PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mandur László képviselőtársamnak volt ideje elolvasni a javaslatot, a csomagot, és ahogy láttuk, volt ideje elolvasni Lendvai Ildikónak is, köszönjük szépen. Ebből látszik, hogy tartják a sebességet, tehát tartható az a sebesség, amit mi diktálunk. Örülök, hogy velünk tartanak az együttműködés jegyében.
De a hatalmi koncentráció elhangzott vádjaival szemben hadd közelítsek tartalmi oldalról is mindjárt a végéről, mert ez a javaslatcsomag szorosan egymásra épülő törvényekből és határozati javaslatokból áll. Ha ebben a pillanatban a vitában elhallgatjuk azt, ami majd valóban a T/363. törvényjavaslat vitájában domborodik ki, akkor nem összefüggésszerűen kezeljük a helyzetet.
Ugyanis, szemben az elhangzott vádakkal, ha azt a világot is elhozzuk majd, amiben a T/363. alapján dolgozik a zsurnaliszta és fogyaszt a közönség médiát, akkor abban a világban jó lesz zsurnalisztának lenni - én akár boldogan csatlakoznék ahhoz is -, és jó lesz a közönségnek is. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert az információforrás jogos titokban tartása egy ilyen lehetőséget teremt. Vagy például az, hogy nem lesz a közmédiában lehetőség parancskiadásra, mert a parancsmegtagadás nem von maga után büntetést.
Vagyis az a ma nagyon sokszor alkalmazott gyakorlat, hogy a közmédiában, mint egy paramilitáris szervezetben parancsokat osztogatnak a szerkesztők - nekem volt részem benne, tudom, hogy hogyan folyik ez -, az nem lesz érvényesíthető, és nem lesz szankcionálható a munkavállalóval vagy a szerződéses jogviszonyban álló dolgozóval szemben.
De ugyanilyen előnye lesz tartalmilag majd a következő sajtókörnyezetnek, médiakörnyezetnek, hogy az információs közérdek fölül fogja írni az üzleti titok vagy a személyiségi jogok kérdését, ha fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a közönség, a választópolgárok megtudják, hogy milyen ügyekről van szó. És ilyen lesz az is, amelyben a közigazgatás, a kormányzat, mi, képviselők is tájékoztatási kötelezettségünknek kell hogy eleget tegyünk.
De ilyen lesz az is, ami a közönség szempontjából lesz igazán kedvező, hogy a válaszadás joga kiterjed, hiszen nem lehet majd akármit gyalázkodó módon írni. Tehát nemcsak az lesz a kérdés, hogy ez tényszerű-e, hanem az, hogy ez sértő-e, a személyiségi jogokat sérti-e, vagy rágalmazó írás, megjelent vélemény-e.
(21.00)
Na, de ennyit a tartalmi részéről, illetve a szabályozás végén álló törvényjavaslatról. Kezdjük az elején! A T/359. számú javaslat alatt, ami alkotmányos szempontból, ha koncentrikus köröket tágítunk, a jogalkotás nukleuszától indulva kezeli ezt a helyzetet, a véleményalkotás szabadsága helyett eleve a szólás szabadságát állítja vissza hagyományos szóhasználatában, és nemcsak a sajtó szabadságát deklarálja, hanem a sokszínűséget is megbecsüli.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt mindannyian érezzük. Ez feltétlenül többet jelent a jelenlegi '49-es alkotmányban lévő szabályozásnál. Ilyen az a szabályozási lényeg is, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatást etablálni kell, ezt be kell vezetni, az alkotmánynak ezt tartalmaznia kell. Ez egy fontos formai kérdés. Ha innen haladunk kifelé, ezután szabályozza a csomag a 360. szám alatt a nemzeti média- és hírközlési hatóság felállításával ennek a területnek az irányítását. Ugye, ez egy koncentrált hatóság, mondta Mandur László képviselőtársam. Valóban, egy konvergens hatóság, de konvergens azért, mert az a média- és információs környezet, amiben élünk, egy konvergens univerzum, ha lehet úgy mondani, valahol a végtelenben, a párhuzamosok hasonlatával, összetartó elemeket tartalmaz. És azok a különböző platformok, portálok például, ahol az újságírás, az internetes újságírás, a televízió, a mozgókép mind elérhető, nem is csak hogy helyhez kötötten érhetők el, hanem a mobil környezetben bárhol, a világ bármely pontján. Ezért természetes, hogy az ilyen irányítást a konvergens környezetben egy olyan hatóság tudja hatékonyan megoldani, amely ezekre a feladatokra alkalmas, és nem hatásköri átfedéseket tartalmaz a különböző területeken, hírközlésben és médiaigazgatásban.
Ezek után haladunk ismét kijjebb, és jutunk el a médiatanácshoz, tehát a nemzeti média- és hírközlési hatóság médiatanácsához, annak tagjaihoz. Ahogy nagyon jól és nagyon precízen Mandur László ezt szintén ismertette is, itt vannak olyan kiválasztási eljárások, amelyek persze természetesen mindig adhatnak vitára okot, hogy most ki hogyan jelöl, mint jelöl, egyet jelöl vagy kettőt jelöl, de az kétségkívül az eddigi szabályozásokkal is analóg, hogy az Országgyűlés legitimitása ugyanúgy érvényesül, mint az ORTT tagjainak kiválasztása esetében, mint korábban a közalapítványi kuratóriumok elnökségi tagjainak kiválasztása esetében. Ez a javaslat vagy hasonló javaslat volt már a korábban ötpárti konszenzussal elfogadott médiatörvényt módosító javaslat esetében is. És volt az előző ciklusban is mandátumarányos bizottság, és ilyen a kétharmaddal elfogadott digitális eseti bizottság is.
A következő eleme ennek a javaslatcsomagnak ismét egy tágabb koncentrikus körben helyezendő el, ez a közszolgálati testület, illetve a közszolgálati közalapítvány kuratóriumának elnöksége. Itt megvan annak a bizonyos civil kontrollnak a lehetősége, amit Mandur László ugyan hiányol, de közben elismeri, hogy ez létezik, megvan a javaslatban. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy ez a kereteket határozza csak meg, és majd a közszolgálati kódex lesz az, ami részletesen tartalmazhat minden olyan közszolgálati tartalmat, és az lesz az igazán izgalmas szabályozási kérdés, amelyet majd valóban a közmédiumok szerkesztői kell hogy érvényesítsenek munkájuk során. Ilyen szempontból nekem külön öröm lesz a KDNP képviselőjeként, hogy ott majd a család, az egészség, nyilván mindannyiunk, az egész nemzet mentális és lelki egészsége szempontjából fontos közszolgálati kódexet alkossunk meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja a javaslatcsomag minden elemét.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
