DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy először idézzek; az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökétől kaptam egy tájékoztatást a napokban, ami a következőről szól, az egyszerűsített foglalkoztatás általános tapasztalatait osztja meg velünk április 1-je óta. Több mint 300 munkáltató esetében találkozott a munkaügyi hatóság az egyszerűsített foglalkoztatás valamely formájával, a vizsgált vállalkozások körülbelül kétharmadánál tártak fel a felügyelők különböző problémákat, a legtöbb szabálytalanság a bejelentés hiányából, illetve a jelenléti ívek vezetésével kapcsolatos jogsértésekből adódik. Sajnos ez, amit tudtunk, ahogyan képviselőtársam is jelezte, beigazolódott, hogy az a törvény, amely jelen pillanatban hatályban van, az egyszerűen nem alkalmatlan, hanem kivitelezhetetlen. Tehát azok a munkáltatók, munkavállalók, akik egyszerűsített módon szeretnének foglalkoztatni, illetve dolgozni, ezek alapján a szabályok alapján képtelenek ezt megtenni. Ezért kellett nagyon gyorsan lépni, és úgy gondolom, hogy az az irány, amelyet most ez a törvénytervezet takar, megfelelő.
De engedjék meg, hogy három mondat erejéig visszatérjünk, hogy honnan is indult ez az egész alkalmi foglalkoztatás és az alkalmi kiskönyvvel való foglalatosság. Az 1997. évi törvényről beszélünk, és az alkalmi munkavállalásnak az volt a lényege a jogalkotó akkori szándéka szerint, hogy főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a különböző, háztartásban foglalkoztatottak alkalmi munkavállalását segítse. Ekkor a közteher, ha a napi kifizetett összeg 700 és 1300 forint között volt, magyarul tehát ha valakinek ennyit adtunk napidíjként, 500 forint közteherjegyet kellett beragasztani. Most ha a törvény mostani, április 1-jei állapotát tekintjük, akkor, emlékszünk rá, 400 forint volt az a közteherjegy, miközben háromszorosára nőtt egyébként a minimálbér a köztes időszakban, tehát egyértelmű volt, hogy amikor 2002-ben és főként 2005-ben elkezdődött az alkalmi kiskönyvbe ragasztható közteherjegy csökkentése, abban a pillanatban megugrott az alkalmi kiskönyvvel foglalkoztatottak száma, és ez automatikusan azt jelentette, most már a legvégén közel 1 millió 200 ezer kiskönyv volt kinn, és nagyon sok esetben az történt, hogy akik megbízásos jogviszonnyal, részmunkaidős foglalkoztatással foglalkoztattak, a közteher, a kedvező közteher miatt bebújtak az alkalmi kiskönyv alá.
Nem ez a célja az alkalmi foglalkoztatásnak, és szeretném most is nyomatékosan jelezni, hogy nem a közteher mértéke és a köztehercsökkentés az elsődleges feladat. Az egyszerűsített foglalkoztatás azért van, hogy ha én alkalomszerűen, idényjellegű munkára egyszerűen, egyszerűbben, gyorsan szeretnék embereket felvenni, akkor ezt megtehessem, tehát ne a munkatörvénykönyv hatálya alatti szabályok vonatkozzanak ránk. Ez egy nagyon lényeges dolog. És ugye azt nagyon sokan hallották, tudják, hogy az alkalmi kiskönyvvel hogyan, mi módon lehetett visszaélni, és amire mi adott esetben nem is gondolunk, a munkáltató meg a munkavállaló azt már régen kitalálta meg meg is tette. Tehát a papír alapú semmiképpen sem alkalmas a probléma kezelésére, ezért az alkalmi kiskönyv ötletét... Mert elhangzott ez az általános vitában bizottsági szinten, hogy miért nem hozzuk vissza a kiskönyvet, mert ennél még ez is jobb volt. Való igaz, a mostaninál jobb, de az, ami törvénytervezet most a parlament elé kerül, úgy gondolom, sokkal jobban kezelhető.
Ahogy képviselőtársam is jelezte, valóban két fő probléma van a jelenlegivel. Az egyik az igen magas közteher, 40, illetve 30 százalék (Gőgös Zoltán: 30, egységesen!), illetve az iszonyú bürokrácia mértéke. A bürokráciával kapcsolatban gyakorlatilag azt látjuk, hogy jelen pillanatban ha egy mezőgazdasági vállalkozó veszi a bátorságot, és megpróbál legálisan foglalkoztatni, minden áldott reggel jelenléti ívet kell kitöltenie két példányban, eredeti példányban, 18 adattal, most hogyha van 50-60-70 munkavállalója, ez egyszerűen képtelenség. Tehát egy brigádot csak erre kell ráállítani, vagy adott esetben a gyakorlatban az történik, hogy mennek a könyvelőhöz, és azt mondják, hogy segíts már, valamit kezdjél velem, mert nem tudom, hogy hogyan is kell ezt az egész rendszert kezelni. Tehát ne hozzuk a munkavállalókat, illetve a munkáltatókat ilyen megalázó helyzetbe!
A bürokráciát háromféle módon lehet csökkenteni, a mi javaslatunk SMS-ben, az ügyfélkapun, illetve a papír alapú formátumon keresztül próbálja ezt a dolgot segíteni. És ami a lényeg, az gyakorlatilag az, hogy nem 18 adattal, hanem egyetlenegy adattal, ami közvetlenül a személyhez köthető; hogy ezt EF-kódnak hívjuk, vagy adószámnak hívjuk, vagy milyen módon, ez részletkérdés, de nagyon könnyen kezelhetővé válik a probléma.
Aztán engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam még a figyelmet, ami nem tűnik nagyon erős - hogy mondjam? - módosításnak, de lényeges: a vasárnapi munkavégzés lehetősége. Azért tudjuk nagyon jól, főleg az idényjellegű munka esetében, hogy a gyümölcs vasárnap is érik, és azt vasárnap is le kell szedni, tehát adott esetben adjuk meg a lehetőségét annak, hogy azoknak, akik így kívánnak foglalkoztatni, vasárnap is meglegyen a lehetőségük.
Az álláskeresési járadékkal és segéllyel, illetve a tanfolyamon részt vevőkkel kapcsolatban a jelenleginél nagyon nagy problémát jelent, hogy abban az esetben, ha valaki álláskeresési járadékon van, azokra a napokra, amikor alkalmi munkán van, kinn dolgozik, szüneteltetnie kell az álláskeresési járadékot. Ezt a jogszabályból kivesszük. Ez a munkaügyi szervezetnek egy óriási könnyebbséget jelent, a költségvetés számára pedig semmiféle megterhelést, pluszmegterhelést nem okoz.
Nagyon lényeges kérdés, és többen kérdezték már az általános vita kapcsán, hogy hogy gondoltuk az alkalmi foglalkoztatottak esetében ezt az 1-5 fő, az 5-20 fő és a 20 fő fölötti 20 százalékot. Szeretném egyértelművé tenni, hogy ha egy ötfős foglalkoztató, akinél azt írtuk elő, hogy két főt foglalkoztathat alkalmi munkában, ez a két fő nem azt jelenti, hogy adott esetben, adott napra csak két főt lehet foglalkoztatni, hiszen ha azt mondom, hogy éves szinten vizsgálom a statisztikai állományi létszámot... És itt szeretném akkor lefordítani: magyarul ha van valakinek egy lángossütője, és adott esetben szezon van, és három hónapig oda nem két ember kell, hanem 22, a másik kilenc hónapban meg egy sem kell, vagy csak kettő kell, akkor ha a statisztikai átlagot vizsgáljuk, ha a két fő kijön, teljesen rendben van a dolog. Tehát ez, úgy gondolom, egy nagyon életszerű és nagyon lényeges kérdés. Nyilván sok mindenről lehet majd még az általános vita kapcsán beszélni.
Annak örülök egyébként, hogy a törvénymódosítás a bizottságokban, gyakorlatilag szinte minden bizottságban “csont nélkül” ment át, magyarul a bizottságok általános vitára alkalmasnak találták, ami azt jelenti, hogy egyrészt látjuk azt, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, valamit gyorsan tenni kell vele, a másik meg, hogy azt jelentheti, hogy adott esetben módosításokkal, javaslatokkal alkalmassá tehető, úgy, hogy mindenki számára megfelelően működhessen. Várjuk ezeket a módosító indítványokat, javaslatokat, és bízom benne, hogy nagyon gyorsan egy olyan törvényt tudunk elfogadni, amely mind a gazdáknak, mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak megfelelő lesz.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)
