L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ
L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor még egyszer. Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor lezárom a vitát, de ha megengedik, előtte azt mondom el, amit a kétpercesben mondtam volna, mert szeretnék néhány dolgot még kiemelni.
Tisztelt Képviselőtársam! Pontosan fogalmaztam, azt mondtam, hogy nem fog többe kerülni. Azt is mondtam, hogy lehet, hogy bizonyos részei kevesebbe fognak kerülni, de nagyon bízom benne, hogy az a forrás, ami emiatt megmarad, az oda fog kerülni a megyei múzeumi intézményrendszerhez. Sőt, azt várom, tisztelt képviselő úr, hogy a költségvetési vita tárgyalásánál azt dörgölje majd az orrom alá, hogy sokkal többet fordítunk a megyei múzeumi intézményrendszerre, mint önök, mert akkor alszom nyugodtan, hogy elértük a célunkat, több pénzt tudunk fordítani a múzeumokra és a magyar kultúrára és művelődésre. (Dr. Hiller István: Rendben.)
Az Alfa-programról: én megmondom őszintén, hogy a Fejér megyei közgyűlés kulturális bizottsága elnökeként is büszke voltam arra, hogy meg tudtuk csinálni az állandó néprajzi kiállításunkat, amihez az Alfa-programból is nyertünk pénzt, de azért néhány számot szeretnék megosztani önökkel, hogy mindenki tudja, hogy hogyan néz ki Magyarországon a múzeumi rekonstrukció ügye.
2002-ben az Orbán-kormány 3,65 milliárd forintot fordított múzeumi rekonstrukcióra, kormányzásunk utolsó évében majdnem 4 milliárd forintot, tehát 3,65 milliárd forintot. 2003-ban, amikor önök már kormányoztak, ez az összeg 2,74 milliárd forintra csökkent, 2004-ben, egy évvel később 1,2 milliárdra, 2006-ban szerencsére megint megugrott 2,2 milliárdra. Ez még mindig 1,4 milliárddal kevesebb, mint a mi 2002-es összegünk. 2007-ben aztán drasztikusan lecsökkent 167,3 millióra, és 2008-ban 52,4 millióra. Tehát csak a múzeumi rekonstrukcióra fordított… (Dr. Hiller István: A Szépművészeti 3 milliárdja hol van?)
Drága képviselőtársam, annak, hogy vannak kiemelt projektek, nagyon örülünk, csak nézzük meg, hogy a magyar vidéki múzeumi intézményrendszer ennek köszönhetően hogy pusztul le. Ez az igazság, a számok önmagukért beszélnek. A 2002-es 3,6 milliárd forint, aztán utána az évről évre 1 milliárd forintos csökkenés. Ezek nem az én számaim képviselő úr, ezek az önök minisztériumi, hivatalos számai voltak. Egyébként említette tegnap a bizottsági ülésen, hogy olvassa az írásaimat. Akkor olvasta azokat az írásaimat is, amelyekben az elmúlt években mindig évről évre végigelemeztem a minisztérium költségvetését, és láthatta, hogy valamennyire kiigazodom a minisztériumi költségvetés számaiban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vita összegzéseként végül is azt látom, hogy ugyanannak a folyónak a két partján állunk, amiben az az üdvözítő, hogy elkötelezettek vagyunk egyaránt a magyar régészet és a magyar kultúra ügyében - én ezt pozitív dolognak tartom -, de mégiscsak más úton, más megoldással akarjuk ezt a problémát orvosolni, amihez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy - ahogy a képviselő úr is jelezte - más körökben mozgunk, más a pályánk, és más a tevékenységünk meghatározottsága. Én azt hiszem, hogy vidéki képviselőként, Fejér megyei képviselőként nem is tehetem meg azt, hogy ne a vidéki intézményrendszer felemeléséért dolgozzak, hogy ne a vidéki magyar múzeumi intézményrendszernek a szellemi, anyagi és mindezen túl politikai rehabilitációjáért dolgozzak.
Éppen ezért zárásképpen is csak azt tudom mondani: a törvényjavaslat megítélésem szerint megalapozott, azt számos szakmai szervezettel és számos régésszel, múzeumigazgatóval konzultálva alkottuk meg. Én arra kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot - a minisztérium az államtitkár úron keresztül szintén a támogatásukról biztosított - annak reményében, hogy Magyarországon újra erős, nemzetközileg is versenyképes vidéki múzeumi intézményrendszerrel fogunk rendelkezni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
