SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Mi a probléma ezzel a konkrét javaslattal? Még egyszer mondom, a szándék és az irány teljesen helyénvaló. Kérdésként merül fel bennem, azzal együtt, hogy, hangsúlyozom ismét, a kormány valahogyan ebben a kérdésben rendet kíván tenni, valamilyen egységes követelményrendszert megkövetelni, hogy hogyan fog ez a gyakorlatban kinézni. A kormány egyeztetni szeretné, vegyünk egy bármilyen alapszakot, az érettségi vizsgakövetelményeket, akkor egy csomó intézménnyel fogja magát szembetalálni. Meglehetősen nehezen feltételezem, hogy ezek az intézmények bármilyen közös álláspontra tudnak azzal kapcsolatban jutni, hogy szükséges-e egy adott tárgyból emelt szintű érettségi vagy nem. Éppen azért nem fognak tudni egységes álláspontra jutni, mint ahogy a törvény indoklásában is található, mert az intézmények egy része abban lesz érdekelt, hogy ne legyen szükség emelt szintű érettségire azért, mert adott esetben nem tudja a hallgatói keretszámait feltölteni, míg más intézmények nyilván ehhez az emelt szintű felvételihez ragaszkodni fognak. Ebben rejlik egy csapdahelyzet, nem tudom, hogyan kívánják ezt önök orvosolni.
Ugyanakkor felmerül megint a kérdés, mi van akkor, ha van egy kormányzati akarat, és láthatóan van egy kormányzati akarat a minőségre egyes képzési területeken, és mondjuk, adott esetben a kormány szembetalálja magát az intézmények véleményével, amelyek valamilyen okból mégiscsak meg tudnak egy egységes álláspontot jeleníteni, és az az egységes álláspont nem a minőséget, hanem a mennyiséget fogja szolgálni. Ez nyilvánvalóan kellemetlen helyzetbe hozhatja önöket. Ez az egyik, ami ezzel kapcsolatban felmerül.
A másik egy meglehetősen konkrét kérdés, ami, azt hiszem, egyrészt figyelmetlenségből, másrészt a kellő egyeztetés hiányából maradt benne a szövegben. Úgy fogalmaz a javaslat, hogy “a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyból vagy vizsgatárgyaiból kell hogy álljon”. Na most, ezzel a következő a probléma, tisztelt képviselőtársaim. Amikor bevezetésre került ez a bolognai őrület, majdnem azt mondtam, rendszer, akkor az elvileg ezeknek az alapszakoknak a rendszeréről szólt. Tudjuk azt, hogy abban a pillanatban, sőt, még talán a bevezetés sem volt meg, azonnal nekiálltak a különböző intézmények az irányba lobbizni, hogy ez alól valahogy ki tudjanak bújni, mert az érdeküket ezért vagy azért ez sértette. És már a következő évben az történt, hogy az alapszakos rendszer bizonyos helyeken megbomlott, és számos alapszak esetében már közvetlenül szakirányra lehetett felvételizni.
Amennyiben önök ezt a javaslatot így hagyják eredetiben, ahogy itt szerepel, tehát csak az alapszakokról beszélnek, akkor számos felsőoktatási intézményt, de például kifejezetten a bölcsészkarokat, hadd utaljak a saját szakomra, nemhogy nehéz, hanem kifejezetten lehetetlen helyzetbe fogják hozni. Hiszen ugyanazt a felvételi követelményt egymástól meglehetősen elütő szakirányok esetében előírni csupán azért, mert ők egy alapszakhoz tartoznak, ez gyakorlatilag lehetetlen, ez ellentétes az intézményeknek, a szakoknak, az ide felvételiző hallgatóknak az érdekével is. Egy romanisztika alapszakon, ahová tartozik 4-5 újlatin nyelv, hogyan kívánunk valamilyen egységes, emelt szintű érettségit megkövetelni, vagy melyik nyelv az, amiből emelt szintű érettségit kell tenni? Nyilván ez a helyzet sokkal egyszerűbben kezelhető, ha beteszünk egy módosítást. Ezt a módosítást mi be is nyújtottunk, erre Dúró Dóra képviselőtársam már utalt. Nagyon egyszerű, csak egy apró betoldást tartalmaz: “…az egyes alapszakok (közvetlenül szakirányra való jelentkezéskor az egyes szakirányok) esetében az érettségi vizsga…” stb., stb.
De hadd mondjak egy másik példát is, ami elsőre nem tűnik életszerűnek, de kifejezetten az. Én magam történelem szakot végeztem. A történelem alapszakba tartozik most a régészet is. Biztos vagyok benne, tudom, hogy a régészek ragaszkodni fognak az emelt szintű történelem érettségihez, míg a sima történelem szakra jelentkezés esetében nem biztos, hogy minden intézménynél meglesz ez a ragaszkodás. Sőt, az sem biztos, hogy ez minden intézmény esetében szükséges lesz, vagy más nyelvszakok esetében, amihez a régészek megkövetelhetnek egy emelt szintű érettségit.
Meggyőződésem tehát, hogy ennek a fogalmazásnak inkább csak a figyelmetlenség, a sietség az oka. De még egyszer szeretném jelezni, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerül számos szakirány, az oda felvételiző hallgató és számos szakirány gazdája, az ott oktató tanárok, ha nem kívánják adott esetben ezt a módosító indítványt elfogadni, amit benyújtottunk, vagy bármilyen más módosítást megtenni. Le lehet ezt is szavazni nyugodtan, és egy hasonlót benyújtani, ilyennel is találkoztunk már az önök részéről nem egyszer, nem kétszer. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezt a problémát, nagyon kérem és nagyon javaslom önöknek, valahogy oldjuk meg.
Az utolsó, amiről még szeretnék beszélni, és itt megint inkább csak a problémafelvetéssel élnék, és nagyon örülnék, ha nyugtatólag tudnának a problémáimra hatni, de attól félek, hogy nem fognak tudni, ez a rendelkezés, feltételezem, minden felsőoktatási intézményre vonatkozik. (Dr. Pósán László jelzésére:) Igen. Ezzel az a probléma, hogy a korábbi felsőoktatási törvények is tartalmaznak bizonyos kitételeket a hitéleti, illetve a rendvédelmi képzésre vonatkozó hallgatók esetében. Pósán képviselő úr azonnal a tollához kapott, remélem, hogy valami nyugtatót fog ezzel kapcsolatban nekem mondani. Jelen állás szerint (Dr. Pósán László közbeszól.) Nagyszerű! Jelen állás szerint nem látom, és bevallom őszintén, a nagy rohanásban nem is volt alkalmam ennek mélyebben utánanézni, de jelen állás szerint nem látom, hogy ebben a rendelkezésben, illetve az ehhez kapcsolódó javaslatokban szerepel olyan kitétel, ami ezt az ellentmondást feloldja. (Közbeszólásra:) Nem. Szerintem sem.
Biztos vagyok benne, hogy például Varga vagy Hörcsik képviselő urak nem nagyon örülnének annak, ha a kormány akarná előírni, hogy a hitéleti képzésre felvételizőknek milyen vizsgakövetelményei lennének. Úgyhogy kérem, hogy ennek a kérdésnek még nézzenek utána, és ellenőrizzék azt, hogy azok a kitételek, amelyek korábban a hitéleti képzést vagy a rendvédelmi képzést érintő intézményekre vonatkoznak... - ez utóbbi intézmények egy része egyébként nem is az Oktatási Minisztériumhoz, hanem a Belügyminisztérium vagy a Honvédelmi Minisztérium, vagy korábban e néven nevezhető minisztériumok alá tartozik. Kérem, hogy ennek a kérdésnek még szíveskedjenek utánajárni, nehogy valami kellemetlen koherenciazavar keletkezzen a javaslatban.
Egy szóval összefoglalva tehát, még egyszer hangsúlyozom, hogy az irányt jónak tartjuk, a rendrakás szándékát jónak tartjuk. A minőség irányába való elmozdulás szándékát jónak tartjuk. Ezeket a problémás pontokat véltük felfedezni, bízunk benne, hogy ezeket a kérdéseket önök is át fogják gondolni, és elfogadják módosító javaslatunkat, vagy megteszik azokat a javaslatokat, amelyek ezeket a kérdéseket feloldhatják.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
