OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót. Először is elnézést szeretnék kérni, senkinek nem a keresztény gondolkodását és nem a keresztény értékrend szerinti kifejezéseket vontam kétségbe, és nem is gúnynak szántam, tehát ezért elnézést kérek, ha ezzel valakit megsértettem volna. Amikor azt mondtam, hogy bennem ez félelmet kelt, akkor egyszerűen csak azt gondoltam végig, hogy ha mondjuk, az én - nem kislányom van - kisfiamat beíratom egy iskolába, és a tanító néni majd elmondja neki, hogy kisfiam, itt ezután úgy fog zajlani az életed, hogy három nagyon fontos dolgot kell szem előtt tartanod, ez pedig a rend, az erkölcs és a fegyelem (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!), ez nekem egy kicsit... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Köszönet érte!) De ez az én saját véleményem, tehát az én pedagógiai gondolkodásomban ez túl zárt.
Hallottam most itt egy érdekes mondatot, amely kapcsán szeretném, ha egy kicsit bővebben is kifejtené, hogy ezt mire mondta a képviselőtársam, mégpedig azt mondta, hogy eltérő értelmi képességű gyerekeket ültettek egy padba integráció néven. Szeretném, ha erről egy kicsit bővebben beszélne, mert erre kíváncsi lennék.
Még egy mondat erre a bizonyos osztályzásra - ezt még nem fejtettem ki. Nem értem azt a fajta gondolkodást, hogy amikor a világ ilyen tempóban rohan előre, mi miért hátra nézünk, mi miért visszafelé gondolkodunk. Csak egy személyes példát mondanék: én egy falusi kisiskolába jártam, ahol kitűnő tanuló voltam 5. osztályos koromtól. Felkerültem az elit gimnáziumba, ahol az az 5-ös hirtelen csak 2-est vagy 3-ast ért. És itt is van egy kérdés, hogy mennyire okoz törést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az emberben és mikor, és mennyire egyenértékű az a fajta iskolarendszer, amiről beszélünk.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban és az MSZP soraiból.)
