SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Üdvözlök mindenkit ezen a családias hangulatú reggelen. Remélem, hogy a tévé előtt ülő képviselő urak és képviselő rokonok majd eljuttatják a megfelelő helyre az üzenetemet, ugyanis bízom benne, hogy ez a mai felszólalásom az elmúlt napok éles szembenállása helyett egy olyan ügyet fog most a Ház elé hozni, amiben számíthatunk valamennyi frakció együttműködésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy a 2008-ban tetőző nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság egyik fő oka a túlzott kockázatvállalásra késztető, perverz ösztönzők voltak.
(9.10)
Ezek közül is kiemelkedik a nemzetközi pénzügyi tranzakciók gyakorlatilag korlátok nélküli lebonyolításának lehetősége. A forró tőke akadálytalan globális mozgatása kiszolgáltatott helyzetbe hozza az államokat a devizaárfolyamok vagy az állampapírhozamok időleges, ámde radikális megváltoztatásával, ahogy láttuk azt a forintpiacon többször is már az elmúlt években, illetve ahogy láttuk azt Görögország esetében is.
Bízom benne, hogy mára már valamennyi parlamenti párt számára világos, hogy a spekulatív célú nemzetközi tőkemozgások jelentős társadalmi károkat okoztak és okoznak. A forintárfolyam fékezetlen ingadozása indokolatlan nehézségeket okoz a devizahitellel rendelkező háztartások, valamint a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára.
Amennyiben, tisztelt képviselőtársaim, ebben a helyzetelemzésben egyetértünk, azt gondolom, a megoldásban is meg tudunk egyezni. Ezért azt javaslom, hogy az Országgyűlés határozatban szólítsa fel a kormányt, hogy “a szennyező fizet” elv szellemében tegyen lépéseket a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatására, egy úgynevezett spekulációs adó bevezetésére.
Tisztelt Országgyűlés! Mivel az adó alacsony volta miatt csak a spekulációra jellemző többszöri, sűrű átutalásokat sújtja, ezért a működő tőke áramlását nem zavarja. Csillapítja viszont azt az instabilitást, amelyet a napi 70 milliárd dollárról 30 év alatt 2 billióra ugrott nemzetközi devizaforgalom okoz. Ennek a 2 billió dollárnak több mint 80 százaléka semmilyen módon nem kapcsolódik a valódi gazdasághoz, így adózás alá vonásuk nem korlátozza a gazdaság fejlődését, bevezetése viszont költségvetési bevételhez juttathatja a válság miatt most nehezen pénzhez jutó országokat.
A spekulációs adó bevezetése számos kedvező politikai következménnyel is jár. Mélyíti és igazságosabbá teszi az európai integrációt, amennyiben magasabb fokú költségvetési együttműködést tesz szükségessé a tagállamok között, emellett kikényszeríti, hogy az integrációból fakadó pénzügyi kockázatoknak legalább egy részét annak előidézői vállalják.
Tisztelt Képviselőtársaim! A spekulatív pénzmozgások nemzetközi megadóztatása demokratizálja és fenntarthatóvá teszi a pénzügyi és reálgazdasági szektor közötti ollót tágra nyitó, tűrhetetlen társadalmi egyenlőtlenségeket okozó globalizációt. Mielőtt a múlt gazdasági paradigmájának rabjai megköveznének, szeretném megnyugtatni önöket, a spekulációs adó egy általános és enyhe formáját a közgazdász szakma krémje is támogatja. Kiállt mellette két Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz és Paul Krugman. Meglepő és figyelemre méltó, hogy a kelet-európai neoliberális sokkterápiák egyik fő mérnöke, a tőkeellenességgel nehezen vádolható Jeffrey Sachs is az adó mellett érvelt.
A kritikusoknak már most mondom, nem arra kérem a kormányt, hogy egyoldalúan, hazánk versenyképességét veszélyeztetve vezesse be ezt az adót. A globális politikai klíma egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy további európai és Európán kívüli országok csatlakozzanak a spekulációs adó ügyéhez. Kanada, Franciaország, Belgium korábban már támogatta a spekulációs adó bevezetését. A javaslat mellett 2010-ben kiállt Angela Merkel konzervatív német kancellár, Gordon Brown brit kormányfő, Nicolas Sarkozy francia elnök, illetve az osztrák kancellár is. Az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén szintén támogatta a javaslatot, az Európai Parlament 2010 márciusában pedig elsöprő többséggel állt ki egy ilyen nemzetközi tranzakciós adó bevezetése mellett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy Magyarországnak lehetősége van arra, hogy szószólója legyen egy igen innovatív kezdeményezésnek, és ezzel növelje az ország presztízsét. Ha most közös egyetértésben jelezzük Európának, hogy készek vagyunk a spekuláció megadóztatására, arra bátoríthatjuk az Unió többi tagállamát, hogy ők is tegyenek így. Soha vissza nem térő lehetősége van a magyar kormánynak, hogy egy innovatív kezdeményezés szószólója legyen.
Ezért javaslom, hogy közösen bízzuk meg a kormányt, vegye fel a januártól esedékes magyar elnökség ügyei közé a spekulációs adót, és legyen annak támogatója az EU-ban. Az EU-elnökség előtt a most csütörtöki európai tanácsi ülésen, illetve a hónapban megrendezésre kerülő G20-csúcson (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) már a közeljövőben is képviselheti ezt az ügyet a kormány.
És akkor egy záró mondat: arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy üzenjük közösen a világban, hogy nem tűrjük a céltalan spekulációt, arra kérem önöket, hogy tegyük lehetővé, hogy a gazdaság rövid távú szemlélet helyett a valódi tevékenységekre, a fenntarthatóságra épülhessen.
Támogatásukban bízva, köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák majd az országgyűlési határozati javaslatot, amit már benyújtottam.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
