DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjának címe az, hogy lesz-e út a munkához, és a rövid, tömör válaszom az, hogy lesz. Egy picikét persze másképp, mint ahogy az önök kormánya idején ezzel próbálkoztak. Ha az “Út a munkához” című programra gondol, úgy látom, hogy alapvetően a program céljaival egyet lehet érteni, tehát azzal, hogy munkára képes, rendszeres szociális segélyben részesülők a közfoglalkoztatásba kerüljenek.
Az eszköz azonban rossz. Ha megnézi a számokat, akkor azt tapasztalja, hogy gyakorlatilag ezek az emberek beszorulnak a segély-munka-segély ördögi körébe, és csak nagyon rövid ideig van valamilyen munkavégzésük. És ami ennél is rosszabb, gyakorlatilag egy nagyon-nagyon szűk töredékük az, amelyik aztán bekerül az igazi elsődleges munkaerőpiacra. Ezért ennél több és másabb lépésekre is van szükség.
Gondolom, képviselő úr figyelmesen olvasta a kormányprogramot, abban szerepel, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre az országban. Nagyon gyakran úgy szoktak fogalmazni, hogy a kormány egymillió új munkahelyet teremt. Egy picikét pontosítanék. Ebben az országban csak és kizárólag a vállalkozók teremtenek munkát, amiből persze logikusan következik, hogy a gazdaságpolitika középpontja a vállalkozó. Olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amelyben a vállalkozók képesek munkahelyeket teremteni. Ez a megoldás, úgy gondolom.
Nos, ha ezzel szemben megnézzük az “Út a munkához” programot, akkor azt tapasztaljuk, hogy itt jelentős ellentmondások vannak. Amikor egy vállalkozó ad munkát egy munkanélkülinek, akkor a támogatás 25 800 forint, amit kaphat, ha ugyanezt egy önkormányzat teszi, akár értelmes a munka, akár nem, 85 ezer forint. Úgy gondolom, ez kifejezetten vállalkozás- és ebből következően kifejezetten munkahelyteremtés-ellenes politika.
Nos, hogyan lesz egymillió új munkahely? Itt már elhangzott, mint említették néhányan, adócsökkentéssel, az adminisztrációs terhek csökkentésével. Ha belegondol abba, hogy olyan adórendszert működtettek, ahol 58 különféle adónem van, a vállalkozónak 400 különféle formulát kellene kitölteni - most nem beszélek csekkekről, időkről és így tovább -, ez az óriási adminisztráció megöli a vállalkozásokat.
Nyilvánvalóan szükség van a szakképzés átalakítására. Mindannyian tudjuk, a magyar szakképzés nagyon elméleti oldalú, sokkal inkább gyakorlati jellegű szakképzésre van szükség. Az uniós forrásokban és azok pályázati rendszerében tapasztalható aránytalanságokat is minél előbb meg kell szüntetni, helyette célzottan munkahelyteremtésre és vállalkozásfejlesztésre kell fordítani a forrásokat.
Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy az “Út a munkához” program jelenlegi formájában sajnos zsákutca, és sajnos inkább csak a statisztikát javítja, mint a tényleges foglalkoztatást. Bekerülnek az emberek egy nagyon szűk időre, de ez gyakorlatilag nem jelent tartós munkavégzést. És ha belegondolunk, hány tízmilliárd megy el erre, akkor sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ez a program az adófizetők pénzének, mindannyiunk adófizetői pénzének nagyon alacsony hatékonyságú felhasználása. És mint ilyen, úgy gondolom, a jövőben nagyon-nagyon kérdéses, hogy célszerű-e fenntartani.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
