DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Azért is jöttem föl a pulpitusra, mert úgy ítélem meg - bár első ránézésre nem biztos, hogy mindenkinek ez a véleménye -, hogy egy igen nagy jelentőségű törvényjavaslat az, ami előttünk fekszik. Megjegyzem azt is, éppen ezért sajnálom, hogy nemhogy a miniszterelnök úr vagy az igazságügyért felelős miniszter úr, de egyetlen miniszter vagy egyetlen államtitkár sem tartotta fontosnak a kormányból azt, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál jelen legyen. (Dr. Fónagy János a képviselői helyéről: Itt vagyok!)
Ha először ránéz valaki erre a tervezetre, akkor azt gondolhatja, a szónokoknak majd arról kell beszélniük, hogy a mandátumok frakciók közötti elosztása vajon méltányos-e, arról kell beszélniük, hogy vajon a bizottság jogköre vagy működési rendje hogyan néz ki, vagy esetleg ki hány alelnököt delegálhat, ahogy Balsai képviselő úr is ezt tette az expozéjában. Azt gondolom azonban, hogy ez a javaslat - hangsúlyozom - jóval több ennél. Ez a javaslat az alkotmányozási folyamat megkezdéseként értelmezhető és értelmezendő, annak első, kézzelfogható eleme.
Ebben a ciklusban ez az első olyan törvényjavaslat a Ház előtt, amelyet az alkotmányozással összefüggésben terjesztettek be. Ezért elöljáróban - ahogy egyébként Mátrai Márta képviselőtársam is tette a felszólalásában, ugyanezt teszem én most az enyémben - le kell szögezni néhány dolgot. Csak olyan új alkotmányt tudunk támogatni majd, amelyik a világnézeti semlegesség talaján áll, amelyik nem a Fidesztől eddig megismert rendszerépítő szándékot kodifikálja, amelyik nem akar gyökeresen új alkotmányos berendezkedést teremteni, amelyik nem számolja fel, sőt nem is gyengíti a végrehajtó hatalom demokratikus kontrollját, amelyik erősíti az emberi és a szociális alapjogokat, a szabadságjogokat és a munkavállalói jogokat.
Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt igent vagy nemet mondanánk és mondhatnánk az előttünk fekvő, látszólag - ahogy mondtam - csupán egy technikainál alig nagyobb jelentőségűnek látszó, egy eseti bizottság felállításáról szóló javaslatról, néhány kérdést fel kell tenni magunknak, és meg is kell próbálni rá természetesen válaszolni. Ilyenek: van-e szükség egyáltalán új alkotmányra? Miért van szükség új alkotmányra? Ha szükség van erre, akkor vajon milyen fórumokon kell kidolgozni az új alkotmány szövegét? Végül el tudunk jutni oda, hogy megválaszolhassuk azt - bár előrevetem, hogy az én ismereteim szerint ezt most még nem tudom megtenni -, hogy vajon ebbe a folyamatba hogyan illeszthető be a felállítandó eseti bizottság. És azt is meg kell említeni, hogy mielőtt válaszolunk erre a kérdésre, bizony meg kell nézni - hiszen nem választható el a folyamattól -, hogy eddig milyen bejelentéseket tett a Fidesz vagy éppen maga Orbán Viktor.
Szükség van-e új alkotmányra? Igen, szükség van rá. Azért van rá szükség, mert az elmúlt 20 év társadalmi fejlődéstörténetének meg kell jelennie az alaptörvényben, valamint azért is, mert az elmúlt 20 év során felmerült problémák olyan sok ponton teszik szükségessé a módosítást, hogy sokkal elegánsabb egy új törvényt alkotni, mint módosítani azt. És egyébként osztom azt is: zavaró az, hogy az alkotmány szövegében az az ideiglenes jelző ott szerepel. Ez igaz.
Az Orbán-Torgyán-kormány idején, amikor egy felvételiző a vizsgán azt mondta, hogy Magyarországon még nem történt meg a rendszerváltozás, mert még mindig a szovjet típusú kommunista alkotmány van hatályban, hát nem mondom, kissé meglepődtünk a válaszon. Az elnök, a bizottság elnöke, aki egyébként felvállaltan és köztudottan jobboldali beállítottságú ember volt, elmagyarázta ennek a tudatlan aspiránsnak azt - ugyanazt egyébként, amit Hack Péter most nemrég írt meg -, hogy szinte semmi nem maradt változatlan az alkotmányban, talán csak az, hogy a Magyar Köztársaság fővárosa Budapest. Minden más lett ezen kívül. A mondat egyébként bekerült, nem kell mondanom, az aranyköpések közé, mondjuk, két olyan mondat közé - megnéztem ezt az egyetemi lapot -, hogy a ’48-49-es szabadságharc fő célkitűzése az volt, hogy a ’67-es Monarchiából kilépjünk, ez volt előtte, és utána pedig, hogy Svájc hivatalos nyelve a svéd, merthogy Svájc Svédországgal határos. Nos, úgy gondolom, körülbelül ide is illik ez a mondat, és nagyon szomorú lennék, ha egyszer valaki komolyan megkérdezné: de hát miért?
Azt gondolom, nem ok nélkül asszociáltam erre az esetre. Nem ok nélkül, ugyanis a Magyar Köztársaság miniszterelnökétől egyszer azt hallom, hogy az igazi rendszerváltozás még nem történt meg, ez csak amolyan átmeneti 20 év volt, de majd most, majd most megtörténik. Máskor pedig azt hallom tőle, igaz, akkor még csak miniszterelnök-jelölt volt, hogy ő az alkotmányt egy technokrata szabályhalmaznak tekinti, ennek tartja, amely dokumentumban nincs semmi, amit az ember szívével érinthetne meg, tisztelhetne benne.
Nos, tisztelt Országgyűlés, mi ezt nagyon másként gondoljuk. Tiszteljük benne a ’89-90-es demokratikus átmenet jogszabályi lenyomatát. Tiszteljük benne a plurális, többpárti demokrácia garanciális elemeit. Tiszteljük benne a hatalommegosztás, a bírói függetlenség elvének a deklarációját. Tiszteljük benne az emberi jogok katalógusát. Tiszteljük benne a Himnuszt és a nemzeti lobogót. Tiszteljük benne az esélyegyenlőség elvét, a megkülönböztetés tilalmát faji, vallási vagy nemi alapon. Tiszteljük benne a szólásszabadságot, az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság deklarálását, és még folytathatnám ezt a sort. Ezt mindig tiszteljük benne.
Nagyon sajnáljuk, hogy a miniszterelnök úr ezekből semmit sem tud tisztelni, hogy a miniszterelnök úr szívét ezek közül semmi nem érinti meg. Nem értjük. Nem értjük, hogyan lehet ezt egy technokrata szabályhalmaznak nevezni.
De másként gondolkodik erről az önök által is tisztelt köztársasági elnök úr is. Sólyom László az Alkotmánybíróság megalakulása 20. évfordulóján mondott beszédének a befejező mondatai a következőképpen hangoznak: “Az alaptörvény szilárd és adott, amelyre köztársasági elnökként krízishelyzetekben is tudtam támaszkodni. Van egy olyan közös alapnorma, amelynek talaján a Magyar Köztársaság állami keretében szabadon folytathatjuk gazdag és sokféle örökségünket, azaz élhetjük meg és tarthatjuk fenn magyar nemzet mivoltunkat és egyéni emberi méltóságunkat. A szerkezet, az alkotmány tehát szilárd és adott.”
(17.20)
Ezt mondta Sólyom László köztársasági elnök úr is mintegy öt nappal korábban, mint ahogy a miniszterelnök úr technokrata szabályhalmaznak nevezte az alkotmányt.
Az új alkotmányra tehát szükség van, de nem azért, amiért a Fidesz szükségesnek tartja vagy éppen Orbán Viktor szükségesnek tartja. A miniszterelnök úr egyszer azt nyilatkozta, azt mondta: a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartja célravezetőnek. Tisztelt Országgyűlés! A lengyel alkotmány egyetlen körmondatba foglalt preambulumában három helyen is tartalmaz vallási utalást. Az elképzelés beleillik abba a sorba, amely a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel kezdődött, amelyből szintén egy fél mondat úgy hangzik, hogy “mi, a Magyar Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura”.
Tisztelt Országgyűlés! Én magam, és itt is elmondom, hiszen büszkén vállalom, én hívő ember vagyok, és sokan közülünk azok, ahogy sokan közülünk nem hívő emberek vagy másban hívő emberek. És én úgy gondolom, és úgy tudom, hogy a Fidesz képviselői sem vallási alapon szerveződtek. Amikor Orbán Viktorék megalapították a Fideszt, akkor még biztosan nem, ők is később világosodtak meg e tekintetben. De azt gondolom, hogy az elmúlt 200-300 év legnagyobb vívmányainak tarthatjuk a lelkiismereti és a vallásszabadságot, valamint az állam és az egyház szétválasztását. Ebből visszalépni az én meglátásom szerint bűn.
Ezt a víziót erősíti Szijjártó Péter bejelentése is az alkotmány koncepcióját kidolgozó új testületről, amelyről még nem látjuk, hogy milyen viszonyban áll majd az eseti bizottsággal. A testület a bejelentés szerint kizárólag volt és jelenlegi konzervatív és fideszes pártpolitikusokból áll. Közülük egyeseknek a tudását tiszteljük és elismerjük. De úgy gondoljuk, hogy ha ezt a folyamatot szemügyre vesszük, egy olyan alkotmány képe rajzolódik ki előttünk, amely a társadalom csupán egyik felének az értékrendjét tükrözi. Márpedig az alkotmány minden magyar ember alaptörvénye kell hogy legyen. Az alkotmányban meg kell jelennie mind a konzervatív, mind a liberális, mind a szociáldemokrata értékrendnek, ahogy egyébként meglátásom szerint sok más szempontnak is.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a Fidesznek ne lehetne vagy ne kellene hogy legyen koncepciója az új alkotmány tartalmáról; nekünk is van. Vannak olyan elvek, alapelvek, amelyekből nem akarunk, és nem is fogunk engedni. Ilyenek: a parlamentáris demokrácia fenntartása, a parlament befolyásának a megőrzése. Ilyen a kormányzati rendszer megőrzése, és már most mondom: nem leszünk partnerek sem fél-, sem pedig teljesen prezidenciális rendszernek a megalkotásában.
Szintén nem tudunk engedni a hatalmi ágak teljes körű elválasztásának, megosztásának az elvéből. Ezt megtartásra javasoljuk, így a bírói önigazgatásnak a megőrzését, az Alkotmánybíróság jogkörének, feladatkörének, függetlenségének megőrzését, ugyanígy az ombudsmanok esetében. Hangsúlyozom ismét: kiemelkedően fontosnak tartjuk a világnézeti semlegesség megtartását. Fontosnak tartjuk, és fejleszteni javasoljuk az emberi méltóság fokozottabb védelmét, ennek a megteremtését fogjuk javasolni. Fontosnak tartjuk az önkormányzati autonómia megőrzését, és fontosnak tartjuk a szociális jogok szélesítését.
És természetesen vannak és lesznek olyan témák - csak hogy utaljak én is tartalmi elemekre -, amelyeket beemelni javasolunk majd az alkotmányba, hiszen Mátrai Márta képviselő asszony is beszélt ilyenekről a Fidesz részéről. Ilyen például a fékek és ellensúlyok rendszerének a továbbfejlesztése. Ezt például a Gazdasági Versenyhivatal, a PSZÁF, az ORTT vagy a Közbeszerzések Tanácsának alkotmányba emelésével látjuk fejleszthetőnek. Úgy gondoljuk, hogy ezt a kört bővíteni is lehet, például a KSH-val. A kormánytól való függetlenségük alkotmányos garantálása, úgy gondolom, hogy indokolt.
Az alkotmányos alapjogok közül szükségesnek tartjuk jó pár esetben a meglévők pontosítását, sőt egyes kétharmados törvényekben találhatókból egyeseknek az alkotmányba emelését. Szükségesnek tartjuk a közpénzügyek alkotmányos szabályozását, illetve a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezések kiegészítését. Úgy gondoljuk, ki kell majd mondani az alkotmányban a közösségi jog elsődlegességét, ugyanúgy, ahogy egyes szakági jogelveket, legfőképpen a büntetőjog és a polgári jog területéről be kell emelni az alkotmányba. Ilyen lehet például a visszaható hatály tilalma vagy éppen az ártatlanság vélelme alkotmányba emelése.
Ma azonban még nem ez a kérdés. Ma a kérdés valóban az, hogy az alkotmányozás folyamatában milyen szerepet szánnak majd ennek a bizottságnak. Ez később derül ki, mert az előterjesztői expozéban erről nem sokat hallhattunk. Amikor ez kiderült, akkor tudjuk megmondani, hogy tudjuk-e támogatni a bizottság felállítását vagy nem. Egyébként nekem nagyon szimpatikus az a javaslat, amit Schiffer András képviselőtársam terjesztett elő, hogy ez a bizottság arról döntsön, hogy hogyan kell az alkotmányozási folyamatot megindítani, ugyanis úgy gondoljuk, hogy az alkotmány, ahogy mondtam, nem a társadalom egyik felének az alaptörvénye, hanem a teljes társadalom alaptörvénye.
Szükségesnek tartunk egy kifejezetten széles körű konzultációt. Egy olyan, valóban nemzeti konzultációt, ahol jogalkalmazók, ahol szakemberek, ahol civil szervezetek bele tudnak szólni abba, hogy merre induljon el ez a folyamat, és milyen tartalmat tartanának helyesnek az új alkotmány megteremtésekor, az új alkotmány bevezetése esetén.
Kérem tehát, kérjük tehát a fideszes előterjesztőket, hogy fontolják meg a széles körű társadalmi vita megszervezését, és kérjük a miniszterelnök urat, aki sajnos nincs jelen, de talán majd informálják róla képviselőtársaim, hogy a kétharmados hatalommal élni és ne visszaélni szíveskedjen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
