DR. FELLEGI TAMÁS
DR. FELLEGI TAMÁS
DR. FELLEGI TAMÁS nemzeti fejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel jelenthetem, hogy lesz munka. Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtsünk. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezt nemzeti ügynek tekintjük.
Valójában már az első lépést meg is tették a választók ennek érdekében, amikor leváltották azt a kormányt, amelyik működése során (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Felzúdulás az MSZP soraiban.) utolsó hónapjaira rekordmagasságba, 11 százalék fölé hagyta emelkedni a munkanélküliséget. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez volt az a kormány, amelynek önök éppen most mondtak köszönetet a sikeres válságkezelésért.
Hazánkban nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony a munkaerő-piaci részvétel, különösen az alacsonyan képzettek közül dolgoznak nagyon kevesen, miközben magas a munkaerőpiactól tartósan távol maradók aránya is. Míg a diplomások és a szakképzettek foglalkoztatási aránya eléri az uniós átlagot, addig a képesítéssel nem rendelkező, sok esetben nyolc általánost sem végzett 850 ezer állampolgáré mindössze 19 százalék.
A huzamosabb ideje állás nélkül lévők tartós piaci foglalkoztatásához valóban jelentős segítségnyújtásra van szükség. Az “Út a munkához” program egyik kiemelt célja volt, hogy azok a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek, akik korábban rendszeres szociális segélyben részesültek, fokozottabb mértékben vegyenek részt valamelyik közfoglalkoztatási formában annak érdekében, hogy rendszeresen munkajövedelemhez jussanak.
Ön is tudja, hogy ez a program kényszerből született, hiszen egyes vidéki polgármesterek kezdeményezték a megvalósítását, olyan leszakadó területek polgármesterei, ahol felmerült, hogy csak akkor kapjanak segélyt az emberek, ha dolgoznak is.
Az “Út a munkához” programmal tehát az előző kormány a kudarcát leplezte azzal, hogy létrehozott egy látens munkaerőpiacot. A kezdeményezés eredeti célja az volt, hogy a munkanélküliek minél előbb visszakerüljenek a munkaerőpiacra, azonban ezek a közfoglalkoztatott emberek jelenleg a segély-munka-segély utat követik pár hónapos ciklusokban.
Önökkel szemben mi arra készülünk, hogy visszaadjuk a munka becsületét, illetve az oktatás és a szakoktatás presztízsét. Magyarország ma a foglalkoztatásban Európa mögött kullog, 2009-ben csak Málta aktivitási és foglalkoztatottsági mutatója volt kedvezőtlenebb az Unióban. A sikeres munkahelyteremtéshez újra kell gondolnunk a jelenlegi szakképzési rendszert, mintául a gyakorlati képzésre építő duális szakképzés német modellje szolgálhatna.
A kis- és középvállalkozásokat úgy segíthetjük leginkább, ha csökkentjük adóterheiket, valamint egyszerűsítjük az őket sújtó bonyolult adminisztratív rendszert. Mindezek mellett az európai uniós támogatásokat is át kell csoportosítanunk.
(15.00)
A 15-20 év alatt megtérülő infrastrukturális beruházások helyett a munkahelyet teremtő fejlesztésekre kell fordítanunk leginkább. Az alkalmi munkavállalást kizárólag radikális egyszerűsítéssel javíthatjuk, tarthatatlan ugyanis a jelenlegi hatalmas adminisztrációt igénylő rendszer. A hátrányos helyzetű régiókban még komplexebb segítségre van szükség, a munkaadók és a munkavállalók mellett a civil szférát is be kell vonnunk, támogatásukkal integrált térségi gazdaságfejlesztési programokat indítunk.
Óriási lyuk tátong a munka világát érintő kiadásoknál, hatalmas hiány van az “Út a munkához” programban, továbbá a Munkaerő-piaci Alapnál is jelentős deficit található. A jelenleg működő támogatási programok, közöttük az “Út a munkához” program értékelését el kell végezni ahhoz, hogy a konkrét döntések más intézkedésekkel összhangban megtörténhessenek. Az értékelés eredményeinek ismeretében lehetséges meghozni az “Út a munkához” program folytatásával kapcsolatos döntéseket is.
Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
