DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A közelmúltban benyújtott önkormányzati választási törvény, az úgynevezett Övtv. az anyagi jogi szabályokat tárta elénk a parlamentben, most az eljárási szabályok vitája kezdődött meg a mai nappal. Az anyagi jogi jogszabály gerince gyakorlatilag teljes mértékben összeállt, hiszen a módosító indítványokról már mind a bizottságok, mind az Országgyűlés döntött, tehát nagyjából 90 százalékosan látható, miként fog kinézni az anyagi jogi törvény az önkormányzati választásokról. Ehhez kell hozzáigazítani az eljárási törvényt, amely előttünk fekszik.
Ennek az eljárási törvénynek két fő üzenete van, tisztelt képviselőtársaim. Az egyik, hogy rövidebb lesz a választási kampány. Azért tesszük, hogy ez így legyen, mivel jó néhány alkalommal már felmerült, hogy az önkormányzatoknál kerüljön sor a felezésre, illetve hosszabbítsuk meg a ciklust, mert nem szerencsés az, ha az országgyűlési választásokkal egy esztendőben kerül sor az önkormányzati választásokra.
(17.30)
Ezt jó néhányan azzal indokolták, hogy elfáradnak a választópolgárok, hiszen tavasszal egy hosszú kampányban kell részt venniük, és ősszel egy ugyanilyen hosszú kampányban kell részt venniük, és kevésbé fogékonyak a választói üzenetekre - indokolják azok, akik a felező törvényről, illetve az önkormányzati képviselők, polgármesterek mandátumának meghosszabbításáról beszélnek. Mi úgy látjuk, hogy a rövidebb kampány ezen tud segíteni, hiszen 60 napra rövidíti le ez a törvény.
A másik, amiről fő mondanivalóként szóltak az elmúlt időszakban, az az, hogy rendkívüli anyagiakat kell megmozdítani egy-egy kampányidőszakban. A rövidebb kampány feltételezi jó esetben egyébként, hogy olcsóbbá is tehető az önkormányzati kampány. Ráadásul maga az önkormányzati kampány elsődlegesen a helyi ügyekről fog szólni, nem országos ügyekről reményeink szerint, és a helyi képviselők mutathatják meg a választópolgároknak egyéni programjaikat.
A módosítás egyébként nem egy átfogó módosítást jelent, hanem csak azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek az őszi önkormányzati választással kapcsolatos eljárási szabályok módosításában.
Az előterjesztő Kósa Lajos szólt már arról, és az imént a bizottsági vélemények előadójaként Bóka István képviselőtársam is, hogy a kampánycsend miként módosul. Úgy gondoljuk, hogy ez egyrészt könnyíti a választási bizottságok, a helyi választási irodák munkáját, mert jóval kevesebb lesz azon ügyek száma, amelyek főleg az utolsó napokban kerültek bejelentésre különböző kampánycsendsértésekkel kapcsolatosan. Tehát ennek az egész rendszernek a méregfogát húzza ki ez a változtatás.
A másik fő változtatás, hogy egy lista lesz a megyében. Ismeretes, hogy eddig volt az úgynevezett kislistás rendszer és a 10 ezer feletti lélekszámú települések listája. Most egy választókerületet alkot a megye, nem szerepel benne egyébként a megyei jogú városok választópolgárainak közössége. Ebből az következik, hogy a delegáló szervezetek, pártok és bármilyen szervezet, amely listát akar állítani, rendkívül fontos, hogy differenciáltan tegye meg, hogy a kistelepülésekről is kerülhessenek be, ne csak a városokból a megyei közgyűlésekbe. Tehát a jelölő szervezetek felelőssége e vonatkozásban rendkívül nagy.
Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb vitát az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatos határidők váltották ki. Úgy gondoljuk - és ez délelőtt a vitában már elhangzott, az alpolgármesterekkel kapcsolatos vitában, a kétperces hozzászólásokban -, hogy komoly szervezet, amelyiknek van szervezeti ereje, és komolyan gondolja, hogy nem ad hoc jelleggel indul el egy önkormányzati választáson, hanem erre készül akár évek óta is, akkor ezeknek szervezeteknek nem okozhat gondot választókerületenként az ajánlószelvények összegyűjtése még ilyen úgynevezett rövid idő alatt is. Hiszen nem külön-külön szedik az ajánlószelvényeket, hanem általában az egyéni körzetben szereplő jelöltek összeszedik a megyei listával kapcsolatos ajánlószelvényeket is. Azzal, hogy kikerült egyébként a törvényből, az anyagi jogi törvényből a limit, amely 2000 főben határozta meg - ez különösen a kis megyéknek segít és a kisebb szervezeteknek -, az 1 százalék nem jelent olyan nehézséget, hogy össze ne lehetne szedni.
A 10 ezer feletti településeknél pedig, gondoljuk csak végig, általában 2-3-5-6 ezer fő kerül egy választókerületbe, ami azt jelenti, hogy e vonatkozásban 20-30-40-50 ajánlószelvényről beszélünk, amely tulajdonképpen a kis szervezeteknek sem jelenthet olyan komoly problémát, amelyet ne tudnának megoldani, hiszen gondoljunk bele, a tágabb család is össze tudja adni ezeket az ajánlószelvényeket.
A jogorvoslati határidők is csökkennek a 60 napból adódóan. Ez a választással kapcsolatos szervezeteknek fog majd erőteljesebb munkát adni, hiszen a korábbi 3 nap helyett most 2 nap alatt kell elvégezni azokat a feladatokat, amire korábban 3 nap volt.
Ami pedig a másik felvetést illeti, Ivády képviselő úr már ismételten elővette, hogy ha majd a Fidesz nem szüreteli le úgymond az ajánlószelvényeket. Szeretném figyelmébe ajánlani továbbra is azt, hogy az országgyűlési választásokon és most is 8 millió ajánlószelvény kerül ki a választópolgárokhoz. Ebből a 2 millió 25 százalék. A fennmaradó 75 százalékból lehetett elég jól még mindig ajánlószelvényeket összegyűjteni. Azt gondolom, hogy semmilyen olyan kitételt nem hallott a törvények vitája során, amely szerint újra ez a szám kerülne előtérbe. Azt gondolom, a helyi önkormányzati választásokon mindenki a maga erejének megfelelően össze fogja tudni szedni az ajánlószelvényeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárási törvény feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az anyagi jogi törvények után az októberi választások előkészítéséhez, illetve lebonyolításához a parlament ezt megvitassa, elfogadja, és akkor nem lesz akadálya annak, hogy októberben a helyhatóságokat, pontosabban a helyi önkormányzatokat megválaszthassák a választópolgárok. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
