ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Több mint három órája nyomtam gombot, de türelmes ember vagyok, kivártam a soromat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A sport- és turisztikai bizottságon belül jómagam is az ellenzékkel együtt általános vitára alkalmasnak tartottuk a törvényjavaslatot, viszont ez nem jelenti azt, hogy ne legyen hozzá kritikai észrevételünk. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindenféleképpen szeretnénk támogatni ezt a törvényjavaslatot, viszont kérem a beterjesztőket, hogy jó szándékkal vegyék az észrevételeinket, mert van ebből egy-kettő.
Magamról csak annyit, hogy a magyar gyógyfürdő-paradicsom hazájából, Zala megyéből érkeztem.
(12.40)
Jómagam is az alakuló ülés napjáig egy szép zalai fürdő helyettes vezetője voltam, és amit elmondok, azt részint az ott szerzett tapasztalatok alapján mondom, miután már nagyon sok felvetett, már eddig is elhangzott problémával ott is szembesültem.
A komoly autógyárak a drága autómodelljeik esetében a feltörés elleni védelem kiépítése során profi bűnözőket keresnek meg, és kérik az adott típus mihamarabbi feltörését vagy felnyitását, annak a technikáját ellesve, a trükköket kifigyelve. Így tudják az autógyártók az adott modell vagyonbiztonságát a lehető legmagasabb szintre emelni, hogy azokkal vizsgáltatják meg az adott védelmi szintet, akik pont abból élnek, hogy az ilyen típusú autókat ellopják. Szerintem az előterjesztőknek is jó lett volna, ha a legtrükkösebb foglalkoztatókat adott esetben megkeresik, hogy milyen kiskapukat találnak a beterjesztett javaslatban, mert elég jól tudnák hasznosítani azok tapasztalatait, akik ezeket a kiskapukat állandóan megtalálják.
Gyakorlatilag több olyan pontja van a törvényjavaslatnak, amely mindenképpen változtatás után kiált, mert a jelenlegi formájában megint azoknak adunk tág teret, akik eddig is az ügyeskedésből éltek. Itt az előterjesztők bizalmat kértek a képviselőtársaktól, az ellenzéktől, hogy adjuk meg a bizalmat a törvényjavaslathoz, támogassuk, viszont azt kell mondanom, még közöttünk élnek mindazok a hőre színtelenné váló vegytintát használó munkáltatók, akik a közteherjegyeket a legtrükkösebb módon tudták leáztatni az alkalmi munkavállalói könyvből. Az ő leszerelésükre mondjuk, közülük kellene olyan jelöltet találni, aki ezekre rávilágít.
Az egyszerűsített munkaszerződés bizonyos szinten a foglalkoztatottaknak létbizonytalanságot jelent. Azoknak, akik határozott vagy főleg határozatlan munkaszerződés keretén belül végzik a munkájukat, van egyfajta létbiztonságuk. A határozott, határozatlan munkaszerződéssel foglalkoztatottaknál van egy átmeneti időszak, a próbaidő, amely alatt még izgulhatnak, mert a munkaszerződés vagy a munka törvénykönyve értelmében indokolás nélkül bármelyik fél felmondhatja a munkaszerződést. A próbaidő letelte után ez a - mondjuk úgy - félelem megszűnhet, utána már csak a munkavégzés során tapasztalt kifogások vagy a munkaszerződés megsértése miatt lehet a munkáltatónak felmondani.
Most a helyzet a következő: a törvényjavaslatban rögzített munkanapok száma véleményem szerint is növelhető, de még inkább növelném azoknak a foglalkoztatottaknak a számát, a törvényjavaslat értelmében adott esetben két főt vagy négy főt, illetve 20 százalékot határoz meg a fixen foglalkoztatottak munkaszámának függvényében. Ha két emberről beszélünk éves statisztikai szám alapján, akkor az, mondjuk, 12 embert jelent egy hónapos szezonális munkára. Elég sok olyan mezőgazdasági munkát tudok én magam is elképzelni, bár nem vagyok a mezőgazdaságban szakember, ahol az a 12 ember egy hónapon keresztül kevésnek bizonyul az adott munka elvégzésére. Úgy gondolom, a makói hagymatermesztők tudnának mesélni arról a 40-50 emberről, akiket egy pajtába bezsúfolva napi 16 órában foglalkoztatnak, és gyakorlatilag az ő foglalkoztatásukkal is az a helyzet állhat elő, hogy lehetetlen lesz a törvényben szabályozott keretek között a bejelentésük a hatóságok felé.
Vegyük sorba paragrafusok szerint az észrevételeinket. A legnagyobb problémám az, hogy az építőipar kimaradt a kedvezményezetti körből, ezt tegnap a bizottsági ülésen is szóvá tettem. Támogatjuk a mezőgazdaságot, támogatjuk a turizmust is, viszont az építőipar legalább akkora húzóágazat, vagy annak kellene lennie, mint a turizmus, a mezőgazdaság. Ezek egymáshoz mérése nem is szerencsés dolog, mert bármilyen aspektusból vizsgáljuk, más és más prioritást élvez a három szakterület.
A városban élő munkanélküli cigányság foglalkoztatására ideális lehetne, ha kiterjesztenénk a törvény hatályát a szezonális munkavégzés keretén belül az építőiparra. Az alkalmi munkavállalásnál vannak olyan heti, havi, éves korlátok, amelyek szűkebbek, szorosabbak, mint a szezonális foglalkoztatás esetén, illetve a napi közteher mértéke is kétszerese a szezonálisnak. Mindenképpen megfontolásra javasolom a tisztelt előterjesztőknek, hogy az építőipart is vegyék be a sorba. Nem tudom, és erre majd várnám a válaszukat, hogy mi volt az akadálya az építőipar ilyetén történő mostoha kezelésének, mert óriási tömegeket tudna felszívni az építőipar, főleg akkor, hogyha ilyen kedvezményben részesülhetnének.
A bejelentési kötelezettség mikéntjéről szeretnék még szólni. A 3. § szerint azzal a munkavállalóval, aki kéri a munkaszerződés megkötését, munkaszerződést kell kötni, ilyetén módon papír alapon kell bejelenteni az ő foglalkoztatását. Többen, inkább azt mondom, sokan feszegették már azt a kérdést, hogy papír alapú bevallás esetén a tárgyhót követő hó 12-éig kell postai úton eljuttatni ezt a munkaszerződést. Engedjék meg, bár alkatomnál fogva nekem ez nehéz, de mégis beleéljem magam a trükkös foglalkoztatók lényébe, és azt mondom, nem sok akadályát látom annak, hogy egy adott napi, papír alapú munkaszerződés megkötése után, a nap elteltével, konstatálva, hogy nem érkezett ellenőrzés, semmissé tegyék ezeket a munkaszerződéseket, és napról napra, hétről hétre, az időben előrehaladva, eltüntessük az ilyen munkaszerződéseket. Font Sándor képviselő úr erre a kérdésemre tegnap azt a választ adta, hogy szigorú számadású nyomtatványokon történik majd a munkaszerződés megkötése. Erre is azt mondom, hogy lesz egy publikus tömb, meg egy nem publikus tömb. Erre az eshetőségre mondtam az elején azt, hogy nem ártott volna az érintettek körében tanácsot kérni.
Észrevételeinket folytatva szeretném jelezni azt is, szintén korlátozó tényezőként lett bevéve, hogy csak mezőgazdasági idénymunkára alkalmazható harmadik országbeli állampolgár. Nem tudom, mi a különbség, mondjuk, a krumpliszedés, a hagymaszedés és az építőiparban gyakori culágerkedés között, miért korlátoztuk a harmadik országbeli állampolgárt ebbéli lehetőségeiben. Nem ennek a törvényjavaslatnak lenne tárgya, de én azért valahogyan a magyar munkavállalók elsőbbségét valamilyen szinten deklaráltam volna.
Azt, hogy még több rendelet készül majd a törvény mellé, és azok keretein belül szabályoznak bizonyos kérdéseket, el tudom fogadni, de jó lenne együtt látni a törvényt és a végrehajtási rendeletet, mert így lenne egész a történet.
Szintén nem tudom, hogy a munkáltató milyen módon győződik meg a munkavállaló munkára való alkalmasságáról. Az annál komolyabb feladat, mintsem hogy reggel a harmatos határban ránézünk valakire, és azt mondjuk, te alkalmas vagy. Ez elég komoly kockázatot hordoz magában a munkáltatóra nézve is, nem beszélve a munkavállaló egészségére nézve, hogyha az adott munkakört egészségileg nem tudja betölteni a munkavállaló.
(12.50)
Az, hogy ilyen kedvezményes köztehermértéket állapítottunk meg, a munkáltatónak mindenképpen előny, ennek örülünk. Viszont - szintén nem idetartozik szorosan, de azért megkérdezem - az adott mezőgazdasági termény, termék árában ez fog-e érvényesülni? Szerintem nem fog, mert a felvásárlók nagy ívben tesznek majd arra, hogy mennyi pénzből hozta ki azt az adott vagon, teherautónyi terményt a vállalkozó, a boltok polcain mi ettől függetlenül - csak zárójelben jegyzem meg - nagy vagy bármilyen árcsökkenést ne várjunk.
A turizmus szezonalitásáról szeretnék még szót ejteni. Nem egyértelmű az, hogy ha nyár, jó idő, nagy hőmérséklet, akkor főszezon van, és ez szezonnak számít az idegenforgalomban. A turizmusban heti szezonok vannak, amik a hétvégéket jelentik, sőt szezonnak számít minden iskolaszünet, a jó idő is. Sőt, a hónap elejét is szezonnak lehet nevezni, egyszerűen a mai magyar családi, jövedelmi helyzetek mellett nem lehet nem észrevenni, hogy a hónap elején egy hétvégén többen vannak adott esetben egy gyógy- és élményfürdőben, mint egy ugyanolyan hőmérsékletű, ugyanolyan napsütéses napon a hónap végén. A szezonalitást, nem tudom, hogy a hatóság emberei fogják-e vizsgálni, vagy milyen szempontrendszer szerint fogják vizsgálni, tudniillik egy átlagember számára szinte követhetetlen, hogy milyen heti, havi napszak vagy évszak számít adott esetben ebben a szektorban főszezonnak, ami alapján az akkori foglalkoztatottakat kedvezményes körülmények között foglalkoztathatjuk.
A másik észrevétel, hogy munkanapokban határozza meg az előterjesztő a munkaegységet, és nem órában. Gyakorlatilag zöld folyosót biztosítunk a munkáltatónak ahhoz, hogy az általa foglalkoztatottakat napi 16 órában dolgoztassák. Erre amúgy a rendes munkaszerződés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében is van lehetőség, sőt a vasárnapi munkavégzésre is, havonta egyetlenegy vasárnapot kell adni, tehát az nem volt fő szempont, hogy a gyümölcs vasárnap is érik, amúgy azt be lehetne takaríttatni más típusú szerződésben foglalkoztatottakkal is.
Nagyon érzik ez a tűzoltás jelleg, amit Babák képviselőtársam mondott, de ez egy olyan tűzoltó jellegű munkának érződik, amikor egy tényleg oltásra váró tüzet úgy oltottunk el, hogy elúsztattunk vele mindent, és adott esetben nem biztos, hogy nem okoztunk nagyobb kárt. Még egyszer mondom: a szándék, az akarat tiszta, támogatandó, csak ezeket a kiskapukat szeretnénk a magunk részéről bezárni.
A bejelentés módja a következő: elektronikusan, telefonos ügyfélszolgálaton vagy SMS-ben. Ha Gizike 8-ra jár dolgozni, és az emberek már reggel 6-kor a földeken dolgoznak, akkor már törvénysértést követtek el, mert az erdő mélyén a favágóknál nem biztos, hogy van térerő, nem biztos, hogy van a szántóföld közepén SMS-küldési lehetőség, máris szabálytalanságba szaladt a munkáltató.
Szorít az idő, vannak még észrevételeim, lehet, hogy azt később fogom elmondani. Én még annyit tennék hozzá, hogy a melléklet szerinti munkaviszony kezdete - év, hónap - talán rendben van, viszont az alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák számát tekintve, ha naponta különböző órákat állítunk ki, akkor is a bérezésnél már csak egy rubrika van; különböző ledolgozott munkaórák után különböző munkabér jár, ezt nem kezeli megfelelő módon az előterjesztés.
Egyelőre köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
