LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Én kérek elnézést Pősze képviselő úrtól, hogy majdnem az ő két percét is én akartam telebeszélni, de nem leszek most sem hosszú.
Az ajánlás 1., 2., 3. pontjához szeretnék szólni. Azokon a szempontokon túl, amelyeket Karácsony és Mandur képviselő urak már elmondtak, szeretném valamire fölhívni a figyelmet, éspedig arra, hogy ezek a módosító indítványok a törvényjavaslatnak egy belső szellemi koherenciazavarát is megpróbálnák kiküszöbölni. Az a szerv, amelynek az elnökéről és funkciójáról beszélünk, az új nemzeti média- és hírközlési hatóság, tudniillik két eddigi szervezet jogutódja egyszerre. Részint a hasonnevű Hírközlési Hatóságé, ott természetesnek tartom, hogy egy államigazgatási szervnek a vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki; a 9 év ott is abszurd, mondhatnám, piti, nem ide illő szóval, de ott még érhető ez a kinevezési jog.
(15.00)
A bibi az - és ez a szellemi koherenciazavar itt az eredeti szövegben -, hogy ez a hatóság jogutódja az ORTT-nek is, az ORTT e hatóság egyik szerveként a médiatanács képében születik főnixmadárként újra. Az ORTT és jogutódja, a médiatanács viszont arra való, hogy éppen a médiumok függetlenségét, többek között a kormánytól való függetlenségét is őrizze. Ha tehát - és ezen az 1. módosító indítvány próbált segíteni - egyfelől azt mondják, hogy a kormánypolitika végrehajtója az új hatóság, benne ezek szerint a kormánytól való függetlenség garanciáját jelentő médiatanácsban is, akkor mégse mondhatják azt, hogy az elnökét, akinek szintén a kormánypolitikát kell szolgálni, a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mikor ezt szóvá tettük a bizottsági ülésen, akkor aranyosan és szellemesen azt mondta az egyik kormánypárti kolléga, hogy de honnan tudjuk, hogy nem 9 év múlva is ugyanez a miniszterelnök. Tételezzük fel, hogy igen. De, hölgyeim és uraim, akkor meg minek? Akkor meg majd kinevezi újra ugyanezt.
Arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy vannak ugyan több cikluson átnyúló mandátummal bíró jogkörök a magyar alkotmányos berendezésben - van 9 év, 13 év, 7 év -, de egyik sem olyan, hogy kormány nevezne ki erre a bizonyos posztra, mindegyiknél parlament nevez ki, és ez nem véletlen. Hogy egy 4 évre megválasztott, nagy többséggel, nagy bizalommal megválasztott kormány egy kormánypolitikát is szolgáló szerv vezetőjét 9 évre betonozza be, ez maga az alkotmányos abszurd. Erre mondtam csúnya szóval a pitit is, mert nagy önbizalomhiányra vall. Ha egy kormány úgy gondolja, hogy újra megválasztják - és miért ne gondolná úgy -, akkor mi az ördögnek akar a harmadik ciklusra is bebetonozni valakit? Erre nézve mind a három módosító indítvány tartalmazott ilyen-olyan megoldásokat, nem akarom megismételni a kollégák érvelését; de annyit mindenképpen, hogy példátlan a három ciklusra átnyúló megbízás olyan posztok esetében, amely posztokat nem a parlament választása útján töltik be.
Köszönöm szépen.
