DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is, azzal kell nekem is kezdeni, hogy a választási eljárási törvény benyújtásával teljes lett az a kép, amit a Fidesz az önkormányzati rendszerről, a helyi önkormányzati választás átalakításáról gondol. Ha ezt a képet megnézzük, akkor azt gondolom, hogy az irányok nem megfelelő irányba mutatnak.
Azok az elképzelések, amelyeket egyrészt az anyagi jogi jogszabályban, másrészt az alkotmányban, illetve itt, az eljárási törvényben szabályozni kívánnak, azt gondolom, hogy nem építik a demokráciát, nem építik az önkormányzati rendszert, hanem ellenkezőleg, sokkal inkább rombolják. Hiszen annak ürügyén, hogy lecsökkentik az önkormányzati képviselők számát, annak ürügyén a választási rendszert még nagyobb mértékben deformálják. Azzal, hogy nem arányosan csökkentik az egyéni körzetben megválasztott képviselőket és a kompenzációs listáról bekerülőket, még nagyobb lesz az az aránytalanság, amely természetesen mindig fennáll a választási rendszerben, azonban ennek a további torzítása nem igazán kívánatos.
Emellett, hogy a képviselők számát csökkentik, kívülről szeretnének alpolgármestereket behozni, ami nagy valószínűséggel ugyanannyiba vagy még többe kerül, mint a megszűnő képviselői mandátumok száma. Itt pedig azt látjuk az eljárási törvényben, hogy drasztikusan és mindenfajta ok nélkül kívánják korlátozni azt az időtartamot, amely rendelkezésre áll az ajánlócédulák, rendelkezésre áll a kopogtatócédulák összegyűjtésére.
Ha csak Kósa képviselő urat hallgatnánk mint előterjesztőt, akkor azt láthatnánk, hogy a kép rendkívül pozitív, sőt itt ma a parlamentben az önkormányzati rendszer, az önkormányzati rendszer demokratikus működésének ünnepét ülhetnénk, azonban azt gondolom, hogy ettől sokkal-sokkal árnyaltabb a kép.
Először is azzal kell kezdeni az eljárási törvénynél, hogy szükség van-e erre a módosításra, van-e benne olyan szabály, amely miatt most a választási rendszer nem működik, van-e benne olyan szabály, ami miatt az önkormányzati választásokat nem lehet lebonyolítani, van-e olyan szabály, amelynek mindenféleképpen szükséges a módosítása. Teljesen egyértelmű a válasz, hiszen elhangzott az expozé, elhangzottak a bizottsági vélemények, hogy nincsen ilyen szabály. Akkor természetesen kérdezhetnénk, hogy mi ez a gyorsaság, miért szükséges ezt most, és miért szükséges ilyen formában behozni. Annál is inkább azt gondolom, hogy jogszerű ez a kérdés, hiszen az elmúlt napokban, az elmúlt két hétben folyamatosan nemzeti konzultációkról, nemzeti együttműködés rendszeréről, a nemzet összefogásáról, háromharmad képviseletéről beszéltek a parlamenti képviselők, illetve a megválasztott miniszterelnök úr.
(17.40)
Nos, elmondhatom, hogy a háromharmad képviselete úgy szokott megvalósulni az elmúlt húsz évben, hogy ilyenkor négypárti, ötpárti vagy korábban még hatpárti egyeztetéseket tartottak a választási rendszer átalakításáról. Az elmúlt egy hónapban, a választások második fordulója óta önök kísérletet se tettek arra, hogy bármelyik parlamenti párttal, bármelyik ellenzéki párttal, bármelyik parlamenten kívüli erővel, bármelyik civil szervezettel egyeztetéseket kezdeményezzenek. Próbáltam a sajtóban keresni, abban sem láttam nyomát, hogy ezen eljárási szabályokat valamelyik érdek-képviseleti szervezettel - akár a megyei jogú városokkal vagy kisebb szervezetekkel - leegyeztették volna. Elég furcsán értelmezik így a nemzeti együttműködés rendszerét, hiszen az, hogy csak benyújtják elénk, és nem kíváncsiak az egyeztetésre, azt gondolom, hogy az inkább egy erőnek szól, annak az erőnek, hogy meg szeretnék mutatni rögtön itt a parlamenti ciklus elején, hogy a kétharmaddal könnyű a választási rendszert megváltoztatni.
Két alapvető indokot hallottunk az előadóktól, az egyik az, hogy rövidebb lesz, és ezáltal, hogy rövidebb, olcsóbb. Nos, kérem szépen, az, hogy 72 napról 60 napra leviszik a választási időszakot, semmiképpen sem nevezhető forradalmi újításnak; egyébként egyetértünk vele, magával a 60 nappal nem volt problémánk. Azzal viszont volt problémánk, hogy ezt a 60 nap időtartamot hogyan akarják kitölteni.
Az számomra értelmezhetetlen, hogy a 12 napos időspórolás miatt egy jelentősen olcsóbb választás fog bekövetkezni, mint egy 72 napos rendszerben. Az állami szerveknek gyakorlatilag ugyanannyi pénzt kell küldeni, ugyanúgy ott kell legyenek a választási bizottságok, ugyanazokat az értesítéseket küldik ki, ugyanolyan személyi állomány, ugyanaz az apparátus dolgozik a választások megszervezésén és lebonyolításán, tehát az állami szférában jelentős költségcsökkenés nem mutatható ki; ilyet nyilván önök se tudtak, hiszen sem az expozéban, sem a hozzászólásokban egyetlen forintról nem szóltak. Azt gondolom, az egy reális kép lett volna, ha azt mondják, hogy ennyi helyett ennyibe fog kerülni, de sajnos ezt nem tudták megtenni, valószínűleg azért, mert nincs ilyen spórolás.
Az ugyancsak nem érv, hogy a 72 napos kampány helyett 60 nap alatt a pártok sokkal kevesebb pénzt fognak költeni. Én azt gondolom, hogy 60 nap alatt is bármelyik párt ugyanannyi pénzt elkölthet, mint 72 nap alatt, tehát magára az olcsóságra hivatkozni az eljárási szabályoknál szerintem nem állja meg a helyét.
Maga a törvény, azt gondolom, négy olyan módosítást tartalmaz, amelyek egyébként abszolút nem szükségesek. Erre a négy módosításra külön is ki szeretnék térni.
Az első és legfontosabb természetesen a jelöltállítás időszaka. Ahogy én is mondtam, és az expozéban is elhangzott: 12 nappal rövidítik magát a választási időszakot, azonban az ajánlási időszakot ehhez képest szükségtelenül, rendkívül drasztikus módon 35 napról mindösszesen 9 napra kívánják rövidíteni, bár az önkormányzati bizottság előadója 8 napot említett. Lehet, hogy ez a helyes szám, és én számoltam rosszul, de mondjuk, 8-9 napra szeretnék rövidíteni. Ez a 9 nap gyakorlatilag semmivel nem támasztható alá, hiszen a rövidítés két irányban történik.
Egyrészt a választást megelőző időszakban a korábbi 23 napos bejelentési határidőt kívánják 30 napra növelni. Ott a külföldi szavazásra hivatkoznak, amely egy elég homályos magyarázat, enélkül is le lehetett mindig bonyolítani. Ugyanakkor a korábbi többpárti egyeztetéseken folyamatosan felvetettük, hogy a külföldi szavazás megszervezése esetén más módszert kellene alkalmazni, ez gyakorlatilag az önök korábbi elképzelését tartalmazta, amely egy rendkívül hosszadalmas és bürokratikus rendszer. Például külföldi szavazásnál az elektronikus szavazás intézménye nyilván ez alatt a 3-4 hónap alatt mindenképpen megszervezhető lenne, ez például sokkal olcsóbbá tenné a választási rendszert, és a korábbi határidő tartható lenne.
Ugyanúgy teljesen érthetetlen a másik időpont megváltoztatása, hiszen eddig az állami szerveknek az ajánlószelvények, az értesítők kiküldésére több mint két hetük volt, most önök növelik ezt az időszakot, úgy gondolják, hogy eddig, húsz évig az állam nem tudta megszervezni, pedig mindig kiküldték tíz nap körül, két héten belül. Önök most erre adnak három hét időt, ezzel pedig korlátozzák valamennyi jelölő pártnak, civil szervezetnek, akármilyen független jelöltnek az indulási jogát; gyakorlatilag adminisztratív akadályokat és adminisztratív nehézségeket szeretnének az irányba állítani, hogy minél kevesebb jelölt indulhasson a választáson.
Egyetértek azzal a felszólalóval, aki azt mondta, hogy ez a fajta rövidítés nem szolgálja csak egyetlen szervezetnek, a Fidesznek az érdekét, nekik sem azért, mert kétharmados többséggel rendelkeznek, hanem azért, mert - mint tudjuk - a Kubatov-listával rendelkeznek. Valószínű, hogy a Kubatov-lista törvényével, ha önök ezt elfogadják, akkor 9 nap alatt könnyű lesz összegyűjteni ezeket az ajánlószelvényeket. Én azt gondolom, hogy ilyen esetben, amikor egy hosszú törvényalkotási folyamatról van szó, akkor nem csak a saját érdekeiket kellene megnézni.
A második ilyen kérdéskör a kampánycsend intézménye. A korábbi egyeztetéseken - a teremben ülő képviselők közül többen is jelen voltak a többpárti egyeztetéseken - a kampánycsend intézményének az eltörlését elfogadtuk, javasoltuk, most sincsen ellene semmifajta kifogásunk. Azt gondoltuk akkor is, hogy a mai infokommunikáció időszakában a kampánycsend nehezen betartható, értelmezhetetlen és igazi szankciók nélkül lévő rendelkezés. Azonban azt fel szeretném önöknek vetni, hogy talán érdemes lenne a kampánycsend kifejezést nem eltörölni, tehát még a szombati kampánycsend eltörlése okszerű dolog, a kampánycsend kifejezés törvényből történő törlése, az már véleményem szerint nem ilyen okszerű, annál is inkább, hogy a törvény egyéb más helyeken a kampánycsend kifejezést benne hagyja. Azt gondolom, ez olyan értelmezési problémát és bizonytalanságokat vetne fel, amelyek szükségtelenek.
A harmadik kérdéskör a megyei lista kérdése. Frakciónk számára teljesen elfogadható, hogy a megye egyetlen választókerület legyen, ezt indokolja a képviselők számának csökkentése is. Azonban a konzekvens álláspontok miatt szeretném elmondani - bár talán önök is tudják -, hogy a jelenlegi rendszer, amely a megyékben gyakorlatilag két, úgynevezett fiktív választókerületet hoz létre, a Fidesz javaslatára került be annak idején a törvénybe. Bár Horn Gyula kétharmados többséggel rendelkezett itt ebben a Házban, mégis, amikor ezt a törvényt módosította, ötpárti egyeztetést tartott a Ház 1994-ben. Ezen az ötpárti egyeztetésen a Fideszt Deutsch Tamás képviselte, a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a megyékben ez a két fiktív választókerület jöjjön létre. A kétharmados többség akkor elfogadta. Én azt gondolom, hogy valahogy így kell a választási törvényt módosítani, nem úgy, ahogy önök csinálják.
A negyedik kérdéskör az igazolással szavazás rendje. Természetesen mi is tudjuk, mi is láttuk azt, hogy az országgyűlési választásokon ez problémát okozott. Nyilvánvaló az az előterjesztői szándék - és még azt is mondhatom, hogy jóindulatú szándék -, hogy ezen a rendszeren változtasson, és azért kerülne be a törvénybe, hogy igazolást csak személyesen lehet kérni. Azt gondolom, ez a fennálló problémát egyrészt nem fogja megoldani, másrészt pedig az a szabályozási mód, ahogy elénk került, minimálisan azt mondhatom, hogy alkotmányosan aggályosnak mutatkozik. Az 1991. évi 58/1991-es alkotmánybírósági döntés dr. Sólyom László elnök úr vezényletével gyakorlatilag ebben a tárgykörben már egy döntést hozott, egyértelműen megállapította, hogy ez az alapvető jognak, a választásnak mint alapvető jognak olyan szükségtelen korlátozását jelenti, amely alkotmányellenes. Én azt gondolom, hogy az alkotmányellenességet érdemes lenne az előterjesztőknek kiküszöbölni.
Összességében én azt látom, hogy ez a törvény egyedül a Kubatov-lista tulajdonosainak kedvez. Ez a javaslat ellentétes a demokrácia eddigi hagyományaival, szükségtelenül korlátozza a pártok, a jelölő szervezetek, a képviselő- vagy polgármesterjelölteknek a jogait, és részben ez a javaslat, azt gondolom, hogy alkotmányellenesnek is minősíthető.
(17.50)
Teljesen értelmetlen most ezt a törvényt áterőltetni a parlamenten azért, mert nem szükséges ennek az elfogadása ahhoz, hogy megfelelő keretek között az önkormányzati választás lebonyolítható legyen. Sokkal fontosabbnak tartanám azt, hogy némi belátással, a nemzeti együttműködés jegyében önök többpárti egyeztetést hívjanak össze; még azt is megkockáztatom, hogy azokkal a civil szervezetekkel, akik az önkormányzati választásokon komolyabb eredményt szoktak elérni vagy azokkal a parlamenten kívüli pártokkal, akiknek az önkormányzati választásokon való indulása valószínűsíthető.
Sokkal célszerűbb lenne, ha többpárti egyeztetés keretében megfelelő időt biztosítva magunknak, lenne lehetőség ezeknek a szabályoknak, ezeknek a javaslatoknak az átgondolására. Kérem, fontolják meg ezt a javaslatot. Elsősorban vonják vissza, vagy ha erre nem hajlandóak, akkor pedig azokat az észrevételeket megfontolva mind a 9 napnál, mind az igazolással szavazás rendjénél, amelyeket elmondtam, ezt kérem, vegyék figyelembe. Természetesen ezekre módosító indítványokat benyújtottunk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
