DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Leginkább a dilemmáimat osztanám meg a kormány képviselőjével. Az ember tényleg nem tud szabadulni attól, ami itt az elmúlt napokban történt, amikor sorban jöttek be olyan törvény-, illetve határozati javaslatok, amelyek nettó zsákmányszerzésről szóltak, hogy hogyan lehet a kormányzó párthoz közeli elnököt ültetni az Állami Számvevőszék élére, és nem sorolom tovább. Miközben könnyen lehet, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vezetésére vonatkozó javaslatukat egyáltalán nem a zsákmányszerzés motiválja. De mondom még egyszer, nem lehet, nem tudja magát az ember függetleníteni attól, hogy itt elindult egy folyamat. Gondolok itt a tegnapi, eléggé méltatlan vitára az Országos Választási Bizottság státusát illetően, ahol olyan pártok vettük védelmünkbe az OVB-t, akik nem sok jót mondhattunk el az OVB tevékenységéről az elmúlt hónapokban. Konkrétan például az LMP indulását meg kívánták hiúsítani februárban, amikor a gyűjtőhelyi gyűjtést próbálták megtiltani.
Ezt csak azért vagyok kénytelen így elmondani, hogy ha mégoly jó szándékú is lenne a javaslatuk, egyrészt van ez a folyamat, másrészt az, hogy egy egyébként tipikusan szakmai vagy szakmainak tetsző javaslat újfent önálló képviselői indítványként kerül beterjesztésre nyúlfarknyi indokolással, miközben önök kormányoznak már, ha jól emlékszem, két hete. Tehát elvileg semmi nem zárja el, mondjuk, a Fellegi úr által vezetett, nem emlékszem már, hogy milyen nevű tárcát, hogy előkészítsen egy korrekt törvényjavaslatot, egy korrekt indokolással.
Ami a javaslat fő irányát illeti, azt gondolom, hogy lehet nyilván érvelni amellett, hogy legyen egységes vezetése a Gazdasági Versenyhivatalnak, bár itt azért megjegyezném, hogy a Versenytanácsnak is emiatt, hiszen az egyik elnökhelyettes a Versenytanács elnöke, van az autonóm közigazgatási szerven belül is egy sajátos autonómiája, egy kvázi bíróságként működik, ha úgy tetszik, a GVH kebelén belül. Úgyhogy azért jó érvek szólnak amellett, hogy például a Versenytanács elnöki tisztét ellátó személy némiképpen függetlenítődjön a Gazdasági Versenyhivatal mindenkori elnökétől. Mindazonáltal, hasonlóan Pősze képviselő úrhoz, különösebben nagy jelentőséget nem tulajdonítanék annak, hogy az elnökhelyettes mandátuma hogyan viszonyul az elnök mandátumához. Picivel több érv szól amellett, hogy talán az eddigi szabályozás mégis csak jobb volt. Amellett, mondom, hogy elismerem, hogy a hivatal egységes irányítása mellett jó érvek szólnak.
(22.30)
Amiért több érv szól amellett, hogy talán békén kellett volna hagynia az eddigi szabályozást, az egyrészt az, hogy sem a közigazgatási szerveknél - gondolok itt egy minisztériumra, legalábbis az elmúlt évekig nem volt szokás az, hogy a kormány megbízatásának megszűntével, mondjuk, a helyettes államtitkárok megbízatása is megszűnjön, most változások állnak be, de a független vagy az autonóm közigazgatási szervek esetében pedig végképp nem magától értetődő. Ma lemondott a Hírközlési Hatóság elnöke, attól még a helyettesek a helyükön maradtak. Tehát én csak arra utalnék, hogy az eddigi közjogi hagyományban nem volt magától értetődő, hogy sem egy minisztériumnál, de főként egy független vagy egy autonóm közigazgatási szervnél a helyettesek mandátuma a hivatalvezető mandátumához szorosan tapadjon.
Viszont ami konkrét probléma, az egyik - azt gondolom - egy komoly alkotmányossági, jogbiztonsági aggályt fog felvetni, amire már az egyik ellenzéki képviselőtársam utalt, hogy az, hogy egy még ki sem nevezett személy tesz javaslatot, tehát közjogi szereplővé avatunk egy olyan szereplőt, aki még maga sem közjogi szereplő, ez nekem némiképpen ellentmondásos. Arról van szó, hogy még ki sem nevezik a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, és ő máris javaslatot tesz az elnökhelyettes személyére. Azt gondolom, hogy lenne erre jogtechnikai megoldás, amivel ezt el lehetne varrni, de nem szeretnék ötletet adni, ezt találja ki, aki kitalálta ezt az egész törvényjavaslatot. Ha legalább egy picit elcsúsztatnák a két tisztségviselő hivatalba lépésének a dátumát, de hogy ez így komoly, hogy mondjam, problémákat okoz, és némi jogbiztonsági aggályokat felvet, ebben én eléggé biztos vagyok.
Ahol visszaköszön - hogy mondjam - a narancsos forradalom szelleme, az az apró nüansznyi változás, amit végrehajtottak az eddigi 35. § (3) bekezdéséhez képest. Nem egy nagy dologról van szó, hiszen végül is valahol egy kormányzati felelősség érvényesül a Gazdasági Versenyhivatal tekintetében is. De azért a stílusra, a tegnapi nap után újfent mondom, a stílusra talán még egy több mint kétharmados többség birtokában is adni kellene. Úgy szól a hatályos szöveg, hogy “a miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja”. Most a javasolt szövegből az a kitétel, hogy mindezen meghallgatás a miniszterelnök javaslatának megtétele előtt történik meg, elmaradt. Nincs nagy jelentősége, mert így is, úgy is a miniszterelnöknek van döntő szerepe, az Országgyűlésnek nincsen hatékony jogosítványa, de én arra kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy legalább a parlamentáris formákra adjunk. Ha már van is nagyon helyesen, azért van egy enyhe ellenőrző funkciója az Országgyűlésnek, akkor legalább annyit tegyünk meg, hogy a miniszterelnök azután hozza meg a döntését, a jelölésről szóló döntését, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatta a jelöltet.
A másik javaslatunk viszont az lenne, és ez némiképpen független a konkrét kezdeményezéstől, ez egy általános kérése, követelése az LMP-nek, ha úgy tetszik, hogy a különböző közjogi pozíciókban ne lehessen szakadatlanul korlátlan ciklusszámban betölteni egy-egy pozíciót. Ezért mi azt gondoljuk, hogy ne csak a Versenytanács elnöke esetében, hanem egyáltalán a Gazdasági Versenyhivatal vezetői esetében az újbóli kinevezésnek egy alkalommal legyen csak helye. Az összes hasonló törvényjavaslatnál hasonló módosítási javaslatokkal fogunk élni. Ezt egyébként megtettük a médiatörvény-csomagnál is az egyéb fenntartásainktól függetlenül, hogy ne lehessen korlátlanul újrázni, illetve akinek egy extra hosszú, például 9 éves mandátuma van, az egyáltalán ne tudjon újrázni.
Úgyhogy összegezve, nekem komoly aggályaim vannak a törvény fő irányát illetően, egyáltalán, hogy erre itt szükség van-e. Mondom még egyszer, több érv szól amellett, hogy ez inkább káros, mint hasznos. Nagyon szeretném kérni, hogy ezt a két módosító indítványunkat vegyék figyelembe.
Még valamit: a szocialisták most már nem először hivatkoznak arra, hogy a gazdaság mit szól. Megmondom őszintén, engem, minket a gazdaság vagy a gazdasági élet szereplői kevésbé érdekelnek, mint az igen tisztelt álbaloldali frakciót. (Göndör István és dr. Józsa István: Erről beszéltünk! Erről beszéltünk!) Minket az érdekel a Gazdasági Versenyhivatal esetében, hogy a közélet tisztasága hogyan fog érvényesülni. Egy olyan hivatalról van szó, amelynek adott esetben kőkeményen ellen kell állni multinacionális cégek nyomásának. Éppen ezért ezeket a javaslatokat abból a szemszögből tudjuk csak nézni, hogy milyen megoldás segíti jobban ennek a hivatalnak az intakt, befolyásmentes működését. (Dr. Józsa István: Az összes többi, nem az a néhány bűnös.) Jó, csak akkor ne arról beszéljünk, hogy a gazdasági élet szereplői mit szólnak. (Dr. Józsa István: Az összes többi!) Bocsánat, nem a gazdasági élet szereplői döntik el azt, hogy Magyarországon milyen jogszabályok születnek, és milyen rendben kerülnek a hivatalnokok kinevezésre. (Taps az LMP soraiból.) Azt gondolom, erről talán jó lenne leszokni. (Dr. Józsa István: Ez teljesen hibás értelmezés.) Ennek a hivatalnak az a funkciója, hogy megpróbálja megőrizni a gazdasági verseny tisztaságát, és megpróbálja korlátok közé szorítani azt a korrupciós nyomást, ami rá nehezedik a politikára és a politikával összefonódott üzleti szférára. (Dr. Józsa István: Erről beszéltem!)
Ebből a szempontból talán megint csak eggyel több érv szól amellett, hogy jó lenne az eddigi szabályozást meghagyni, egész egyszerűen azért, mert valóban, amit Pősze képviselőtársam említett, a folytonosság - megmondom, lehet, hogy nem lenne szabad ilyet mondani, nem vagyok ebben teljesen meggyőződve, de talán a folytonosság - fontosabb a befolyásmentes, intakt működés szempontjából, mint a hivatalvezetés egységessége.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiból.)
