DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Későre jár már, de megint csak egy elég jelentős törvényjavaslat részletes vitájában vagyunk, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az önkormányzati választásokra tekintettel történő módosításáról vitázunk.
Az általános vitában már nagyon hosszan és részletesen kifejtette a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója azt, hogy ez egy olyan irányú módosítás, ami alapvetően korlátozza, jelentős mértékben korlátozza a civil erők részvételét a helyi választásokban, illetve korlátozza azon pártok, szervezetek, jelölőszervezetek részvételét az önkormányzati választásokon, amelyek nem rendelkeznek olyan felépített adatbázissal, olyan jellegű szervezetrendszerrel, amely számukra egyfajta gépezetként biztosítja, hogy viszonylag gyorsan leszüreteljék a kopogtatócédulákat megfelelő időben, illetve egy viszonylag rövidebb kampánnyal is célzottan, drága pénzen megvásárolt adatbázisokra gyönyörű szép, színes levelecskékkel juttassák el üzeneteiket. Tehát amely szervezetek nem részesei ennek, nem bírnak, nem rendelkeznek ilyen jellegű adottságokkal, azt gondolom, ebbe a körbe mindenképpen belesorolhatók elsősorban a lokálpatrióta szervezetek, helyi szervezetek, amelyek a helyi közügyekben nagyon értékes feladatot látnak el.
Nem kívánok az általános vitára utaló, további érveket elmondani, csak azért kellett ezt felvezetni, hogy érthető legyen az a két módosító javaslat, amit képviselőtársammal, Apáti István képviselő úrral előterjesztettünk, illetve korrigálva magamat, három ilyen markánsabb javaslat van, mind a háromnak tulajdonképpen egy közös eleme van, mégpedig az, hogy hagyjuk a rendszert az eredeti időkeretben és lefolyási rendben. Ugyanis nem gondoljuk, hogy bármi indokolná azt, hogy most hirtelenjében rájöjjünk, hogy a rövidebb kampány az egyetlenegy megoldás arra, hogy az ország és a helyi közügyek összes problémája rendeződjön. Ennek szellemében készültek el a részletes vitához előkészített ajánlás szerinti 2., 3., illetve 11. pontban levő módosítási javaslataink, amelyek tehát végül is összességében az eredeti eljárási határidők megtartását ambicionálják, javasolják.
Itt nyilván lehet megértőnek lenni abban az irányban, hogy a kormánytöbbség valamilyen módon mégis szeretné választási ígéreteinek megfelelve gesztusokkal, törvénymódosításokkal megüzenni azt a társadalomnak, hogy azért alapvetően a nagy, bürokratikus és sok költséggel járó választási kampányokat szeretné lerövidíteni. De azt gondolom, hogy ezek a rövidítések nem hoznak a rendszerben, tehát nem jelenti azt, hogy ez a kampány rövidebb, nem jelenti azt feltétlenül, hogy olcsóbb is, hiszen öt nap alatt is ki lehet helyezni annyi óriásplakátot, mint mondjuk, 35 nap alatt vagy jelen esetben 72 nap alatt, ami eredetileg volt, és ez most lemenne 60 napra. Ami leginkább a legsúlyosabb probléma: a kopogtatócédula-gyűjtési időszak drámaian rövidre való zsugorodása. A jelenlegi rendszerben a korábbi 35 nap helyett 9 nap lenne, ami gyakorlatilag - ahogy elmondtuk az általános vitában, ezért itt részletesen nem ismételem meg, de mindenképpen elmondható - egy nagyon komoly demokratikus deficitet eredményezne ebben a formájában.
Sokat szidjuk az Európai Uniót - joggal -, hogy demokratikus deficit jellemzi, mert a választópolgárok akaratképzésével kapcsolatban problémát okoz az, mondjuk, hogy például az Európai Bizottságot nem választják. De itt gyakorlatilag a választás tartalmilag tulajdonképpen kiüresedik, és még egyszer mondom, marketingmódszerekkel dolgozó, multicégek mintájára működő, nagy megapártok számára kedvező rendszer ez, amelyek gyorsan és fizetett megbízottakkal lerendezik ezt a kérdést, a kampányt és a kopogtatócédula-gyűjtést, és kiveszik a színesség, az értékesség, a sokféleség, és főleg, mondom, a helyi ügyekben járatos, abban küzdeni képes és kész erők nagyon komoly térvesztését eredményezheti.
Én ezért kérem a kormánytöbbséget képviselőtársammal együtt - nyilván ő majd még kiegészítő érveket elmond ebben a körben, én nem is húznám tovább az időt -, mert mindenképpen úgy gondolom, hogy valóban nem kellene veszélyeztetni a nemzeti együttműködés rendszerének hitelességét az ilyen és ehhez hasonló előterjesztésekkel, mert a társadalom azért érzékeny erre. Nyilván most tart egy kicsit még az eufória, sokan, akik tényleg nagyon komoly bizalommal voltak a Fidesz-KDNP-többség felé, azt gondolják, hogy most még rendben van, csináljuk, lendületből menjenek a dolgok. De egy idő után ők is el fognak gondolkodni azon, hogy végül is róluk is szólnia kellene a történetnek. És ha magukat fogják olyan helyzetben találni, hogy egy kistelepülés, kisváros civil szervezeti képviselőjeként nem tudnak adott esetben mandátumhoz jutni, lehetőséghez jutni az egyébként is lezsugorított létszámú önkormányzatokban pontosan ezen törvénymódosítás miatt, akkor lehet, hogy percek alatt megváltozik a közhangulat, és ez a fajta forradalminak titulált - vagy legalábbis a kormánytöbbség által forradalminak titulált - közhangulat pillanatok alatt megváltozhat egy nagyon indulatos haragú hangulattá. De hát én nagyon bízom benne, hogy nem jut el idáig a dolog.
Ha másra nem, egy kompromisszumos javaslatra is mindenképpen jó lenne, ha nyitott lenne a kormányoldal. Nem titok, hogy végül is elindult egyfajta ilyen típusú beszélgetés néhány kormánypárti képviselővel arról, hogy tényleg legyen már egy kicsit belátással a kormánytöbbség. Én bízom benne, hogy mivel a bizottsági módosító javaslatok benyújtásának a határideje még a részletes vita lezárását követően is megtörténhet, tehát optimális esetben az lenne a legszerencsésebb, ha azzal a jelszóval, amit eddig tapasztaltunk a kormánytöbbség részéről, hogy mindent lehet, csak ne legyen igaza az ellenzéknek; tehát ezt az elvet nem elfogadva, de adott esetben most éppen a gyakorlatiasság oltárán áldozva el tudnánk azt fogadni, ha a kormánytöbbség egy, mondjuk, nem ilyen rövid, tehát nem 9 napos kopogtatócédula-gyűjtési időszakot, hanem ennél egy jóval, jelentősen hosszabb kopogtatócédula-gyűjtési időszakot biztosítana, illetve ugyanazt tenné magára a választási kampányra vonatkozóan is.
(22.20)
Ezek szellemében kérem és javaslom a kormánytöbbség számára, hogy fontolja meg ezen előterjesztések támogatását.
Mivel nincs már jelen Novák Előd képviselőtársam, egy mondatban mindenképpen szót kellene emeljünk az ő, az ajánlásban 10. pontban szereplő törvénymódosítási javaslatához, amelynek az volt a lényege, hogy a törvényjavaslat csak és kizárólag személyes eljárással biztosította volna az igazoláskérés lehetőségét a máshol szavazáshoz. A mai korban, amikor az elektronikus választási rendszerek kialakítása sem lehetetlen - gondoljunk Észtországra, ahol egyetlenegy csipkártyával intézi összes ügyét egy választópolgár, legyen az társadalombiztosítás vagy éppen választás -, ez meglehetősen anakronisztikusnak tűnő dolog. Az, hogy mondjuk, egy mátészalkai állandó lakos, aki Budapesten él, és Budapesten szeretne szavazni, azért utazzon haza Mátészalkára, hogy személyesen kapjon igazolást arra, hogy Budapesten szavazhasson, könnyen belátható, hogy ez egy teljesen rossz, szerencsétlen megoldás.
Ezt célozza Novák Előd képviselőtársam javaslata az ajánlás 10. pontja szerint, hogy bizony nem szabadna hatályba léptetni ezt a rendszert. Ennek szellemében kérem tehát a kormánypárti képviselőtársakat, hogy támogassák ezt, és adott esetben szorgalmazzák, hogy az alkotmányügyi bizottság egy ilyen kompromisszumos módosító javaslattal legalább ellensúlyozza ki azt a fajta hihetetlen aránytalanságot és veszélyes irányt, amit most ez a javaslat ebben a formában képvisel. Ezt szolgálják a mi javaslataink is.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
