HEGEDŰS TAMÁS
HEGEDŰS TAMÁS
HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök úr ismertette a kormány 29 pontos intézkedéscsomagját, amely a pénzügyi helyzet stabilitását, a költségvetési hiány tervezett mértékének tartását és ezzel együtt a gazdaság élénkítését célozza meg.
A tervezett intézkedések nagy része olyan, amit a Jobbik frakciója jó szívvel tud támogatni, nem egy esetben úgy, hogy az a saját, januárban megjelent választási programunknak is része volt.
Aggodalmaink is vannak persze. Az adórendszer tervezett átalakítása - bár sok fontos részletet még nem ismerhetünk egyelőre - könnyen vezethet komoly szociális feszültséghez és társadalmi igazságtalansághoz. Ezek elkerülésére - konstruktív ellenzékként - javaslatokat fogunk megfogalmazni.
Szintén aggasztónak tartjuk a hírek szerint az akár 100-200 ezer embert is érintő elbocsátási hullámot a közszférában, amely nemcsak súlyos szociális válsághelyzetet teremt, hanem megfelelő korszerűsítés nélkül az állami működés összeroppanását is eredményezheti. Ezekre a kérdésekre egyelőre nem látunk megnyugtató választ.
Hasonló horderejű kérdésnek tekintjük azt, ami talán egy korábbi forgatókönyv szerint a 30. pont lehetett volna, ez pedig a magánnyugdíjpénztárak úgynevezett államosítása. Az ötlet - sajtóértesülések szerint - Surányi Györgytől származik, és alapvetően statisztikai indíttatású volt. Mi azonban ennél továbbmennénk: az egész, eredendően rossz magán-nyugdíjpénztári rendszer felülvizsgálatára teszünk javaslatot, annak a rendszernek a felülvizsgálatára, amely az elmúlt másfél évtized legnagyobb makrogazdasági szélhámossága, és amelynek a korrekciójára most lehetőség nyílik.
Megörültünk tehát akkor, amikor azt hallottuk, hogy a kormány komolyan foglalkozik a magánnyugdíjpénztárak úgynevezett államosításával. És csalódottak voltunk, amikor azt láttuk: visszakozott ez ügyben. A visszalépésben nyilván szerepe volt a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Uniónak is. A kérésünk a kormány felé az, hogy ne engedjen a kívülről jövő, gyakran magánpénzérdekeket szolgáló nyomásnak, hanem tegye meg azt, ami a nemzet érdeke, még ha ez konfliktusokkal is jár. Ebbéli törekvéseiben támogatni fogjuk.
A nagyságrendek érzékeltetésére: a magányugdíjpénztárak portfóliója a GDP mintegy 10 százalékának megfelelő mértékű. Ha ez állami kezelésbe kerülne, körülbelül a felével közvetlenül, a másik felével közvetve lenne csökkenthető az államadósság; éves szinten pedig 300-400 milliárd forintos megtakarítás várható a folyó kiadások között. Aktuálisan éppen 340 milliárd forint az a járulékkiesés, amit a központi költségvetésnek kell pótolnia a társadalombiztosítás felé a magánnyugdíjpénztárakba átirányított járulékok miatt. Nagyságrendjénél fogva egy ilyen intézkedés nagyobb horderejű lenne, nagyobb mértékű javulást eredményezne, mint szinte a többi 29 pont együttvéve. A kérdéssel tehát foglalkozni kell.
Miért is beszéltem úgynevezett államosításról? Azért, mert a magánnyugdíjpénztárak portfóliója nem a pénztárak, hanem a pénztártagok tulajdonában van, és ezen az sem változtatna, ha kezelésük állami hatáskörbe kerülne. A lépés egyébként nem azt jelentené, hogy megszűnne a nyugdíjrendszer második pillére, hanem a portfólió az állami kezelésbe vétel után is a második pillérben maradhatna, megőrizve ennek összes előnyét, a névre szóló jelleget, az örökölhetőséget és a többit. Az előtakarékoskodás és az öngondoskodás elve így nem sérülne, a működési költség ugyanakkor minimálisra csökkenne. Egy állami rendszerben ugyanis nem kell valós pénzmozgásnak, valós pénzpiaci, vagyis spekulatív befektetésnek történnie, elegendő, ha a pénztártagok egyéni számláján minden évben jóváírják az éves átlagos állampapírhozamot. Ezzel a jelenlegi explicit adósság implicit adóssággá válna, ami lényeges javulást jelentene mind statisztikailag, mind gyakorlati szempontból.
Alternatívaként felmerülhet, hogy nem a meglévő intézményrendszerhez nyúlunk hozzá, hanem a mostani második pilléren belül hoznánk létre egy állami pénztárt a fenti paraméterekkel. Ez olyan versenyképes ajánlat lenne, ami a szabad pénztárválasztás feltételeinek biztosítása mellett gyakorlatilag kiürítené a ma pénzszivattyúként működő és negatív reálhozamokat biztosító magánpénztárakat.
Ne engedjünk a Valutaalap és az EU nyomásának, tegyük meg azt, amit az ország érdeke megkövetel! Ceterum censeo, Károlyi Mihály szobrát el kell távolítani az Országház mellől. (Moraj az MSZP soraiban.)
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)
