GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttük fekvő törvényjavaslat, törvénymódosítási javaslat egy hosszabb ideje fennálló és újra és újra előálló problémát kíván orvosolni, méghozzá azt, hogy az egyik legfontosabb alkotmányos testület, az Alkotmánybíróság több alkalommal is már a működőképessége határához ért azáltal, hogy a működőképesség biztosításához minimálisan szükséges nyolc alkotmánybíró épphogy részt tudott venni a testület munkájában, vagy pedig ezt eggyel haladta meg a megválasztott alkotmánybírák száma.
Egyébként most is ez a helyzet, az Alkotmánybíróság két helye hosszú ideje betöltetlen. Úgy gondoljuk, hogy semmiféleképpen nem szolgálja jól a testület működését és ezáltal a jogbiztonságot, ha egy olyan jelölési eljárás szerepel a jelenlegi, Alkotmánybíróságról szóló törvényben, illetve a hatályos alkotmányban, amely újra és újra előállítja ezt a problémát.
Nyilvánvaló, hogy több megoldása is lehet ennek a kérdésnek, és ha már az előbb az előző vitában sokszor erre a napirendi pontra is átugrottunk, akkor annyiban hadd ugorjak vissza, hogy természetesen egy új alkotmány elkészítéséért felelős bizottságnak lehetnek olyan észrevételei, lehetnek olyan céljai is, hogy esetleg egy többcsatornás alkotmánybíró-jelölést fogalmazzon meg célként, tehát ne csak az Országgyűlés választhasson alkotmánybírákat, hanem a köztársasági elnök jelölhessen egyet, az Országgyűlés választhasson egyet, ahogy egyébként az számtalan országban van. De most ezt a problémát kell rövid távon orvosolni, és ennek az orvoslására pedig az az alkalmas, ha a jelölés rendszerét az Országgyűlés megváltoztatja. A javaslat ezt tartalmazza, ezt a célt szolgálja, ezáltal az Alkotmánybíróság működését szolgálja.
Lehet vitatkozni azon, hogy egy, a választói legitimitástól távol álló rendszer - mint amilyen a jelenlegi - a pártatlanságot szolgálhatja, hiszen jelenleg mondhatjuk - és '94 és '98 között is ez volt a helyzet -, hogy noha a választópolgárok jelentős része egy kormánytöbbségnek felhatalmazást adott, de az ellenzéki frakciók a jelölőbizottságban lévő többségükkel meg tudták akadályozni az alkotmánybírák jelölését, ezáltal a választásra nem kerülhetett sor még akkor sem, ha a megválasztáshoz szükséges többsége egyébként a kormánytöbbségnek rendelkezésre állt volna. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy noha emellett nyomós érvek szólhatnak, de a legfontosabb érv mindenféleképpen a testület működőképességének biztosítása, és számtalanszor kellett átélni azt, hogy a rossz kompromisszumok szószegést eredményeztek, és az alkotmánybírák megválasztását nem tették lehetővé. A szószegés körében elég talán csak Bruhács professzor sorsára utalni a '94-98 közötti törvényhozási időszakból, ahol is, noha létrejött a konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között, hogy legyenek jelöltek, de a jelöltek közül a kormánytöbbség kiválasztotta a számára megfelelő alkotmánybíró-jelöltet, és aztán őt választotta csak meg.
Úgy gondoljuk tehát, hogy a jelenlegi rendszerről sem volt az elmondható, hogy ha egyszer már konszenzus jött létre, akkor az a konszenzus kikényszeríthető volt, másrészt pedig az utóbbi időben már a jelölés is nagy nehézséget jelentett, tehát mindenféleképpen indokolt ennek a metódusnak a megváltoztatása. Úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat a jelenlegi formájában alkalmas lehet erre; a későbbi határozati javaslatról is lehet tárgyalni, de a törvényjavaslat indokolása világos iránymutatást ad arról, hogy ez a testület miként fog felállni. Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a javaslatot támogatja és elfogadásra javasolja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
