DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az itt a Házban eléggé köztudott és sajnálatos, az Állami Számvevőszéknek alelnökei 2001. év vége óta nincsenek, ami viszont még nagyobb baj, 2009. december 9-e óta a Számvevőszéknek elnöke sincs.
Amikor a Számvevőszékről beszélünk, akkor nemcsak az Országgyűlés ellenőrző szervéről beszélünk, hanem egy alkotmányos intézményről van szó. Vezetők nélkül az alkotmányos intézmény nem működhet. Ha így működne mégis, az nyilvánvalóan visszás, sérti az alkotmány rendelkezéseit, ezért ezt a helyzetet orvosolnunk kell.
Nyikos László, a költségvetési bizottság elnöke a költségvetési bizottság ülésén kezdeményezte, hogy fordulhasson a házbizottsághoz, a Ház elnökénél ebben az ügyben is szorgalmazta az elnök úr ennek a kérdésnek az orvoslását. A házbizottság ennek kapcsán össze is ült, és ahogy az gyakran lenni szokott, a házbizottságban nem volt konszenzus a tekintetben, hogy egy milyen összetételű bizottság jöjjön létre, és ez a bizottság hogyan hozza meg a javaslatait. Ezért Schmitt Pál, a Ház elnöke a költségvetési bizottsághoz utalta vissza a kérdést, és azt kérte a költségvetési bizottságtól, hogy a határozati javaslattervezetet a költségvetési bizottság készítse el, és nyújtsa be a Háznak. Erre tettünk kísérletet az elmúlt alkalommal. A költségvetési bizottsági ülésünkön három határozati javaslattervezet is megfordult. Én most arról fogok beszélni, amelyet végül is a költségvetési bizottság elfogadott.
Az Állami Számvevőszékről szóló ’89. évi XXXVIII. törvény 7. §-a egyértelműen rendezi azt, hogy egy hány tagú jelölőbizottságot kell létrehozni akkor, amikor az ÁSZ-nak elnökét vagy alelnökeit kívánjuk jelölni és megválasztani. A Számvevőszékről szóló kétharmados törvény egy nyolcfős jelölőbizottság felállítását írja elő, ezért mi erre a törvényszakaszra hivatkozva, valamint a Házszabály 34. § (1) bekezdésére és 35. §-ára hivatkozva az önök előtt lévő határozati javaslatot beterjesztettük.
Vitára adott okot a bizottsági ülésen a nyolc tag közül az arányok megválasztása. Azonban a Házszabály itt eligazít minket. A Házszabály 35. § (3) bekezdése a következők szerint fogalmaz: “Eseti bizottság működésének szabályaira az Országgyűlés vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezésének hiányában az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.” Itt mi egy eseti bizottságot állítunk fel, a határozati javaslatban azt rögzítjük, hogy nem kívánunk eltérni az általános bizottságokra vonatkozó működési szabályoktól. Sőt ebben a határozati javaslatban kimondottan megerősítjük ezeket a szabályokat, hogy a későbbiek során ez vitára okot ne adjon.
Az általános szabályok, amitől persze eltérhetne a Ház, amit mi nem javaslunk, azok pedig a parlamenti arányok figyelembevételét írják elő a bizottság összetétele során és a bizottság döntései során is. Ezért ez a határozati javaslat arról rendelkezik, hogy ebbe a nyolcfős jelölőbizottságba a Fidesz négy főt delegálna, a KDNP egy főt, az MSZP egy főt, a Jobbik egy főt és az LMP is egy főt delegálna ebbe a testületbe.
Vitára adott okot, mi mégis ezt így tartjuk helyesnek, hogy az elnököt a kormánypártiak jelölik; ez nem adott egyébként vitára okot. Az alelnökre vonatkozó jelölés adott vitára okot. Itt a mi javaslatunk az, hogy az ellenzéki frakciók állapodjanak meg az alelnök személyében, és döntsék el, hogy kit kívánnak ebben a jelölőbizottságban alelnökként látni. Azt is rögzíti az országgyűlési határozati javaslat, hogy jelöltté az válik, aki legalább öt bizottsági tag igen szavazatát megkapja.
Rendelkezik még az országgyűlési határozati javaslat arról, hogy haladéktalanul tegye meg a jelölését a felálló bizottság, valamint arról is szól ez az országgyűlési határozati javaslat, hogy ennek a bizottságnak a mandátuma addig tart, míg az ÁSZ elnökét és alelnökét vagy alelnökeit megválasztjuk.
Ez az, amiben én röviden össze kívántam foglalni önöknek a költségvetési bizottság országgyűlési határozattervezetét, ami egyben az ott nagy többséggel rendelkező frakciók, Fidesz- és KDNP-frakció álláspontját is jelentette. Nyilvánvalóan mérlegelhettünk volna sok más kérdést, de alapvetően azt tartottuk fontosnak, hogy ezt az alkotmányosan aggályos és visszás helyzetet megoldjuk, ezért egy olyan országgyűlési határozati javaslattal álltunk elő, ami garantálja a jelölést, és a jelölés után esélyt ad arra, hogy megválasszuk az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét.
Minden más szempontot ennek rendeltünk alá, ezért nem fogadtuk el azokat a javaslatokat, amik más összetételű bizottságot jelentettek volna, vagy a bizottság működése során egy más eljárási rendben, egy más szavazati aránnyal történő jelölési szabályt állapítottak volna meg. Az alkotmányos kérdés rendezése ezúttal a legfontosabb, mert az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve elnök nélkül működésképtelen, ezért ennek orvoslására kérem, támogassa a tisztelt Ház a beterjesztett határozati javaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
