SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálom az ötperces keretet betartani. Szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a tegnapi nap folyamán a gazdasági bizottság a benyújtott T/336-os javaslatot megtárgyalta, és 21 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal a bizottság mind a tárgysorozatba-vételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta.
A többség, a jelentős többség azért támogatta ezt a javaslatot, mert két szempontot vett figyelembe. Az egyik az, hogy egy kényszerhelyzet van ma az alkalmi munkavállalói piacon, vagyis minden résztvevő, maguk azok, akik a korábbi törvényt áterőltették az Országgyűlésen, ők is elismerték, mint ahogy itt elhangzott, hogy ez a törvény jelen formájában két problémával küzd. Az egyik az, hogy betarthatatlan adminisztratív szabályokat ír elő a munkaadók számára. Ez persze jó bírságolási lehetőséget biztosít az államnak, de nem gondoljuk, hogy ez cél és szempont lenne egy szabály kialakításánál, illetve magát a közterheket olyan mértékben határozta meg a korábbiakhoz képest az alkalmi munkavállalók körében, ami lényegében jelentős részben kiürítette ezt a foglalkoztatási lehetőséget.
Hogy miért beszélünk kényszerhelyzetről? Valóban azért beszélünk, mert egyrészről nem használható a rendszer, másrészről pedig, mint ahogy itt elhangzott, az nyilvánvaló volt, hogy valamit a lehető leggyorsabban lépni kell. Sajnálatos módon azt a lehetőséget viszont a kormányzat felszámolta, hogy a korábbi kiskönyv rendszerét akár ideiglenesen vissza lehessen állítani, hiszen itt a határidők miatt a könyvek visszaadása és a bélyegek bezúzása miatt nem volt lehetőség arra, hogy egy hosszabb, sok tekintetben részletekbe menő szabályozás kerüljön a Ház elé, hiszen hirtelen kellett lépni, de az a korábban működő - lehet, hogy nem túl jó, de alkalmazható - rendszer viszont nem állt rendelkezésre, hogy visszatérjen ehhez az alkalmi munkavállalói kör.
További problémát jelent, ami a bizottságban egyébként elhangzott, hogy ami ezt a törvényt lehet, hogy módosító indítványok benyújtásával teszi csak alkalmazhatóvá, az az, hogy az elmúlt héten derült ki, hogy lényegében nem elég az, hogy a kormány az elmúlt időszakban fölszámolta a korábbi rendszert, de azt a törvényi szabályok által kötelezően kiépítendő informatikai rendszert, amit egyébként a most hatályban lévő törvény előír, aminek például az SMS tekintetében július 1-jével kéne hatályba lépnie, ha nem módosul a törvény, ezt el sem kezdte kidolgozni az államigazgatás. Tehát két szék közül az a helyzet van, hogy a régi megszűnt, fölszámolásra került, a jelenlegi nem alkalmazható, és azok, az egyébként a mostani törvényben benne lévő, esetleg fejlesztés után használható rendszerek pedig nem épültek ki, amelyekkel július 1-je után bármiféle egyszerűsítést lehetett volna véghezvinni.
Én azt gondolom, hogy ebben a keretben értelmezhető az előterjesztők javaslata, és azt gondolom, hogy a lehető legjobb megoldást választották a törvény módosítására mind a közterhek, mind az egyszerűsítés tekintetében. A bizottság annak tudatában javasolta lényegében ezzel a 21 igen és 4 ellenszavazattal az Országgyűlésnek mind tárgysorozatba-vételre, mind általános vitára, hogy ezt a régi adósságát, amit az előző kormány az alkalmi munkavállalói piacon teremtett, ezt a lehető leggyorsabban megoldja, és a gazdasági bizottság nevében is kérjük, hogy a tisztelt Ház támogassa a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
