DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ígérem, hogy a tizenöt percet nem fogom kihasználni. Úgy érzem, hogy egy-két dologra mindenképpen reagálnom, reagálnunk kell.
Többek közt az oktatási rendszer gyalázatos helyzete okozta azt, hogy jómagam is a Jobbikhoz csatlakoztam, és úgy éreztük, hogy a szebb magyar jövő megteremtésének reményében valamit el kell indítani. Nagyon örülünk neki, hogy a Fidesz bevezeti vagy visszavezeti ezeket az intézkedéseket, ugyanis ez az egész rendszer, amit az utóbbi években bevezettek, alapjában véve elhibázott, bármit is mond Hiller úr. Nagyon örülök neki..., illetve mondtam volna, hogy itt van, de hátranézek, és már nincs itt. Remélem, hogy visszajön, és meghallgatja a válaszokat azokra a felvetésekre, amiket ő maga tett.
Azt mondta a volt miniszter úr, hogy ők a gyermekek szemszögéből nézik a dolgokat, és hogy a gyermek szempontja a legfontosabb. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekek nem ok nélküli dicséretet, hanem egy olyan értékrendszert szeretnének megtanulni, amely alapján eligazodhatnak majd a későbbi életben, a későbbi világban. Pont ez a rendszer vezetett oda, hogy egy teljesen értéksemleges világ felé haladunk, ahol a jónak és a rossznak gyakorlatilag elmoshatók a határai, nehezen meghatározható ettől kezdve, hogy mit tekintünk pozitívnak és mit tekintünk negatívnak, hiszen mindent egy masszába gyúrunk, nem teszünk különbséget adott esetben a gyermekek és az oktatók között. Tehát az értéksemleges világot - erről már volt egy vita a tisztelt Házban - messzemenőlegesen elutasítjuk, és ezért minden eszközzel harcba fogunk szállni.
Ami mindig is működött, s nemcsak több évtizeden keresztül, hanem jóval korábban is, azt úgymond a modern elvek alapján felborítjuk, felborította az MSZP-SZDSZ vezetésű kormányzat, és úgy gondolták, hogy majd létrehoznak valamit, ami tökéletes lesz, a fennkölt, haladó elveknek megfelelő. Csak az a gond - jelezzük -, hogy ez összeomlott, ez nem működik. A visszajelzések és a személyes tapasztalatok nem ezt bizonyítják. Önök, az MSZP-SZDSZ-kormányzat - hál’ istennek az SZDSZ már nem tagja a parlamentnek - egy elefántcsonttoronyból, rózsadombi luxusvilláikból kitalálták, hogy mi az a rendszer, ami vidéken működik, mit kellene megvalósítani, csak az a gond, hogy erről semmiféle visszajelzést nem kaptak, vagy továbbmegyek: ez a rombolás - mert nem lehet másként bélyegezni - szerintünk nem volt véletlen. Szerintünk nemcsak egy elhibázott lépés volt, ebben tudatosságot feltételezünk. Én ezt ki merem mondani, bármennyire is fáj ezt végighallgatnia az egy maradék MSZP-s képviselőnek itt a teremben - de ő legalább állja a sarat ebben a tekintetben -, tehát ez egy tudatos rombolás eredménye, és külföldi liberális barátaik az ezeknek a rendszereknek az igazolására kialakított mindenféle tesztekkel azt fogják kihozni, hogy persze, milyen jól működik, persze, ez milyen jó. Azt hiszem, hogy a jelen belpolitikai helyzetben a tapasztalatokat értékelve kell ezt megítélnünk, és nem holmi különféle angolszász vagy egyéb tesztek alapján, amiket Hiller úr is említett.
Az jutott eszembe a túl nagy gyerekszeretet kapcsán, hogy ez önmagában azért sem kategória, mert a büntető törvénykönyvben is vannak olyan tényállások, amelyek a túlzott gyerekszeretetet büntetik. Ezt egyébként SZDSZ-es politikusok elég gyakran gyakorolták, közülük többet el is ítéltek ez ügyben. Tehát ha csak a gyermekek szeretetét rakjuk a céltáblára, akkor még tévútra is tévedhet a gondolkozásunk.
Osztolykán képviselőtársamnak egy reagálást hadd tegyek. Úgy érzem, hogy az egész esélyegyenlőségi témát - és ez többször is felmerült bennem - félreértelmezik, hiszen az esélyegyenlőség nem arról szól, hogy azokat, akik adott esetben komolyabb teljesítményre képesek, visszahúzzuk, és egy masszát képezzünk akár a felnőttekből, akár a gyermekekből, és gyakorlatilag egy értéksemleges, elbutított társadalmat hozzunk létre. Ez nem esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőség az, amikor megadhatjuk a lehetőséget azoknak is, akik gyengébben teljesítenek, hogy olyan felzárkóztató osztályokban tanulhassanak, ahol nem éri őket állandó kudarc, és nem hordozzák majd magukban egy életen át a sikertelenségeket. Pont az okozza, amit már nem emlékszem, melyik képviselőtársam vetett fel, ha adott esetben felsőbb évfolyamokba engedik ezeket a gyermekeket, mert biztos, hogy az életben nem tudják ledolgozni azokat a hátrányokat, amiket az első években felhalmoztak, és ők fogják hibáztatni a rendszert, amiért nem volt képes őket egy megfelelő szintre felhozni.
Zárógondolatként azt is el kell mondanom, úgy érezzük - most már nem reagálnék a rend, erkölcs, hazára; felírtam magamnak, de azt hiszem, ezt már tisztáztuk, és sokan elmondták előttem -, hogy ez az objektív értékelésmentes világ talán azért is lehet olyan kedves az MSZP-nek, mert így egy kicsit a saját politikusi tevékenységüket is el tudják kendőzni. Azt hiszem, hogy amikor az emberek bemennek a szavazófülkébe, akkor értékelnek is, értékelik azt, amit a gyermekeik kaptak, és önöknek el kell fogadni, hogy ez az értékelés idevezetett, és hagyják dolgozni azokat, akik jó irányban haladnak.
Jelen pillanatban ez a beterjesztés támogatható a Jobbik által. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
