FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Több százezer érintettje lehet annak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénytervezetnek, amelyet képviselőtársammal benyújtottunk. Tudjuk azt, hogy tavaly az utolsó ülésnapon az akkori többség elfogadott egy jelenleg hatályos olyan foglalkoztatási törvényt, amely végrehajthatatlan, mi több, olyan adóterhelést tartalmaz, amely mérték egyetlenegy európai uniós országban jelenleg nincs.
Hogy csak érzékeltessem, mekkora képtelenséget sikerült megszavazni a leköszönő kormánynak, egy adótanácsadó újság, az AdóTIPP 2010. áprilisi számában hat oldalon keresztül vesézi ki a képtelenségek sorát. A főcím az, hogy “Egyszerűsített foglalkoztatás? Agyonbonyolítás, jogértelmezési polémia és elkésett nyomtatványok”. Igen, ez jellemzi a jelenleg hatályos törvényt, és ebből kell valahogy visszarántani a rendszert, és erre tettünk javaslatot Czomba Sándor képviselőtársammal.
Sajnálatos módon, amit az AdóTIPP újságban a hozzáértő adószakértők leírtak, ezt mi mind jeleztük még a vita folyamán. Az utolsó kísérlet az volt, amikor 2010 februárjában egy törvénymódosítást kezdeményeztem, hogy ne lépjen életbe április 1-jén ez a képtelenség. Meglepő módon az akkori, szocialista többségű munkaügyi bizottság tárgysorozatba se vette az indítványomat, azt állítva, hogy itt minden rendben lesz, minden. Mikor a záróvitában - egy nagyon éles vita volt, aki még emlékszik rá, 2009. december 14-én - elmondtuk, hogy nem lesz minden rendben, tételesen fölsoroltuk a hibáit - na, ez következett most be.
Ez a rendszer, amely iszonyú nagy adóterhelést tartalmaz, rettentő bonyolult szerződéskötési állapotot ír elő mindennap minden munkavállaló részére, ezt előre be kell jelenteni az illetékes adóhatósághoz, és olyan módon kell bejelenteni, ami képtelenség. Mondjuk, aki ismeri a ma alkalmazott jelenléti ív és a ma kötelező egyszerűsített foglalkoztatási szerződési nyomtatványnak az adattartalmát, az pontosan tudja, hogy azt mondjuk, SMS-ben bejelenteni, azt nem arra találták ki, már aki ismeri az SMS szót, ennek az angol rövidítésnek a jelentését. Tehát képtelenség, a rendszer működésképtelen, az állam utána nem készítette el a saját maga által előírt nyomtatványokat sem. A rendszer jelenleg önjáró, nincs, aki ezt betartsa, illetve az éppen ellenőrző hatóság jó szándékán múlik, hogy a betarthatatlan törvényt nem akarják vagy talán nem tudják betartatni az érintettekkel.
Nagy dilemma volt, hogy vajon átmeneti időszakban most mit tegyünk, visszaállítsuk gyorsan az alkalmi munkavállalói könyvet, hogy a tűzoltó munkát elvégezzük, és majd az őszi törvényalkotásnál nyugodtabb körülmények között hozzunk létre egy olyan rendszert, megismerve 22 európai uniós országnak az alkalmi munkavállalási feltételeit, és ezen információk alapján január 1-jével léptessünk életbe egy törvényt. Sajnálatos módon azt vettük észre, hogy a jelenleg érvényes törvény olyan gyorsasággal rendeli el az alkalmi munkavállalói könyvhöz tartozó informatikai, technikai hátteret, mondjuk, magát a bélyegek bezúzását, magát az alkalmi munkavállalói könyvek bezúzását, és mint említettem, a hozzá tartozó infrastruktúrát, hogy sajnos nem lehetett visszabillenteni a rendszert arra, amelyet még mindenki ismert, ami az alkalmi munkavállalói könyv, és nem tudtuk megtenni azt, hogy most átmeneti időszakban még ez működjön, majdan pedig az őszi törvényalkotásnál a végleges változatot hozzuk meg, ami majd 2011. január 1-jétől lépett volna életbe.
Ezért kénytelenek voltunk azt a verziót megfogalmazni, amelyről azt gondoljuk, hogy hosszú távon működni tud. Ennek a törvénytervezetünknek jelentős elemei eltérnek az eddig alkalmazottól, tehát a betarthatatlantól, és a kulcselemei nyilvánvalóan azokra a területekre összpontosulnak, amelyeket mi nagyon kritizáltunk. Tehát például a közteher mértéke, mint említettem, az Európai Unió egyetlenegy országában a mezőgazdaságot nem sújtják olyan mértékű közteherrel a kifizetett munkabér után, mint a jelenleg Magyarországon alkalmazott.
Több dél-európai országban 5-8 százalékos a kifizetett munkabérre a közteher, és Németország, amely a legerősebb országnak számít itt az Unióban - gazdasági szempontot értek ez alatt -, ott is 22 százalékos ez a maximális mérték. Ehhez képest Magyarországon 30 százalékkal sújtjuk. Bizonyára mi még erősebbek vagyunk talán Németországnál is, de valahogy az adataink nem ezt tükrözik. A magyar mezőgazdaság meg végképp nem azt tükrözi, a legnagyobb vesztese lett a 2008-2009-es válságnak, több mint 30 százalékos a visszaesés a mezőgazdaságban, csak hogy érzékeltessem, hogy hol tart ma a magyar mezőgazdaság, de ez egy más kérdés.
Éppen ezért a közteher mértéke volt az egyik kulcseleme a változtatásnak, valamint a teljesen új, az írásbeli szerződéstől eltekintő, de mégiscsak valamilyen módon regisztrált és a hatóság által nyilvántartható szerződési kötelezettségi rendszeren kellett gondolkodnunk. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kezdeményeztük képviselőtársammal az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Tényleg csak a kulcselemeit engedjék meg, hogy megemlítsem.
Közismert, hogy a jelenlegi törvény megtiltotta a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli alkalmi munkavállalás tevékenységét. Igen, tudom, a ház körüli munka még benne volt, és önök ezt majd jól látják, hogy jelenleg nem foglalkozunk az úgynevezett háznál, háztartásnál végzett munkavállalás lehetőségével. Igen, azért nem, mert mint önök ezt tudják, a miniszterelnök úr a 29 pont között említést tett arról, hogy ez nem tartozik az adójogszabályi feltételek közé, nyilvánvalóan itt pedig egy adójogszabályi környezetet kellett beállítanunk, magyarul, a háztartásban végzett alkalmi munkavállalás egy teljesen külön szabályozási elvbe kell hogy majd beleférjen.
Éppen ezért a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetét még alapul véve a másik területre, amelyet nagyon kifogásoltak az érintettek, azaz minden más területre alkalmi munkavállalási lehetőséget megnyitunk, bár más feltétellel, mint a mezőgazdasági idénymunka esetében. Azaz tudomásul vesszük azt, hogy léteznek olyan nem mezőgazdasági és idegenforgalmi területen is csúcsmunkák, mint például az építőiparban, mint például a személyes szolgáltatást végző vállalkozásoknál, legyen ez esetleg egy fodrászüzem, ahol bizonyos csúcsok jelentkezhetnek, és ott van logikája, hogy időnként alkalmi munkavállalót foglalkoztat. De hozzáteszem, hogy ezen a nem mezőgazdasági és nem idegenforgalmi területen szigorúbb feltételekkel gondoljuk a foglalkoztatás lehetőségét, éppen azért, hogy próbáljuk meg a rendszert azért a szerződéses munkaviszony felé elvinni, és ne legyen tartósan beállítva olyan lehetőség egy munkavállalónak, hogy ő nem is akar valamiért a szerződéses típusú munka világa felé elmenni, hanem ebben az alkalmi munkavállalás folytonosságában szeretne bent lenni. Ugye, ez munkaügyi szempontból nem kedvező az államnak, az államigazgatásnak, ezért itt egy ösztönző rendszert vagy netán egy enyhe kényszerítő rendszert is fent kell tartani.
Mint említettem, tehát két területe van a foglalkoztatásnak, két ágra bontottuk le. Az egyik a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka, és ebben egy nagyon jelentős kérést teljesítettünk a gazdálkodók részére, mert itt a foglalkoztatásban részt vett alkalmi munkavállaló az eddigi törvény szerint egy évben 90 napos foglalkoztatási napnál többet, 120 napot is foglalkoztatható.
(9.50)
Ez egy régi kérésük volt a mezőgazdaságban élőknek.
Ugyanide tartozik, hogy ez esetben nincs korlátja az alkalmi munkavállalási létszámnak, azaz a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban korlátozás nélkül, létszámkorlátozás nélkül foglalkoztatható munkavállaló; nem így az egyéb területen. Itt - mint említettem - továbbra is megmarad, hogy csak 90 napig lehetséges, hogy az alkalmi munkavállalást elvállalja, és itt már életbe lépnek azok a szabályok, amelyek a 90 nappal kapcsolatosak, egy évben ugyan lehetséges ennyi, de egy hónapon belül továbbra is életben marad a 15 napos foglalkoztatási idő, és az egy héten öt munkanapnál nem több foglalkoztatási munkanap.
És itt életbe léptetjük azt a korlátozó intézkedést, hogy a munkaadó által főállásban foglalkoztatottak létszámához kötjük az alkalmi munkavállalói létszámot. Ezért deklaráltuk, hogy az 1-5 fő közötti főállású foglalkoztatott esetében 2 lehet maximálisan az alkalmi munkavállalói létszám, az 5 és 20 fő között 4, és a 20 fő fölötti állandó főfoglalkoztatotti létszám esetében 20 százalékos, a foglalkoztatotti létszámhoz képest 20 százalékos mértékű lehet az alkalmi munkavállalói létszám.
Gondolnunk kellett azokra a mikrovállalkozásokra, ahol a vállalkozó maga végzi rendszerint ezt a munkát vagy családtagja, felesége, gyermeke. Ott nincs alkalmazott, tehát nem lehet hova kötni, a létszámhoz, ezért ott az éves munkaóra számához határozzuk meg a lehetőséget, de számukra is kinyitjuk az alkalmi foglalkoztatás lehetőségét.
Hozzáteszem, hogy mint említettem, a nem mezőgazdasági és nem idegenforgalmi területen már szigorúbbak a szabályok, és itt az adózás mértéke is eltérő. Mezőgazdaság és idegenforgalom esetében egy napra egy fő foglalkoztatott után 500 forint adóterhelés, illetve közteherjárulék-befizetést javasolunk az előterjesztésben, az ettől eltérő területekre pedig ezer forintot/fő/nap. Aki ismeri a jelenlegi minimálbérhez kötött, egy napra eső járulék mértékét, az olyan 1350 forint környékén van, ehhez képest kell viszonyítani, és lehet látni, hogy jóval, mintegy 30 százalékkal kedvezőbb az 1000 forintos közteher-befizetés, és igen-igen kedvező a mezőgazdaság és idegenforgalom esetében az 500 forintos befizetés.
Ami lényeges újítás, és talán ez a különleges eleme a törvénytervezetünknek, az az összes papírmunkának a felváltása, amely a legnagyobb bosszúságot okozta a tavaly elfogadott törvény következtében. Megszüntetjük a szerződéses, tehát a papír alapú, írásbeli szerződéses kötöttséget. De ahhoz, hogy ezt a kötöttséget megszüntessük, egy új, egyszeri regisztrációs kötelezettséget kénytelenek vagyunk kérni a munkaadóktól és a munkavállalóktól. Azaz, aki úgy gondolja, hogy ő fog majd egyszer foglalkoztatni alkalmi munkavállalót, az illetékes adóhatóságnál regisztráltatnia kell magát, és ugyanígy az alkalmi munkavállalónak, aki úgy gondolja, hogy az év során egy vagy két napot vagy netán többet is el fog tölteni alkalmi munkavállalóként, kérjük, hogy ő is regisztráltassa magát az illetékes adóhatóságnál.
Miért? Mert ott fogják majd egyszer, ezen egy alkalommal bediktálni azt a rengeteg adatot, ami az ő neve, lakcíme, anyja neve, születéskori neve, taj-szám, adószám - ismerik ezt a bonyolult adatsort -; egyszer kell ezt megadniuk. Jelenleg ezt mindennap, minden alkalommal fel kell írni egy szerződésbe. De ez esetben majd csak egyszer kell megadni, ennek ellenében viszont kapni egy személyéhez tartozó kódszámot, EF-kódnak neveztük - egyszerűsített foglalkoztatási kódszám -, és ez a kódszám kíséri majd innentől kezdve a munkavállalása során az ő tevékenységét. Hogyan? Úgy, hogy a munkaadónak is létezik ilyen EF-kódja, értelemszerűen, hiszen foglalkoztatni akar, és a munkavállalónak is van ilyen, csak ennek a kódszámnak a jelzésével és bejelentésével jön létre a szerződéses kapcsolat.
És itt jön a második módosításunk: hogyan jöhet létre ez a szerződéses kapcsolat? Ezt a szerződéses kapcsolatot be kell jelenteni az adóhatósághoz. Háromféle elektronikus utat javasolunk, ajánlunk ehhez megtenni, és akinek még ez sem elég, ott marad - nem tudunk jobbat - az írásbeliséghez kötöttség. Ezért a törvénytervezetünk tartalmaz egy szerződéses formulát is, hogy akiknek a három elektronikus, illetve telefonos út nem felel meg, ők megtehessék ezt a hagyományos, papír alapon is.
Melyek ezek az elektronikus utak? Továbbra is az ügyfélkapu-rendszerben - aki számítógép világában ismerős, nekik ez a lehetőség talán a legkönnyebb, mondom, aki ismerős ezen a területen -, mégpedig a bejelentéskor nem kell mást megtenni, mint a saját foglalkoztatási EF-kódját mint foglalkoztató kell elküldeni az összes, aznapra alkalmazott foglalkoztatott EF-kódjával egyetemben. Meg kell neki jelölni, hogy ő most a mezőgazdaság területén teszi ezt a foglalkoztatást vagy pedig ettől eltérő területen. Ezt azért kell, mert nem mindegy, hogy 500 vagy 1000 forintos terheléssel kell majd az adóhatóságnak figyelembe venni a foglalkoztatottakat.
Ugyanez a bejelentési lehetőség van mobiltelefonon, SMS-rendszerben. Itt már hangsúlyozzuk, hogy azért érdemes a mobiltelefonos SMS-rendszert megtartani, mert az eddigiekhez képest a bonyolult taj-szám, adószám, anyja neve, születéskori neve, lakcíme és a többi helyett egyetlenegy számjegykódot kell majd elküldeni, ami már sokkal egyszerűbben elküldhető a mobiltelefon SMS-rendszerében.
Akiknek ez sem felel meg, nekik marad a telefonos ügyfélszolgálati rendszer, amely hasonló a nagy közszolgáltatókhoz, mondjuk, itt a gáz- és elektromos szolgáltatóknál például alkalmazható, hogy valaki havonta telefonos ügyfélkapun keresztül diktálja be a gáz-, illetve villanyóra mérőállását. Ismert rendszer, a telefonos rendszert fölhívva egy gépi hang kéri, hogy adja meg az ön - majdan most már - kódszámát, EF-kódját, és adja meg az ön által foglalkoztatottak EF-kódját. Körülbelül ennyi lesz. Ezt természetesen a nyomógombos rendszerben kell majd megadni.
És mint ahogy említettem, ha ez a három mód sem felel meg az érintetteknek, akkor nem marad más, mint a papír alapú szerződéskötés, és annak majd a következő hó 12-éig való adóbevallása. Általánosan igaz, hogy következő hó 12-éig kell az adót befizetni, illetve addig számolódik ki az előző hónapban felhalmozott 500, illetve 1000 forintból adódó közteher. Itt betettünk egy korlátozást, hogy akinek 300 ezer forintnál több közterhe halmozódik fel egy hónapon belül, ott egy fizetési kötelezettség áll elő, mert sajnos arra is kellett gondolnunk... - láttunk már karón varjút, azaz ez azt jelenti, ha netán olyan cégek szerveződnének, amelyek nagyon nagy mennyiségű alkalmi munkavállalót jelentenek be egy hónapra, ott nagyon nagy adótartozás halmozódik fel, és netán a következő hó 12-ére ez a cég már eltűnik, és nem látjuk, hogy kitől kellene az adót beszedni. Ilyet már láttunk, sajnos, sőt elég sűrűn látunk ilyet. Ezért arra gondoltunk, hogy itt egy korlátot, a 300 ezer forintos korlátot betesszük azért, hogy akinek ilyen nagy foglalkoztatotti létszáma van, az biztosan elég komoly vállalkozás, valami nagyobb üzem, ott legyenek szívesek a befizetést 300 ezer forintnál megtenni, különben a rendszer nem enged belépni új foglalkoztatottat.
Az SMS-rendszernél egyedüli az, hogy az SMS elküldésével azonnal az 500, illetve az 1000 forint leírásra kerül a foglalkoztató által megadott bankszámlaszámról, a többi eset bevallást jelent. Aki elektronikus úton már jelenleg is kötelezett bevallásra, ott utalás, elektronikus utalás formájában kell az adót befizetni a következő hó 12-éig, akiknél ez nincs előírva, ott megengedett az úgynevezett sárgacsekkes befizetés is. Nyilvánvalóan vannak olyan önfoglalkoztatók is, háztáji gazdaságok, ahol időnként előfordul alkalmi munkavállalás, náluk nem valószínű, hogy az elektronikus adóbefizetés általánosan elterjedt, tehát itt meg kellett hagyni logikusan a sárga csekken való befizetést.
Nagyon lényeges eleme a törvénytervezetünknek, hogy megszüntetjük a jelenleg nagy bosszúságot okozó jelenléti ív rendszerét, és megszüntetjük javaslatunk szerint az úgynevezett egészségügyi 3 ezer forintos vizsgálati díjat is, ezt nem tesszük kötelezővé.
Természetesen fel vagyunk készülve arra, hogy nem biztos, hogy a tökéletes százszázalékost alkottuk meg. Ez benne van ebben a jelenleg intenzív törvényalkotási szakaszban. És az elején kifejtettem, hogy miért kerültünk ebbe a nagyon nehéz csapdahelyzetbe, amit itt a szocialista-szabad demokrata kormány örökül hagyott nekünk, és a vészhelyzet elhárítására hogyan próbáltunk meg egy működőképes rendszert felállítani. Ezért azt gondoljuk, hogy a várhatóan július 15-ei életbelépés után kiderülő hiányosságok, félreértések, nem egyértelmű helyzetek kezelésére az őszi törvényalkotási időszakban, a november-decemberi időszakban tudjuk tisztázni azokat az észrevételeket, amelyek esetleg munkaadóktól, érdek-képviseleti szervezetektől, szakmai szervezetektől, netán parlamenti képviselőktől érkeznek, hogy január 1-jére még jobban finomítva egy gazdabarát és munkavállaló-barát rendszert tudjunk életbe léptetni.
Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérjük majd, hogy támogassák ezt a törvénytervezetet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(10.00)
