb szerepet vállaljon, akkor neki úgy kell szerepelnie akár polgármesterjelöltként, akár valamelyik párt képviselőjeként, listavezetőjeként, hogy ha úgy alakul a helyzet, akkor akár alpolgármesteri feladatot is tudjon vállalni.
(10.30)
Ez értelemszerűen arról szól, hogy bemutatja, mit tud ő nyújtani, hogyan fog elszámolni, hogyan tartja a kapcsolatot a választókkal, és négy év múlva meg lehet ítélni az ő munkáját. Annak az alpolgármesternek, akiről itt most a törvényben szó van, ezt a munkáját így nem lehet majd megítélni.
Fontosnak tartom azért még változatlanul a foglalkoztatáspolitikára való hajazását ennek a törvénynek, hiszen ha megnézzük, itt most akkor minden testület számára, minden polgármester számára megadatik az a lehetőség, hogy foglalkoztasson most már törvényi felhatalmazással egy olyan alpolgármestert, akinek az iskolai végzettsége sincs tisztázva a törvényben, tehát nem tudjuk, hogy milyen iskolai végzettséggel, szakmai végzettséggel kellene rendelkeznie. Őt lehet foglalkoztatni minden további nélkül. Valójában 3200 új munkahely teremtése történik az önkormányzatok költségvetésének a terhére.
A választási rendszer 16 éve jól működött, és mindenki megelégedésére szolgált. Azokkal a gondokkal, amelyekkel itt az előterjesztők előálltak, azt kell mondjam, van némi vitánk, mert úgy van beállítva az előterjesztő által is, illetve a bizottsági vitában is a helyben keletkező konfliktus, mintha ezek a konfliktusok csak mindig az alpolgármesterek, közgyűlési alelnökök, főpolgármester-helyettesek miatt lennének, pedig azt gondolom, hogy egy önkormányzat akkor tud eredményesen működni, ha a polgármester és az alpolgármester együttműködésre törekszik. De ebben nem mindig az alpolgármestert kell elővenni, azt gondolom, hogy van ebben probléma a polgármesterekkel is, a polgármester szerepével. Ha lehet, akkor az lenne azért jó és a településeknek az a jó, amikor ebben egyfajta együttműködés, együttgondolkodás van. A bizottsági ülésen is komoly vita volt, hiszen azért van sok olyan polgármester, akinek a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatban vannak gondok, a döntéseit is elég gyakran meg lehet kérdőjelezni. Ez nem csak az alpolgármesterekre igaz, azt gondolom, hogy mind a két vezetőre egyformán igaz.
Az előterjesztésből és az itt elhangzottakból is látható, hogy az a kérdés önöket nagyon nem érintette meg, hogy azokért a döntésekért, amelyeket az önkormányzatokban hoznak a képviselő-testületek, a képviselők szavaznak, ezzel azért illik valahogy elszámolni. Ez a személy, akit önök itt most jeleznek a törvényben, hogy alpolgármesteri feladatokat elláthat, ezzel az elszámolással mindig adósa marad a lakosságnak. És ahogy jeleztem még a bizottsági vitában is és elmondtam, nagyon durván azt lehet mondani, hogy golyófogónak lehet használni majd ezt a bizonyos alpolgármestert, arra lehet használni, hogy konfliktusos helyzetben a polgármester kihúzódjon, ne vállalja fel azt a konfliktust, ami mondjuk, egy adott településen van, és ezt az alpolgármestert, akit majd nem kell újraválasztani a településen lakóknak, őt tolja előre, őt helyezze előtérbe, azt mondja, hogy ő vállalja fel inkább ezt a konfliktust. Sőt az is elképzelhető a feladatleosztás alapján, hogy az ő számára olyan aláírási jogot is adhat akár egy szerződés aláírására, ami a későbbiekben vita lehet, és ő hátra tud dőlni, azt tudja mondani, hogy kérem, ez nem az én aláírásom, ez az alpolgármester úr aláírásával van ellátva, akit egyébként nem is a választók választottak meg. Ezért ez elég nagy gondot jelent.
Ha önök valóban azt szeretnék elérni, hogy az alpolgármesterek, közgyűlési alelnökök személye könnyebben cserélhető legyen - és ebben a kérdésben, azt gondolom, még valami egyetértés is lehet; alapvetően a törvénnyel nem értünk egyet, de ebben a kérdésben, azt gondolom, hogy lehet valami egyetértés, hiszen kétségtelenül igaz, hogy ma ez nem jó megoldás, hogy mástól kapja a kinevezést, és más személy, más testület az, amely viszont a kinevezést elvonhatja az alpolgármestertől -, az a javaslat, ami most a törvényben van, az egy félmegoldás. Mert úgy néz ki, hogy a polgármester, ha elveszi a feladatait, magyarul kiüríti az alpolgármesternek, a helyettesének a feladatköreit, akkor egyben meg is szűnik az alpolgármesterség. Ez egy félmegoldás szerintem, és azt gondolom, inkább ebbe az irányba kellene menni, a jó jogi megoldás az lenne, ami Kósa úr részéről elhangzott, hogy aki adja a kinevezést, ő tudja visszavenni.
Én azért kitérnék még egy kicsit arra, hogy miközben a takarékosságról van szó, és a takarékosság mellett érvelnek képviselőtársaim, aközben azt látjuk, hogy egy ilyen plusz alpolgármesternek, helyettesnek a beállítása, ahogy itt számolgattuk, két, három vagy akár négy képviselő tiszteletdíját foglalja le. Tehát mindazokból a korábbi törvényekből, amelyek itt voltak a tisztelt Ház előtt, amelyeknek az volt a rendező elvük, a hívószavuk, hogy a takarékosság mentén kell megszavaznunk, és azért fontos, hogy olcsóbban működjenek az önkormányzatok, abból az látszik, hogy mára már semmi nem igaz, hiszen egy ilyen plusz alpolgármesternek a költségei sokkal többe kerülnek, mint a megtakarított képviselői szám. Már csak azért is, mert ha megnézik a törvényt, akkor az azt mondja, hogy mindenképpen kell egy belsős alpolgármestert választani, és csak utána lehet egy külsős alpolgármestert. Tehát minimum kettőt kell választania egy képviselő-testületnek. Ez tehát egy olyan költség, amellyel nagymértékben megterheljük az önkormányzatok éves költségvetését. (Közbeszólások.)
Ha arra van szükség, hogy a polgármester munkáját valóban szakember segítse a döntéshozatalban, ami a legkülönbözőbb területeket érinti, akkor erre ma jogilag rengeteg más megoldás található, és nem kell olyan személyt választani, aki a képviselő-testület számát növeli, és folyamatosan ott van; lehet alkalmanként, egy-egy területre, akár szerződéssel vagy megbízással szakmai segítséget kérni. Már csak azért is, mert az iskolai végzettség, ahogy jeleztem, nem tisztázott, hogy milyen iskolai végzettséggel kell egy ilyen polgármesternek rendelkeznie.
Ha a polgármester erősítése volt a cél a törvényjavaslattal, akkor azt lehet látni, hogy az alpolgármesterek szerepének viszont a gyengítését jelenti egy olyan alpolgármester behozatala a képviselő-testületbe, akit nem a választók szavaztak meg, vagy ne ők juttattak volna be a képviselő-testületbe. Ez azt mutatja, hogy a belülről választott alpolgármester nem olyan súlyú, mint egy kívülről hozott. Én erre mondom azt, amire Kósa úr itt reagált, hogy ez nem más, mint valamifajta politikai szerepre, politikai megbízásra adott felhatalmazás, és ez vélhetően nem egy szakmai munka lesz, hanem sokkal inkább politikai státusok teremtése olyanok számára, akiknek az adott beterjesztők szeretnének segíteni. Ezek beejtőernyőzött alpolgármesterek lesznek, és valójában nem választották, de a nép, a választók nevében fognak eljárni.
Szerintem téved Kósa úr, amikor azt mondja, hogy értelmezési probléma van. Nincs értelmezési problémánk, világosan kiderül, hogy a képviselő-testület része, interpellálható, de természetesen nem vezetheti a képviselő-testületi ülést. Ezeket szerintem az előterjesztésből, a törvénymódosításból világosan lehet látni, és nagyon pontosan tudjuk.
Összességében azt lehet mondani, hogy ha azt szeretnék, hogy szakmai segítsége legyen a polgármestereknek, akkor van más megoldás, és ezeket kellene előhozni. Ez a törvényjavaslat, ami most itt előttünk van, ez ugyan nem nagy terjedelmű, de azt kell hogy mondjam, hogy szinte minden választópolgárt érint, hiszen az arról szól, hogy lehet, hogy ő szeretne választani magának egy alpolgármestert, és oly módon, hogy képviselőként bejuttatja, ezt a lehetőséget elveszi tőlük. Sokakat érint, az összes választópolgárt érinti ily módon, és azt gondolom, nem helyes, hogy tőlük ezt a jogot elvesszük. Ezért ezt a törvényjavaslatot a szocialista frakció a maga részéről nem támogatja. Jelzem, azon a részén, amelyben a kinevezés és a visszavonás van, érdemes volna tovább dolgozni, de összességében ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni, és arra kérjük, aki szintén úgy gondolja, hogy az önkormányzatiság rendszere fontos, a demokratikus működés fontos, az ne támogassa a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
