DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Megígérem, hogy nem fogom kihasználni a 15 perces időkeretet még távolról sem, már csak azért sem, mert látom, hogy valóban a focimeccs megtekintésére, azt gondolom, hogy az általam jónak tartottnál is nagyobb igény mutatkozik kormánypárti képviselőtársaim részéről. (Közbeszólás a KDNP soraiból: Már inkább azt néznénk, mint téged! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nézz magad mögé!)
Hadd mondjam azt, és hadd kezdjem azzal, hiszen… (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Egy kis figyelmüket kérném, ha lehetséges! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem lehetséges!)
Hadd kezdjem azzal, hogy az emberi méltóság védelmének érdekében a korábbiakban is többször elmondtuk és most is hangsúlyozom, hogy igenis lehetőséget látunk a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozására, akár egyes embereket ért sérelem esetén, akár pedig társadalmi csoportokat ért sérelem esetén.
A probléma nem ebben áll, azt gondolom, bár természetesen ezt az álláspontot vitatják mind Schiffer képviselőtársam, mind Gaudi képviselőtársam, de a probléma itt nagyobb ennél.
Ennek a kifejtése, azt gondolom, nem ide tartozik, tehát nem most tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen ennek az általános vitáját elhalasztottuk, de itt a probléma egyébként abban áll, hogy nem magánszemélyek kritizálhatóságát, hanem közszereplők kritizálhatóságát kívánják korlátozni. Nos, ez már óriási gond.
Ami viszont idetartozik: a véleménynyilvánítás szabadsága és a szólásszabadság lehet, hogy sokak számára rokon értelmű szavaknak tűnnek, de nem azok. Ha az értelmező szótárban nézzük, még ott is lehet, hogy az. Ugyanúgy, ahogy például az izgatás és az uszítás is vagy a bujtogatás is ugyanazt jelenti az értelmező szótár szerint, de a magyar joggyakorlat másként alakította ki a fogalmak jelentéstartalmát.
Ahogy az uszításnál azt mondta, hogy az izgatás sokkal kevesebb annál, mert ahhoz, hogy az uszítás legyen, tevékenységre is fel kell hívnia a szónoknak. Ugyanígy kialakult az alkotmánybírósági gyakorlata a véleménynyilvánítás szabadságának és a szólásszabadságnak is. Márpedig, ha ezt tekintjük és ezt vesszük alapul, akkor látnunk kell azt, hogy ha a két fogalmat felcseréljük egymással, akkor valójában szűkítő értelmezést alkalmazunk.
Úgy gondolom azonban, hogy ez nem helyes, és úgy gondolom, hogy nemcsak a szavak elsődleges értelmét kell tekinteni a jogalkotónak, hanem meg kell nézni a jogi fogalmak történeti fejlődését is, azt, hogy ma a magyar joggyakorlatban, ma az alkotmánybíráskodás gyakorlatában ez mit jelent.
Éppen ezen a logikán továbbhaladva, azt gondolom, hogy helytelen lenne támogatni azt a javaslatot, amelyik ezt a két fogalmat az alkotmányban fel kívánja cserélni. Úgyhogy arra kérném a tisztelt kormánytöbbséget, hogy gondolja meg még egyszer ezt, és vonja vissza e tekintetben a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
