NOVÁK ELŐD

Teljes szövegű keresés

NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Miközben azzal ámítanak minket valamiféle szemfényvesztésként, hogy egy eseti bizottságot állítanak föl az új alkotmány előkészítésére, közben hétről hétre benyújtanak ide a plénum elé egy újabb és újabb alkotmánymódosítást, ami mutatja, hogy nyilvánvalóan csak valami játékszernek tekintik ezt az eseti bizottságot, és valójában kénye-kedve szerint módosítja a kormányoldal az alkotmányt. Most is erről van szó, és - az elmúlt hetekben megszokott módon - természetesen az őszinte indokolást nem teszi közzé.
A leginkább felháborító ebben az eredeti javaslatban, amire a bizottsági ajánlás 1. pontja vonatkozik - amikor meghallottuk, hogy Schiffer András képviselő úr benyújtja ezt a javaslatát, utána mi már nem is nyújtottunk be hasonlót -, és az általános vitában azt már elmondtuk, ott is kiemelve, mert annyira fontos és leginkább felháborító pont, hogy a kormányoldal szűkítené a szabadságjogokat azáltal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát megszüntetné, és ehelyett csak a szólásszabadságot illesztené be az alkotmányba. Az álszent indokolás ráadásul valótlan is, mert azt mondja, hogy a történeti alkotmányban, a magyar történelmi alkotmányban a szólásszabadság kifejezés volt a használatos.
Nos, információink szerint éppen a szocialista alkotmányban volt ez csak használatos, valójában a véleménynyilvánítás szabadsága az 1992. évi 30. számú alkotmánybírósági határozat szerint is sokkal tágabban értelmezhető. Tehát a véleménynyilvánításba bizony beletartozik a művészetek szabadsága is vagy akár a kutatások szabadsága, ha gondolunk itt a különböző holokausztkutatásokra.
És bizony a valódi oka ennek az alkotmánymódosításnak álláspontunk szerint éppen az, hogy a Jobbik bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a büntető törvénykönyv módosítása miatt, hiszen a holokauszt tagadása, ha úgy tetszik - vagy a kutatása - sérti, ennek a tiltása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Érdekes jogharmonizációs eljárás az, hogy egyszerűen ilyenkor egy egészen más ügyben megváltoztatják az alkotmányt, és törlik a véleménynyilvánítás szabadságát. Tehát nagyon kérjük, hogy helyezzük vissza a vélemény szabad kinyilvánításának alapelvét.
Schiffer András javaslatai közül a 2. és 4. pontban részletezett, tulajdonképpen nyelvhelyességi javaslatokat támogatjuk, egyértelműbbé, rövidebbé, frappánsabbá teszi, és egy alkotmánynál, azt gondolom, ez lényeges, hogy megfelelő legyen a nyelvezete egy ilyen magas szintű törvénynél. Éppen ezért egy ilyen patetikus szövegbe, mint amit az alkotmány tartalmaz, többnyire legalábbis, nem illik oda az, amire Schiffer Andrásnak a bizottsági ajánlás 7. pontjában részletezett módosító javaslata irányul, hogy szedjük ki, és ezt alacsonyabb szintű törvényekben is elegendő szabályozni, ezzel is teljesen egyetértünk.
Egyet tudunk érteni - lassan talán megszokjuk, hogy néha ilyen is van valóban - Lendvai Ildikónak a javaslatával, hiszen a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét jó lenne alkotmányos szintre emelni. Tehát a médiatörvény hiába írja ezt elő, egyrészt tudjuk, hogy nem tartják be, egy lépés a betartás felé talán, hogyha magasabb szintre emeljük, és ez viszont mind nyelvezetében, mind tartalmában, azt gondoljuk, igenis idetartozik, és itt van a helye ebben az alkotmányban.
Szintén nyelvhelyességi, szokásjogi a 8. pontja a bizottsági ajánlásnak, ezt is támogatni tudjuk. És nagyon sajnáljuk, hogy a bizottságban tulajdonképpen, sőt mindhárom bizottságban, nem csak a saját, a kulturális és sajtóbizottságban volt tehát ez az eljárás, hogy még az ilyen egyszerű nyelvhelyességi javaslatokat is zsigerből leszavazták, tehát hogy olvasás nélkül történik meg ezeknek rendszerint a leszavazása. Erről majd bővebben a vita következő szakaszában beszélek, mert legalábbis a saját bizottságomban alakult ki egészen elképesztő vita, majd szómegvonás ebben a kérdésben. Remélem, hogy itt erre nem kerül sor, és a részletes vitában el tudjuk mondani az álláspontunkat.
Összegezve tehát: a legfontosabb az alkotmánymódosítás kapcsán, túl azon, hogy vérlázítónak tartunk minden alkotmánymódosítást, aminek így tulajdonképpen nulla munkanapot hagynak az általános megvitatására és módosító javaslat benyújtására, azt gondoljuk, hogy ez egy inkorrekt eljárás, de túl azon, hogy eleve sérelmezzük az ilyenfajta eljárású alkotmánymódosításokat, azon túl a szabadságjogok ilyen szintű korlátozását, a véleménynyilvánítás szabadságának a megszüntetését semmiképp sem tudjuk támogatni.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem