DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Alkotmánymódosítás munkájába kezdett az Országgyűlés. Ennek a folyamatnak immáron a második fázisába érkeztünk. Nem fogom megismételni, kedves képviselőtársak, nem kell aggódni, elmondtam már többször hangsúlyosan, hogy az alkotmányozás egy szent, nagyon magasztos folyamat, amely társadalmi közmegegyezés talaján kell álljon, és amelynek a történeti alkotmányosság helyreállítása talaján kell mozognia.
(17.20)
Ezt követeli tőlünk nemzeti történelmünk összes joghelyreállító szabadságharca, elhunyt őseink üzenete és akarata.
Az előterjesztett törvényjavaslat azonban, azt kell mondani, hogy botrányos körülmények között került beterjesztésre, maga a tartalma is az, és az azt kísérő jelenségek is azok. Ezért nyújtottuk be Novák Előd képviselőtársammal azt a módosító javaslatot, amelyet 1. számon iktattak, és amelynek a legfőbb, egyetlenegy fő iránya van, mégpedig a következő: Mátrai Márta képviselő asszony indítványa arra irányult, hogy az alkotmányból a 21. § (5) bekezdés helyeződjön hatályon kívül. Ez a rendelkezés, mint tudjuk... - de nem tőle tudjuk, nem az indokolásból tudjuk, az indokolásban egy szó nem szerepel arra vonatkozóan, hogy miért gondolta a képviselő asszony azt, hogy ezt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, így azért most megosztom önökkel és az ország közvéleményével, hogy mi ez a rendelkezés, amit hatályon kívül kívánnak helyezni.
Ez a rendelkezés nem más, mint az 1995-ben elfogadott alkotmánymódosítás nyomán alkotmányba került rendelkezés, amely úgy szólt, hogy ha alkotmányozási folyamat tárgyában az Országgyűlés határozatot kíván hozni, azt az Országgyűlésnek a szokásos szabályoktól eltérően nem az országgyűlési képviselők kétharmadának, hanem négyötödének szavazattöbbségével kell meghoznia. Erre kell azt mondanunk, hogy bizony, akár tetszik nekünk és akár nem - és nehéz kimondani, mert ugye, akkor egy pufajkás miniszterelnöke volt az országnak Horn Gyula személyében -, de mégis egy olyan alkotmánymódosítást fogadtak el, ami az ellenzék szerepét nem zsugorította semmivé ebben az egész alkotmányozási folyamatban, ez a rendelkezés tehát beemelésre került. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlésnek az lett a feladata, hogy egyfajta konszenzuskényszert kényszerít rá az Országgyűlésre, és még egy kétharmados parlamenti többség sem lehet képes arra, hogy az alkotmányozás irányát, tartalmát, eljárását meghatározza. Úgy látszik azonban, hogy A nemzeti egyetértés programja megvalósításának útján a kétharmados parlamenti többségnek ez most egy akadályt képez, és ezt a négyötödös szabályt szeretné hatályon kívül helyezni.
Bevallom őszintén, ezt egyszerűn nem értem, nem értjük képviselőtársammal, nem értjük jobbikos képviselőtársaimmal együtt, hogy miért kell megrettenni, megijedni annak a lehetőségétől, hogy egy ilyen határozati javaslat elkészüljön, majd úgy kerüljön a Ház elé, hogy az négyötödös többséggel kerüljön elfogadásra. Hiszen ha a bizottsági munka során, az előkészítő munka során egy olyan határozati javaslat állna össze, amely konszenzust tükrözne, és valóban komolyan vennék, komolyan szeretnék minden sokszínű arcát ennek a társadalomnak, ennek a nemzetnek megjeleníteni abban a szövegben, amit a határozati javaslat tartalmazni fog, akkor nem kellene aggódni azon, hogy a négyötödös többség elég-e vagy nem elég, hiszen akkor egy konszenzusos szöveg kerülne az Országgyűlés elé, és azt nyilvánvaló módon mindenki megszavazná, hogyha valóban egy olyan folyamat végéhez érkezünk, amelyben tényleg alkotó jellegű, értelmes, ésszerű, alkotmányos és - hangsúlyozom - a történeti alkotmányosság, illetve az emberi jogok, az alapvető állampolgári jogok kiterjesztését, garantálását célzó rendelkezések megjelennének az alkotmánymódosítási javaslatban.
Azonban sajnos nem erről van szó. Nagyon szomorúnak tartom, hogy ezt a javaslatot elő kell terjesztenünk Novák Előd képviselőtársammal együtt, hiszen idéznék egypár gondolatot az indokolásból is. Tehát 1995-ben ez a bizonyos módosítás, amelyet elfogadott az akkori Országgyűlés, ki kell mondani, önmérsékletet tanúsított az alkotmányozás területén, noha 72 százalékos többsége volt a szocialista-liberális többségnek, és rettenetes károkat okoztak ebben az országban, a Bokros-csomagtól kezdve sok mindenen át, Pongrátz Gergelyt, az '56-os hőst bilincsben vonszolták végig 1997-ben a Hősök terén - micsoda drámai pillanatok! Most mégis oda jutottunk, hogy az előterjesztő az alkotmánybírósági jelölési folyamattal kapcsolatos alkotmány módosításához odabiggyesztett egy javaslatot, a 2. § (2) bekezdést, amelyben egyszerűen kidobná az ablakon a négyötödös többség szabályát az alkotmányozással kapcsolatban. Azt gondolom, ez egyrészt sérti a Házszabályt, ezt kellett leírnunk az indokolásban. A Házszabály 85. § (3) bekezdése indokolási kötelezettséget ír elő a képviselő számára, ami azt jelenti, hogy ez nem lehet egy formális aktus. Tehát, ha és amennyiben - ráadásul éppen az alkotmányról van szó - több rendelkezést érintő módosítást terjeszt elő az előterjesztő, akkor ezen több rendelkezés tekintetében mindenütt okát kell adni annak, hogy miért kívánná jelen esetben azt, hogy helyezzék hatályon kívül ezt a rendelkezést. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy ez lényegében rosszhiszemű, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétes törvényjavaslat-előterjesztés. Ráadásul azért nagyon furcsa, hogy legalább az előterjesztő vette volna a fáradságot, és egy-két mondattal leírja, hogy azért nem jó ez a négyötödös többség, mert adott esetben, mondjuk, a Jobbik által javasolt történeti alkotmányosság elvei nem szimpatikusak. Bár Salamon képviselőtársam tegnap megnyugtatott, hogy számára szimpatikusak ezek, tehát ilyen értelemben aggódnunk nem kell, és nagyon bízom abban, hogy ebben az alkotmányozási folyamatban nem fogjuk szem elől téveszteni azt a megkerülhetetlen kötelezettséget, hogy visszaálljon a történeti jogfolytonosság útjára a magyar állam.
Azt kell mondani, hogy ebben a formában viszont nincs garancia arra, hogy ne egy pártszövetség akaratának megfelelő alkotmányszöveg álljon elő, kerüljön elfogadásra, ami az alkotmányozás szellemével élesen ellenkezik. Tehát azt gondolom, az lenne elvárható, hogy tekintetbe vegyék a társadalom ellenzékre szavazó részének és a történelmi jogfolytonosság helyreállítását, a történeti alkotmányosság helyreállítását célzó civil és nem civil erők értékeit, törekvéseit is. Tehát ennek a szellemében terjesztettük elő a javaslatunkat, ennek a támogatását kérjük.
Külön szeretnék szólni arról, hogy Salamon László képviselőtársam tegnap a vitában - egy másik előterjesztés vitájában, de végül is ennek kapcsán - és a mai alkotmányügyi bizottsági vitában elmondta, hogy szerinte már nem hatályos a hatályon kívül helyezni kívánt törvényhely, ami megdöbbentő dolog, mert akkor igazából azt kell mondanom, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal kéz - van ilyen mondás -, tehát egyszerűen nem értem, hogyan fordulhat elő, hogy itt kell lefolytatnunk egy jogértelmezési vitát arról, hogy a kormánytöbbség egy tekintélyes alkotmányügyi bizottsági tagja által tett törvénymódosítási javaslat egy alkotmányos rendelkezés hatályon kívül helyezésére, majd az azt követő napokban kiderül, hogy az a rendelkezés, amit hatályon kívül helyezni kíván, adott esetben már nem is hatályos.
Az én álláspontom egyébként más. Az adott törvény, ami ezt a módosítást megalkotta, úgy rendelkezik a 3. §-ában, hogy a törvény akkor helyeződik hatályon kívül, ha 1998-ban lejár az 1994-ben kapott mandátumú Országgyűlés mandátuma, azonban ez csak a módosító törvény hatályon kívül helyezését jelenti, és nem jelenti azt, hogy a norma, ami beépült az alkotmány 24. § (5) bekezdésébe, hatályon kívül helyeződött volna. Tehát én Mátrai Márta képviselő asszonnyal egyben egyetértek, mégpedig abban, hogy ez a 24. § (5) bekezdés még hatályos, azonban másban már nem értünk egyet.
Tehát csak azt tudjuk javasolni és kérni, hogy ezt a rendelkezést tartsuk meg, őrizzük meg az Országgyűlés méltóságát, az alkotmányozás méltóságát, és végül, de nem utolsósorban ne fenyegessük a nemzeti együttműködés rendszerét ilyen és ehhez hasonló lépésekkel. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
