VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt elsősorban a kormánytöbbséghez szeretnék szólni. Először is arra szeretném önöket biztatni, hogy a gazdaságpolitika bőséges eszköztárat ad az önök kezébe, a kétharmad pedig ezt a lehetőséget, ha lehet, még inkább kiszélesíti. Ehhez képest egy meglehetősen szűk eszköztárral operáló kormánydöntéssel állunk szemben. Ugyanis önök felülről egy hatósági árplafon bevezetésével szeretnék az egész problémát kezelni. Mi azonban sokkal célravezetőbbnek tartanánk, ha ez párosulna egy olyan szemlélettel, amely a piaci likviditást segítené az energetikai szektorban, illetve segítene a tudatos fogyasztói magatartás megerősödésében és kiépülésében Magyarországon. Ennek nyomán szeretnénk a közeljövőben majd egy határozati javaslatot beterjeszteni, és arra kérni a kormányt, hogy vizsgálja meg az abban szereplő pontokat. Ha lehet és egyetért vele, akkor támogassa, dolgozza ki ennek részletes szabályozását. Most ennek mondanám el röviden a tartalmát és a kereteit.
A miniszteri rendeletnek, amely az energiaszolgáltatás keretén belül működő ármoratórium kihirdetéséről szól, nézetünk szerint tartalmaznia kellene az árképletet, az árképlet módszertanát és a módszertan részletes indokolását is. Ugyanis a piaci szereplők magatartását a minisztérium kedvező irányban befolyásolhatja akkor, ha a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy milyen módon történik az árképzés, és mi az oka. Megjegyzem egyébként, hogy egy ilyen javaslat a szakmai közvélemény és a nyilvánosság, a tág nyilvánosság számára is lehetőséget biztosítana arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az árképzés módszertanát, illetve a civil szféra az ezzel kapcsolatos véleményét ilyen módon hatékonyabban eljuttathatja a kormány döntéshozóihoz is.
A másik. Az egyetemes szolgáltatás árát az indokolt működési és tőkeköltségek figyelembevételével szeretné kialakítani a kormány. Itt azt javasolnánk önöknek, hogy rendelkezésre áll jó néhány adat, földgázárak, szállítási költségek, üzemeltetési költségek, amelyek nemzetközi relációban elérhetőek. Mi azt szeretnénk, hogy az árképzés során ezeket az adatokat is vegyék figyelembe, ugyanis egy olyan viszonylag kevés szereplővel rendelkező piacon, mint amilyen például a mostani földgázpiac vagy akár az árampiac, meglehetősen nagy az esélye annak, hogy a cégek egymással összehangolják működésüket. Nem tudhatjuk, hogy nem alakulnak-e ki kartellmegállapodások ennek során, és ilyen módon a lakosságot jelentős veszteség éri. Meggyőződésünk az, hogy ha egy nemzetközi kitekintés is adhatja az alapját az árképlet kialakításának, akkor a szolgáltatóknál valóban a legkisebb működési költség elve is képes érvényesülni.
A lakosság tudatos fogyasztói magatartását is ki kell építeni ezen a téren. Itt csak jelzésértékűen mondom önöknek, hogy mennyire inlikvid a magyar energetikai piac. A közelmúltban volt egy felmérés, a Bell Research és a MentorPartner közösen készítették, és megjegyzem, hogy az árampiac, amelyet vizsgáltak a kis- és középvállalkozói szektorban, egy év alatt 350 milliárd forintos, a gázpiac pedig, amit ugyanezen szektoron belül vizsgáltak, 450 milliárd forintos, és azt mutatta a felmérés, hogy az ezen a területen mozgó kis- és középvállalkozók 50 százalékát nem keresték még meg a magyar energetikai szektor cégei. Ez teljesen egyértelműen mutatja azt, hogy a piac inlikvid. A likviditását azzal tudnánk segíteni, ha a szolgáltatók az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, az összes levelezésben feltüntetnének egy olyan honlapcímet, amely a Magyar Energia Hivatal honlapjára mutat. Ezen a honlapon lehetővé tennék a felhasználók számára azt, hogy területi, illetve mennyiségi bontásban figyelemmel tudják kísérni és más szolgáltatók árait is kikérhessék. Ilyen módon lehetővé válik számukra az, hogy díjmentesen, egyablakos ügyintézés keretén belül szolgáltatót tudjanak váltani.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
(19.40)
