DR. NYIKOS LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Nem azokhoz az érvekhez - pró, kontra - kívánok csatlakozik, amelyek itt elhangzottak az utóbbi órákban, hanem inkább azt a meggyőződésemet szeretném itt alátámasztani, ami szerint az eddigi kudarcok okai talán arra vezethetők vissza, hogy nem tisztázták eléggé ezek a jelölőbizottságok azt, hogy vajon milyen kvalitásokkal kell rendelkezniük azoknak az embereknek, akik a Számvevőszék vezetői lehetnek. Engedjék meg, hogy ezek közül néhányat megemlítsek a költségvetési jog, a parlament költségvetési felelőssége nézőpontjából.
Azt gondolom, mivel a kormány, a mindenkori kormány elszámolási felelősséggel, számviteli felelősséggel tartozik a parlamentnek, a Számvevőszék elnökének, alelnökének, alelnökeinek - majd erre még visszatérek - számviteli ismeretekkel - zárójelben: államszámviteli ismeretekkel - kell rendelkeznie. Ez a követelmény az elmúlt időszakban az én ismereteim szerint nem kapott hangsúlyt egyik jelölőbizottságban sem. Tisztelni kell azt az 500 éves tudományt, amit a kettős könyvvitel, a vagyonváltozások feljegyzésére hivatott számvitel tud. Tehát a számviteli ismeretek legyenek meg a jelöltnél.
A másik fontos követelmény a jogi ismeretek, az államjogi, a költségvetési jogi ismeretek. Miután a kormány jogi felelősséggel is tartozik a parlamentnek, hiszen a parlament által jóváhagyott költségvetési előirányzatok azt jelentik, hogy a kormány azok között mozoghat, azokat nem lépheti túl, annyit költhet, amennyit az előirányzat tartalmaz, arra költheti, amire az előirányzatban a parlament fölhatalmazta; tehát jogi ismeretekre is szükségük van a Számvevőszék vezetőinek ahhoz, hogy a számvevőszéki ellenőrzésben a jogi felelősséget megállapítsák, számon kérjék és a parlament elé tárják.
Közgazdasági ismeretekkel kell rendelkezni, hiszen a gazdálkodási felelősség is felmerül a közpénzekért. A Számvevőszék teljesítményvizsgálatokat végez, a közpénzek felhasználásának a gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét igyekszik megállapítani. Nyilvánvaló tehát, hogy a leendő számvevőszéki vezetők részéről közgazdasági ismereteket is fel kell tételezni. Nem utolsósorban szeretném hangsúlyozni a nyelvismeret fontosságát, mindenekelőtt az angolnyelv-ismeret fontosságát. Ennek a szakmának, ami a könyvvizsgálattal rokonítható - nem akarok kitérni a kétféle vizsgálat különbségére, ez itt nem lenne célszerű most -, ennek a financial auditnak nevezett tevékenységnek a nyelve az angol.
Manapság nem divat, és nagyon - hogy mondjam csak - sajnálatra méltó egy szakmai konferencián, egy szakmai bizottságban, egy nemzetközi fórumon úgy megjelenni egy számvevőszéki vezetőnek, hogy tolmács ül mellette. Nem is beszélve a félrefordítások problémáiról. Kérem, az angol nyelvben az ellenőrzésre vagy 20 kifejezés van. Nem mindegy, hogy a tolmács, aki nem szakember, milyen kifejezést használ, amikor fordítja a szakmai szöveget, és nekem 20 éves tapasztalatom az, hogy ahhoz, hogy egy angol szakmai szöveget az ember jól meg tudjon érteni, ahhoz három dolgot kell tudni: magyarul kell tudni, angolul kell tudni és a szakmát kell ismerni. Ezért aztán nagyon fontosnak tartom azt, hogy a megfelelő angol nyelvi ismerete legyen meg a leendő számvevőszéki vezetőknek vagy legalább valamelyiküknek.
Azt gondolom, ha a kormánypártok olyan jelöltet tudnak állítani, aki ezeknek a kvalitásoknak, ezeknek a követelményeknek megfelel, akkor esély van a 8:0-s jelölésre, és a Jobbik-frakció nevében nyugodtan megígérhetem, hogy támogatni tudunk olyan jelöltet, aki ezen követelmények legalább többségének, ha nem is mindegyikének teljes mértékben megfelel.
A másik probléma, amire szeretném a figyelmüket fölhívni, a probléma a téma kapcsán az, hogy amiről ma itt beszéltünk, ez csak a felszíne a problématömegnek. Itt a mélyben az az alapvető gond van, hogy egy elavult számvevőszéki törvény van hatályban Magyarországon, noch dazu még az alkotmányos szabályozás is rossz. Emiatt a Számvevőszék tulajdonképpen húsz éve, fennállása óta alkotmánysértő módon működik, abban a tudatban, hogy ez a parlament tudja, hogy alkotmánysértő módon működik; és semmi nem történt az elmúlt húsz esztendőben ennek az alkotmánysértő helyzetnek a megváltoztatására.
Csak egyetlen probléma: a vezetési modellről szeretnék beszélni. Ha itt két alelnököt választ a parlament, akkor itt három vezető fogja alkotni a Számvevőszék vezető garnitúráját. Viszont akkor testületként kellene majd működtetni, hiszen a törvény nem tesz különbséget a két alelnök között, nem mondja meg a törvényalkotó, hogy mit vár az egyik alelnöktől, és mit vár a másiktól, noha mind a kettőt ő választja. Munkajogi értelemben a gyakorlatban az elnök nem a munkáltató, hanem a döntéshozó, tehát monokratikus vezetési modell van. Minek ebbe két alelnök?
Én tudom, hogy az alkotmány többes számot használ, tehát tulajdonképpen az alkotmány szerint szó szerint két alelnököt kellene választani. Szívem szerint annak örülnék, ha egy elnököt és egy alelnököt jelölne ez a létrehozandó bizottság, mert akkor a monokratikus modell korrekt formában tudna működni, a megválasztandó alelnök az elnököt helyettesíti távollétében. Ha két alelnök van, akkor testületként kellene működtetni a Számvevőszéket, és a testületben az elnök csak a primus inter pares szerepet játssza, és nem minden értelemben a döntéshozó.
Tehát azt kell látnunk, kedves képviselőtársaim, hogy egy új számvevőszéki törvényre van szükség, mert ami hatályban van, az még egy állampárti produkció, és az elmúlt húsz esztendőben mindenféle értelemben elavult, és meg kellene változtatni az alkotmányos szabályozást is.
Tehát bízom abban, hogy a felsorolt követelményeknek megfelelő jelöltet tud állítani akár a kormányzó párt, akár az ellenzéki pártok közül valamelyik. És abban is bízom, hogy ha mondjuk, a Jobbik-frakciónak sikerül egy olyan jelöltet megnevezni, aki az ő álláspontja szerint megfelel az általam felsorolt követelményeknek, akkor arra is számíthatunk, hogy a kormányoldal ezt a jelöltet is támogatni tudja, nem csak a saját jelöltjét.
Ennek reményében látok én arra garanciát, hogy akár 8:0-s szavazati aránnyal is lehet jelöltet javasolni a parlamentnek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem