GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Első mondatom Font Sándort keresve hangzik el, mert nem látom, de… (Font Sándor elfoglalja képviselői helyét. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Itt van!) Köszönöm szépen.
Font Sándor képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy a bizottsági ülésünkön, amit én vezettem mint a bizottság elnöke, gyakorlatilag egy elvi támogatást, álláspontot rögzítettünk, egyszerűen annak okán, mert úgy gondoljuk, gondolom ma is, hogy ennek a törvénytervezetnek a tárgyalásánál van sok olyan dolog, ami megfontolandó, jó szándékú.
(10.50)
Gyakorlatilag ehhez illesztetten a bizottság ellenzéki tagjai is támogató véleményüket adták, ahol elhangzott, hogy de mindezek mellett tartalmi értelemben vett fenntartásaink vannak, és a bizottság ülésén jeleztük, hogy többségi és kisebbségi álláspont rögzítésére is sort kerítünk. Jelzem önnek, két fideszes alelnöktársam ül mellettem, a két fideszes alelnöktársamnak és a bizottság egyetlenegy tagjának nem volt ez ellen ellenvetése.
De nem kell, hogy én magyarázkodjak önnek, csak el szerettem volna mondani, hogy tisztán lásson a tekintetben, hogy alapvetően konstruktívan próbálunk meg hozzáállni egy leendő törvénytervezet tárgyalásához. A konstruktivitásunk abban is megnyilatkozott, hogy nem feltétlenül és mindenáron tartózkodni és ellenvéleményt megfogalmazni kívánunk a szavazataink kapcsán, akkor, amikor alapjaiban az egyszerűsítés tekintetében egyetértés van közöttünk.
No tehát, a törvénytervezet kapcsán azt gondolom, hogy az egyszerűsítés nagy valószínűséggel mindenki érdekét szolgálja. Azt hiszem, a korábbi időszak, a 13 év tapasztalása ezt alátámasztja. 1997 óta nagyon sokfajta mechanizmus működött e tekintetben, jó is, kevésbé jó, lehet, hogy adott esetben rossznak is minősíthető. Hol a munkaügyi központok találkoztak garmadával ezeknek a problémáknak a kezelésével, hol a kiskönyv ellentmondásosságainak sokaságával kellett szembenézni, hol pedig az elektronikus nyilvántartás bevezetésének nehézségei okoztak problémát.
Gyakorlatilag odajutott az egyszerűsített foglalkoztatás kérdésköre az elmúlt időszakban, hogy - mint ahogy már említésre is került, talán épp Font Sándor képviselőtársam, elnök úr részéről is, vagy Czomba képviselő úr, államtitkár úr mondta - 1,2 millió kiskönyv volt forgalomban. Tényszerű adatokat használ, képviselőtársam, de hozzá kell azt is tenni, hogy ez kumulált szám, összegzett szám. Nyilván, ami gyakorlatilag, effektíve mozgásban volt egy adott esztendőben, ez ilyen 400-450 ezres nagyság, ez is óriási szám.
És ami az elmúlt időszak történését érinti, nagyon sok olyan területen is ilyen kiskönyvek kiváltására került sor, ami a mi megítélésünk szerint is abba a körbe tartozik, aminek nem lenne szabad odatartoznia. Mondhatunk példák sokaságát erre, az építőipartól kezdve sok minden egyéb más tevékenység területén. Gyakorlatilag minden intézkedés, minden szándék az elmúlt időszakban is abba az irányba mutatott, hogy próbáljon egyrészt nyitni, lehetőséget biztosítani, másrészt pedig nyilván a biztonságát is fenntartani a foglalkoztatási oldalról, és nem a kiszolgáltatottságát növelni.
A vállalkozások messze-messze döntő többsége az én értékítéletem szerint tisztességes, korrekt vállalkozás. A vállalkozások esetében akkor, amikor ellenőrzésekre kerül sor - hasonló példákat említettek itt a képviselőtársaim -, ezekben az ellenőrzésekben nyilván többségében valamilyen bejelentés alapján születnek a vizsgálatok, tehát törvényszerű, hogy nem 1-2-5 százalékában találnak szabálytalanságot az ellenőrzések kapcsán, hanem kétharmadában, 70 százalékában, tehát olyan találati arányok születtek, amelyek a bejelentések megalapozottságát szűrik.
Azt szeretném tehát mondani, hogy nyilván nekünk minden szabályozás tekintetében az az elsődleges dolgunk, így közösen, együtt, hogy egyrészt a biztonságot alátámasszuk, másrészt a feketefoglalkoztatásnak a minimalizálásához hozzájáruljunk, harmadrészt, nem utolsósorban a jogbiztonság megerősítését is szolgálja mindaz, amit teszünk.
Ha azt nézem, ami a mai törvénytervezetben megfogalmazódik, akkor rögtön hozzá kell tennem, hogy a korábbiakhoz képest a természetes személy foglalkoztatása, a természetes személy által történő foglalkoztatás tekintetében, valamint a közhasznú, kiemelten közhasznú társaságok által történő foglalkoztatás tekintetében megszűnt a lehetőség a törvénytervezet szerint. Mi azt gondoljuk, hogy ez így nem biztos, hogy jó. Bár részben válaszadásra került sor a vezérszónoki kör kapcsán meg az előterjesztés révén is, hogy a miniszterelnök úr beszélt arról, hogy a természetes személyek által történt foglalkoztatást a kormány másképp kívánja biztosítani, de még mindig van egy felület, a kiemelt közhasznú társaságok, közhasznú társaságok köre, amely tekintetében lehet, hogy érdemes lenne felülgondolni mindazt, ami a törvénytervezet tekintetében megfogalmazódik.
Azt gondolom, hogy az egybefüggő időtartam korlátjának elhagyása bizonyos értelemben kérdéses lehet. Kovács Tibor képviselőtársam említette, hogy az a 120 nap négy hónap időtartamot felölel. Adott esetben, ha munkanapokra átszámítjuk, és a szombat-vasárnapot nem hat hónapon keresztül akarjuk valakikkel folyamatosan végigdolgoztatni, akkor az adott esetben öt-hat hónapos időtartamot is kitesz. Itt rögtön a kérdőjel is megfogalmazódhat, hogy mitől alkalmi ez a foglalkoztatás, mitől egyszerűsített foglalkoztatási körbe tartozó, vagy éppen azt a jogbiztonságot akarjuk szűkíteni, vagy ha nem is akarjuk, de ezt tesszük, ami gyakorlatilag a másfajta jogviszony keretei között biztosított, és az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között pedig elgyengítetté válhat. Lehet, hogy ezt is érdemes megfontolni.
Talán azt is, hogy a Kvt. és a Kjt. keretei közötti alaptevékenységen túli foglalkoztatáshoz ugyanúgy módot és lehetőséget biztosít az egyszerűsített foglalkoztatásra, mint az Mt., a munka törvénykönyve keretei között, vagy épp a mezőgazdasági, idegenforgalmi vonatkozásban. Azt gondolom, lehet, hogy ezt is érdemes megfontolni. Vagy talán azt is lehet, hogy érdemes megfontolni, hogy a mezőgazdasági, és nem idegenforgalmi, hanem Bánki Erik bizottságának nem a nevét, a tartalmát is használva, az idegenforgalom helyett lehet, hogy a turisztikai típusú tevékenységek is beleférnének ebbe a kérdéskörbe, ami az én értelmezésem szerint tágabb értelmű, mint csakis az idegenforgalmi tevékenység.
Hozzáteszem, teljesen világos előttem és tiszta mindaz, amiről Czomba képviselő úr, államtitkár úr szólt, hogy a gyümölcs vasárnap is érik, persze. Igen, én is úgy gondolom, hogy a hétvégi, a vasárnapi munkatevékenység végzéséhez szükséges kellékek is adottak kell hogy legyenek egy ilyen törvénymódosítás tekintetében, de a másik oldalról pedig visszatérek mindig a Házban vagy ha nem a Házban, különféle bizottsági ülések keretei között elhangzott gondolatokra, ami arról szól, hogy de hát a hétvége szentsége, a hétvégén való munkavégzés lehetősége, szükségszerűsége, kényszere, és sok minden egyéb más. Talán illeszteni kell ezeket a dolgokat is egymáshoz.
Az Mt. vonatkozása ezen típusú kérdéseket, a munka törvénykönyve vonatkozása ezen típusú kérdéseket és sok minden egyéb mást is, azzal együtt, hogy azt gondolom, igen, a gyümölcs vasárnap is érik, tehát ha a szükségszerűség azt diktálja, akkor a törvényi lehetősége meg kell legyen, de idézőjelbe tett kényszere ne legyen meg.
Azt hiszem, hogy nagyon fontos, ami ebben a törvénytervezetben benne foglaltatik, hogy ha bizonyos mértékű adótartozásokat, befizetetlen összegeket halmoz fel valaki vagy valakik, akkor ott legyenek fékek, akkor ott legyenek kizárási lehetőségek, eltiltási lehetőségek a tevékenység ilyen értelmű folytatásától. Lehet, hogy a 300 ezer forintos nagyságrend elsőre túl nagynak tűnik, lehet, hogy megfontolandó, hogy lehet ettől kisebb. Lehet, hogy az is megfontolandó, hogy ha valaki - mert hát ezt nem lehet másképp - tudatosan nem fizeti meg mindazt, amit meg kell fizetnie kedvezményes körülmények közepette, akkor netán valamilyen szankcionálással is szembe kelljen nézni, egyrészt a kizárás lehetőségével, másrészt bármi mással, ami előfordulhat.
Lehet, hogy érdemes végiggondolni, talán Font képviselőtársam, bizottsági elnök úr mondta, az EF-kód használatát - vagy Czomba képviselő úr, már nem emlékszem. Lehet, hogy nem feltétlenül az EF-kódnak a használata szükséges, hanem egyszerűen mindenkinek adott az adószám, az adószám alapján való nyomkövetés a legfoghatóbb történet az én értékítéletem szerint.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
És rengeteg olyan dolgot lehetne még mondani, de nem akarok a részletekbe nagyon mélyen elmerülni, ami a megfontolás tárgyát képezi ahhoz, hogy tényleg az egyszerűsítés jegyében olyan, a tisztességes vállalkozások érdekét szolgáló törvénytervezet szülessen, amely akár a korábbi szándékoktól - a szándékok szerintem nem elvitathatók -, de akár a korábbi tartalomtól is jobb lehet.
(11.00)
Az alkalmi munka tekintetében nem ad jogosultságszerzési időt a törvénytervezet szerint az alkalmi munka. Ha nem ad jogosultságszerzési időt, akkor legalább az álláskeresési ellátás jogosultságának és a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésnek a kérdése felvetődik. Tisztázni kell, hogy akkor, ha jól emlékszem, a 10. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében ezen kötelmek helyénvalóak-e, a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés szükségszerű-e; ha nem ad jogosultsági időt, akkor miért kell a Munkaerő-piaci Alapba hat egész valahány tized százalékos mértékű befizetést eszközölni? Tehát azt gondolom, vannak talán formai pontok is, amelyek tekintetében érdemes újragondolni a történetet.
Azt mondja a törvénytervezet, hogy a mezőgazdasági és idegenforgalmi tevékenységhez illeszthetően 500 forintos alkalmi munkavállalás kapcsán 1000 forintos mértékű “közteher” kivetését teszi meg. Lehet, hogy érdemesebb lenne egységesíteni, egyszerűbb lenne a kezelése is. Hogy 500 vagy 1000 forint? Azt mondom, ennek nyilván a kormány döntése alapján kell mérlegelődnie, de talán az egységesítettség ilyen értelemben nem lenne rossz, a kezelhetőség és a megkülönböztetettség okán sem. Azt hiszem, ilyen értelemben, bár értem a 120 nap és a 90 nap különbségét a mezőgazdasági, idegenforgalmi és az alkalmi munkavállalás tekintetében, de az egyiknél már az összeszámíthatóság kérdése, a másiknál pedig a mérték vonatkozása is eltér egymástól. Lehet, hogy ezek is megfontolás tárgyát képezik.
Én nem azt mondom, hogy nincs logikája, nincs alapja annak a megfontolásnak, ami ebben a törvénytervezetben megfogalmazódik, de azt mondom, nem biztos, hogy az minden olyan gondolatot magában hordoz, minden olyan felvetést magában hordoz, amit magában kellene hordoznia. Nem is hordozhat magában minden ilyen gondolatot, mivel képviselői módosítóként, képviselői törvénytervezetként nyújtották be a parlamentbe képviselőtársaim, ezért nyilván kikerülték azokat az egyeztetési mechanizmusokat, amelyeket egyébként a kormány keretei közötti beterjesztéseknél nem nagyon illik kikerülni, az érdekegyeztetés rendszerével sok mindenki mással való egyeztetések ilyen értelemben talán ebből a körből hiányoznak. Mindenképpen felvetendő, hogy a tárgyhót követő 12-éig történő bejelentések nem okoznak-e olyan problémát, olyan gondot, amelyek a kiszolgáltatottság kérdéskörét erősítik, a jogbiztonság tekintetében nem vetnek-e fel kérdőjeleket.
Magyarra lefordítva és nem túlragozva a szót: a törvénytervezet egyrészt szűkít a tekintetben, hogy a természetes személy általi foglalkoztatás, bár részben értettem a válasz tekintetében a viszonyulást, másrészt, mint említettem, a kiemelt és közhasznúan kiemelt társaságok foglalkoztatási lehetőségének az egyszerűsített foglalkoztatásból való kivételét jelenti. Én ezt mindenképpen megfontolás tárgyává szeretném ajánlani, és azt is, hogy semmiképpen ne szülessen olyan törvény, ami kiszolgáltat, semmiképpen ne szülessen olyan törvény, ami gyakorlatilag a megszerezhető szolgálati idő kérdését nem teszi tisztává, hiszen, ha nem fizet valaki nyugdíj-biztosítási járulékot vagy bármi mást, ami ahhoz szükségeltetik, hogy szolgálati ideje legyen, akkor gyakorlatilag hogyan és miképpen válnak ezek a ledolgozott munkanapok szolgálati idővé. Nem jó az, hogyha “a szolgálati idő meg nem szerzésén” keresztül abba a helyzetbe juthat valaki, hogy rossz értelmű cselédsors alakulhat ki. Magyarul: nem szerez szolgálati időt, nem szerez olyan napokat, amelyek számára a jogosultság igénybevételére adnának lehetőséget.
Még egyszer: személy szerint is maximálisan, de egyébként is szakmai körben maximálisan egyetértünk és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket - a törvénytervezetben ez fogható, észlelhető, tapasztalható -, amelyek az egyszerűsítés irányába mennek. Azért mondom, hogy támogatjuk, mert látható módon a 13 év mindazon tapasztalásai, amelyek a hátunk mögött vannak, azt támasztják alá, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás formájára szükség van olyan törvényi keretek között, ahol a tisztes vállalkozások érdekét szolgálja mindez, olyan keretek között, amely a munkavállaló nem kiszolgáltatottságával párosul és nyilván a lehetőség szerinti legegyszerűbb formában.
Lehet, hogy önök találják meg ennek a legjobb formáját, és mindaz, ami az elmúlt esztendőkben akár a bizottsági ülések keretei között, akár a Parlament falai között ilyen értelemben megfogalmazódott, kevésbé volt jó, lehet, én ezt nem vitatom, de hogyha önök találják meg ennek a legjobb formáját az egyszerűsítés keretében, amely a jogbiztonságot, a kiszolgáltatottság minimalizálását, a tisztes vállalkozások érdekeit szolgálja, akkor biztos, hogy én azt támogatni fogom, azért, mert ez szolgálja a gazdaság, ez szolgálja a munkavállalók és a munkaadók érdekeit is.
Összességében tehát csak azt szeretném mondani, hogy az én értékrendemhez hozzáillesztetten a legfontosabb az, hogy az emberek ne legyenek kiszolgáltatottak, a vállalkozások, a tisztes vállalkozások pedig fogható és olyan keretek között végezhessék a munkatevékenységüket, amely az ő gazdasági potenciáljukat is erősíti, közben pedig a feketefoglalkoztatás minimalizálását próbáljuk meg és tudjuk elérni ezen törvénytervezet keretei között.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
