DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, akkor sok minden korábban elhangzotthoz ugyan kedvem lenne szólni, de megmaradnék a határozati javaslatnál.
Mi is ezzel a javaslattal kapcsolatban az igazi probléma? Két dolog, ha szabad erre leszűkíteni a probléma ismertetését. Az egyik, hogy ez a javaslat, noha Hargitai úr érvelésében az hangzik el, hogy házszabályszerű a javaslat, és teljes mértékben megfelel mindenfajta követelmények, ezt senki nem is vitatja, ugyanakkor hiányzik belőle az a nagyvonalúság, az a politikai gesztus, amely az elmúlt nyolc évben - akármilyen jelzőt is mondunk rá - mégiscsak megvolt. Nevezetesen, hogy a Számvevőszék vezetőjét jelölő bizottságnál a paritásos elvet érvényesítette az akkori parlamenti többség. A paritásos elvet érvényesítette, és ilyen értelemben biztosított volt az, hogy az ellenzék érdemi befolyást tud gyakorolni a jelölésre. Az ellenzék egyetértése nélkül nincs jelöltállítás, nem is került sor sajnos jelöltállításra, noha értelemszerűen voltak olyan évek ebből a nyolc évből, amikor kifejezetten érdeke lett volna az akkori kormánytöbbségnek a parlamentben, hogy legyenek alelnökei az Állami Számvevőszéknek. Hiszen 2002 őszén, 2003-ban az akkori számvevőszéki ellenőrzések értelemszerűen a korábbi kormány tevékenységét érintő időszakra vonatkoztak, azaz formállogikailag is kifejezetten érdekében állt, hogy ilyen választásra sor kerüljön. Sajnos nem mutatott hajlandóságot az akkori ellenzék arra, hogy a jelölési folyamatban érdemben részt vegyen, és a jelöltek személyére pozitív reagálással élt volna.
A másik problémája ennek a javaslatnak az, hogy kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok esetében a jelölőbizottság az az egyetlen tér, helyszín, politikai egyeztetési forma, ahol az ellenzéknek van beleszólási lehetősége a jelöltállításba, amennyiben nem a benyújtott határozati javaslat szerint kerül elfogadásra a jelöltállítás mechanizmusa.
(21.40)
Ugyanis a jelenlegi forma azt tartalmazza és azt biztosítja, hogy elnökjelöltté, alelnökjelöltté az válik, aki legalább öt bizottsági tag igen szavazatát megkapta.
A jelenlegi javaslat szerint öt bizottsági tag igen szavazata a Fidesz és a KDNP bizottsági tagjainak szavazatával biztosított, azaz semmilyen módon nem szükséges az elnökjelölt, illetve az alelnökjelöltek állításához az ellenzék egyetlenegy pártjának sem az egyetértése. Ilyen értelemben tehát bizonyosan, akik benyújtották ezt a javaslatot, és akik megszavazták a számvevőszéki bizottságban többségi szavazattal ezt a javaslatot, úgy gondolják, hogy az ő jelölési szavazatuk elégséges ahhoz, hogy jelöltté váljon valaki, és értelemszerűen a parlamenti többségük pedig megvan hozzá, hogy a jelöltből megválasztott vezető is legyen.
Bizottsági ülésen is elmondtuk, itt is szeretném megemlíteni, hogy ez mindenféleképpen demokráciadeficitnek tekinthető, és láthatóan a Fidesz-KDNP nem csak ennél az egy jelölőbizottságnál kívánja ezt a gyakorlatot alkalmazni, hiszen most már tapasztalhatjuk, hogy más területeken is hasonló bizottsági összeállításokban gondolkodnak, hasonló módon kívánnak más területen is parlamenti döntés-előkészítésre bizottságokat szervezni, éppen azért, hogy az ő kétharmados többségük az előkészítésben is maximálisan biztosított legyen, és maximálisan biztosított legyen az, hogy az ő szándékuknak megfelelő jelöltek vagy javaslatok kerüljenek az Országgyűlés elé, ahol pedig a kétharmados többséggel javaslataikat megszavazzák.
Ezért azt tudom mondani, tudván azt, hogy élni tudnak kétharmados többségükkel a végső döntésnél, tudván azt, hogy az önök által javasolt személyek közül fog kikerülni mind az elnök, mind pedig az alelnökök a majdani döntéshozatalnál, adják meg azt a lehetőséget, hogy az ellenzék pártjai is tudjanak ebben a kérdésben érdemben részt venni, a kérdés előkészítésében, ezt pedig két módon tehetik meg.
Egyrészt, ha ezt a 7. pontját a határozati javaslatnak módosítjuk vagy úgy, hogy nem legalább öt, hanem legalább hat szavazatot megszerez ebben a bizonyos bizottságban valamelyik jelölt. Vagy egy más módon is lehetséges ez, megmaradva az ötös szavazatszámnál, de az ötön belül egy ellenzéki párt által javasolt személy szavazatát is megkapja, mármint a bizottsági tagok közül. Ugyanis miért ne engedhetnénk meg azt a formállogikai lehetőséget, hogy a négy fideszes bizottsági tag, valamint az egy KDNP-s bizottsági tag nem egyként fog szavazni, nem egyforma módon fog szavazni, és olyan módon is előállhat az a bizonyos öt szavazatot jelentő szám, hogy egy ellenzéki szavazat is legyen benne legalább.
Azt tudom tehát mondani, hogy meggyőződésem szerint, ha önök komolyan gondolják az együttműködést, akkor nem ilyen, nyugodtan mondhatom, megmosolyogtató érveket kell hozni az együttműködésre, mint amelyek itt elhangzottak, hanem megadják azt a lehetőséget, hogy a jelölőbizottságon belül érdemben tudjanak az ellenzéki frakció képviselői részt venni a munkában.
Ehhez természetesen az is kell, hogy ne úgy gondolják a jelölőbizottság munkáját, mint ahogy az a költségvetési bizottság vitájában több alkalommal elhangzott. Nevezetesen az hangzott el a bizottsági vitában, hogy az ellenzék három képviselőjének lehetősége lesz a többség által jelölt személyekkel egyetérteni; lehetőségük lesz a többség által jelölt személyekről véleményt mondani, és a többség által jelölt személyeket megszavazni, és így akár hat, hét vagy nyolc szavazatot is kaphatnak majd azok a személyek, akiket önök jelölni gondolnak erre a funkcióra. Azt hiszem tehát, hogy ez egy nagyon téves gondolkodásra utal, és egy téveszmét sugall mindannyiunk felé. Tipikusan azt sugallja, hogy a kétharmaddal bármit meg lehet tenni, és a kétharmad mindenre felhatalmazást ad mindenkinek. Azt hiszem, hogy semmiképpen nem ad ilyen jellegű eljárásra és ilyen jellegű megközelítésre felhatalmazást sem a Fidesznek, sem pedig a KDNP-nek, akármennyi is a szavazattöbbségük jelenleg a parlamentben.
Az tehát a javaslatom és az a beadott módosító indítványunk tartalma is, amit ehhez a határozati javaslathoz benyújtottunk, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy a 7. pont módosításra kerüljön, amely biztosítja azt, hogy az ellenzék által a bizottságba delegált személyek szavazata is kelljen ahhoz, hogy valamelyik jelölt jelöltté váljon.
Meggyőződésem szerint ez kell ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék majdani vezetői ne egy politikai bélyeggel induljanak neki a tevékenységüknek, ne azzal a bélyeggel induljanak neki a Számvevőszék vezetőiként abbéli tevékenységüknek, hogy csak egy politikai oldal támogatását bírva váltak jelöltté és váltak vezetővé a megválasztást követően, hanem lehessen egy szélesebb tartalmú együttműködést, egy szélesebb tartalmú támogatást, egy szélesebb tartalmú szakmai elismerést a jelölés mögé állítani. Meg vagyok győződve arról, hogy így jobban is fogják tudni tevékenységüket folytatni a Számvevőszék vezetőiként, sem mintha a mostani Fidesz-KDNP jelöltjeiként, ebben a bizottságban öt szavazatot kapva, majd pedig a kétharmaddal a parlamentben megválasztásra kerülve végeznék tevékenységüket a későbbiekben.
Meg vagyok győződve arról, hogy ha már nem fogadják el azt az érvelést, ami a paritásos bizottságra vonatkozó érvelésünket jelentette, és az elmúlt évek gyakorlatát jelentette, akkor legalább ebben a kérdésben nem egy túlságosan nagyvonalú gesztus, amit kérek, hanem megtehetik minden további nélkül, hiszen bizton számíthatnak arra, hogy jó szakmai előélettel rendelkező jelöltek esetében bizonyosan meg fogja adni az ellenzék akár mindhárom pártja is a támogatást a jelöltek mellett. Meg vagyok győződve arról, hogy az ellenzék mindhárom pártja fog tudni olyan jelölteket szóba hozni a jelölési folyamatban, amelyek elfogadása viszont a kormánypártok számára válhat lehetséges megoldássá, annak érdekében, hogy a Számvevőszék ne egy átpolitizált szervezet legyen a vezetői jelölése és megválasztása miatt, hanem egy, a legtekintélyesebb szervezetek közé tartozó intézményként tudja tevékenységét folytatni a jövőben.
Úgy gondolom tehát, hogy ha komolyan gondolják azt, hogy nemzeti együttműködésről van szó, akkor ebben a kérdésben az általam javasolt egyik vagy másik változatot el fogják tudni fogadni, és ettől még senki nem fogja önöktől elvenni annak a lehetőségét, hogy kétharmaddal megválasszák majd azokat a személyeket, akiket a leginkább gondolnak. Mi azt szeretnénk elérni ellenzéki oldalról, hogy ebben legyen az ellenzéknek is érdemi szavazata, érdemi befolyásolási lehetősége a jelölés folyamatában, hiszen nyilvánvaló, hogy a végső szavazásnál már csak azokról a személyekről lehet döntést hozni, akik a bizottság szűrőjén - egy, most egyébként a javaslat alapján nem létező szűrőn - átesve kerülnek jelöltként a plenáris ülés elé.
Remélem, hogy az ellenzék mindhárom pártja által elmondott vélemények végül is megfontolásra fognak találni az önök részéről, és el fogják fogadni azt a szándékot, amit az ellenzék egységesen képviselt ebben a kérdésben.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
