DR. ORBÁN VIKTOR
DR. ORBÁN VIKTOR
DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy néhány mondatban tájékoztassam önöket az árvíz elleni küzdelem állásáról. Mint bizonyára önök is értesültek róla, minden korábbi ismeretünket meghaladó árhullám vonult le és minden korábbi ismeretünket meghaladó magas vízállás alakult ki Észak-Magyarországon. A helyzet különösen a Hernád völgyében vált súlyossá a hét végén, hat megyét kellett bevonni azon területek közé, ahol vészhelyzetet kellett elrendelni. A veszély, illetve vészhelyzet elrendelése számos kényelmetlen intézkedést is magával hozott. Szeretném megköszönni azoknak, akik az intézkedések által lakott területen élnek, hogy kivették a maguk részét a veszély elhárításából.
Az erőfeszítés ellenére is sokan kényszerültek otthonaik elhagyására, és nagyon sok ember él most bizonytalanságban afelől, hogy az otthon gazdátlanul hagyott javaiknak mi lesz a sorsa. Először is szeretném - talán megengedik, ha azt mondom, mindannyiunk nevében - mindannyiunk együttérzését kifejezni a természeti csapás által sújtottakkal, illetve családjaikkal. Talán azt is mondhatom, hogy az együttérzés mellett mindannyiunk nevében a szolidaritásomat is kifejezhetem, és megígérhetem, hogy minden segítséget meg fogunk adni, ahogy eddig tettük, a következő napokban is a veszély elhárítására, illetve a károk kiküszöbölésére, majd az utána meginduló újjáépítés során az emberhez méltó élet föltételeinek újbóli megteremtésére.
Szeretném, ha mindenki tudná, hogy senkit sem hagyunk az út szélén. Szívesen lemondanék erről a tapasztalatról, de önök is tudják, hogy a polgári kormány kényszerült már arra a második évezred elején, az előző évszázad végén, hogy a Tisza által elöntött területeket mentesítse, illetve újjáépítse. Abban bízom, hogy ez a tudásunk még megvan, és képesek leszünk ismét gyorsan, hathatósan minden magyar állampolgárnak és családjának segítségére sietni az újjáépítés során. (Taps.)
Az együttérzés, a szolidaritás és a segítség kinyilvánításán túl szeretnék köszönetet is mondani; köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett ebben a fájdalmas, de nagyszerű munkában, aki pénzét, erejét, energiáját, vagyontárgyait adta, vonta be a védekezés munkálatába. Szeretnék köszönetet mondani a helyi polgármestereknek, akik igyekeztek legjobb tudásuk szerint helytállni a védekezési munkálatok irányításában. Szeretnék köszönetet mondani a vízügy dolgozóinak, akik végig jól teljesítettek.
Szeretnék köszönetet mondani a rendőrség kötelékébe tartozóknak, nemcsak a rendőröknek, hanem a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium irányítása alatt álló más szervezeteknek is, akik soraiból a vészhelyzet elrendelésekor sok ezren hezitálás nélkül követték a kiadott parancsot, és megjelentek a legkritikusabb védelmi szakaszokon, és példátlanul rövid idő alatt emelték meg a gát szintjét, és védték meg a településeket. Szeretnék köszönetet mondani a hadsereg katonáinak is, akik a honvédelmi miniszter utasítására időveszteség nélkül jelentek meg megemelt létszámmal is a helyszínen.
Külön szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a büntetés-végrehajtás területéről is rendeltünk ki embereket: részben, akik a fogva tartottakat őrzik, de részben az enyhébb súlyú bűncselekményeket elkövetők közül is rendeltünk ki munkára a gáthoz embereket. Szeretném önökkel megosztani azt az információt, hogy legutóbbi tudásunk szerint ez idáig közülük először is senki sem szökött meg; kettő: elöl jártak a munkában, és példát mutattak mindannyiunknak. Egyben, azt gondolom, túl az ott a helyszínen szükséges fizikai helytállás fölötti elismerésen, azt a reményt is megerősítették bennünk, hogy az élet arra való, hogy az ember, ha hibákat vétett, utána ki tudja azokat javítani, és ismét a közösség megbecsült tagjává válhasson. Ezért az elítélteknek is köszönöm azt a munkát és erőfeszítést, amelyet a gáton mutattak. (Taps.)
(13.10)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Természetesen nem most van itt az ideje, de majd egy összefoglaló és értékelő tanulmány keretében ki kell térnünk arra is, hogy ez a vészhelyzet államszervezetünk mely pontjainál mutatott rá gyengeségeinkre; hol van szükség arra, hogy az állam újjászervezésekor különös figyelemmel járjunk el; hol kell megerősítenünk a magyar államot annak érdekében, hogy ne bravúrszámba menjen egy ilyen hatalmas és váratlan csapás elhárítása, hanem a megszokott munka rutinjával tudjunk majd helytállni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai mondandóm második részében a magyar gazdaság kérdéséről szeretném önökkel megosztani néhány gondolatomat. Először is összefoglalóképpen azt szeretném mondani önöknek, hogy eljött az idő a gazdaságban is, hogy a régi helyébe új kerüljön. Önök tudják, hogy ez év áprilisában, április 25-én a magyar választók megdöntötték a régi rendszert, a szavazófülkében meggyőződésünk szerint új társadalmi szerződés született meg, amikor a magyarok példátlan egyetértéssel a régi rendszer lebontásáról és egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének felépítéséről döntöttek. A régi rendszert az emberek alkalmatlannak ítélték arra, hogy az országot kivezesse a mai helyzetből, hiszen azt tapasztalták az elmúlt években, hogy sem az ország régóta megoldatlan bajaira, sem a mai világ új kihívásaira nem tudott és nem tud megoldást kínálni. Az emberek józan ésszel látják, hogy nem pusztán egyéni eltévelyedésekről van szó ott, ahol állami vállalatok, minisztériumok, egyetemek vezetői, polgármesterek és vezető politikusok jutnak arra a sorsra, hogy bilincsben kell őket elvezetni súlyos, nem ritkán bűnszövetkezetben elkövetett visszaélések miatt; az emberek pontosan látják, hogy nem egyszerűen egyéni eltévelyedésekről, hanem alapvető és súlyos rendszerhibáról van szó, vagyis olyan rendszer működik, amely alapjaiban rossz, és csak tisztességtelen haszonélvezőinek érdeke tartja fönn.
Ez a csődöt mondott régi, rossz rendszer oda juttatta Magyarországot, hogy kiestünk a világ 30 legversenyképesebb országa közül. A vállalatokat terhelő adókat tekintve 183 ország közül a 151. helyen vagyunk. Oda jutottunk, tisztelt Ház, hogy az adóbürokrácia egy ember esetében egy év alatt mintegy 330 órányi munkát ró ránk, míg ez a szám Írországban 76 óra. A foglalkoztatást - amely a legnagyobb gondja Magyarországnak - terhelő bürokráciánál pedig egy év alatt egy emberre 203 órányi bürokratikus erőfeszítést kell fordítanunk, miközben ez Írországban mindösszesen 36 óra. Nem csoda tehát, ha az emberek úgy döntöttek, hogy egyértelmű és határozott felhatalmazást adnak egy új rendszer felépítésére.
A feladat nem könnyű, hiszen az ország azt várja tőlünk, hogy az egész régi rendszert - nem csak elemeit - lebontsuk, és építsünk egy teljesen új rendszert. Az ország ezt várja tőlem is, ezt várja a kormányomtól is, ezért munkánk során ezt fogjuk véghezvinni.
Önök is tudják, láthatták itt, a parlament üléstermében, hogy a munka megkezdődött, megkezdődött akkor, amikor megalkottuk a nemzeti együttműködés rendszerében egy új politikai rendszer alapjait, a nemzeti együttműködés politikai rendszerének alapjait, amikor új parlament alakult, a nemzeti együttműködés nyilatkozatát elfogadtuk, a politikusok számát csökkentettük mind a parlamentben, mind pedig az önkormányzatokban, a nemzeti összetartozásról szóló dokumentumot fogadtunk el, és a kettős állampolgárságot is megadtuk a határon túl élő magyaroknak. Remélem, ennek is volt némi szerepe abban, hogy a Délvidéken tartott autonómiaválasztásokon a hét végén a Vajdasági Magyar Szövetség minden várakozást felülmúló, elsöprő sikerrel szerepelt. Innen a magyar Parlament épületéből is gratulálunk Pásztor Istvánnak és szervezetének. (Taps.)
A második menetben létrehoztuk a nemzeti együttműködés új kormányzati rendszerét, létrehoztunk egy új minisztériumi struktúrát, a közigazgatási államtitkári rendszert visszaállítottuk, és megindítottuk a közigazgatás teljes újjászervezését, amelynek alapdokumentumait önök itt a Házban most is vitathatják.
Most pedig egy újabb fontos állomáshoz, ha úgy tetszik, a harmadik menethez érkeztünk, ez pedig a nemzeti együttműködés gazdasági rendszere alapjainak lerakását jelenti. Azt kérem önöktől, hogy most ezzel folytassuk a munkánkat. A harmadik menethez érkeztünk, az ország sorsáról van szó, ezért nem minősíthetjük amatőrök küzdelmének mindazt, ami zajlik, úgyhogy készüljenek fel legalább tizenkét menetre, tisztelt hölgyeim és uraim, a következő hetekben és hónapokban.
A választók által megalapított nemzeti együttműködés rendszerével reményeim szerint új időszámítás kezdődik a magyar gazdaságban is. Remélem, mondandómból majd kitűnik, hogy a régi mércék érvényüket vesztik, és új mércék lépnek életbe. Az új gazdasági rendszer építése természetesen az élet minden fontos területén alapvetően fogja megváltoztatni a dolgok menetét, mert egy teljesen elkorhadt gépezet minden egyes elemét ki kell cserélni. A legfontosabb, tisztelt hölgyeim és uraim, az, hogy kiszámíthatóan kell dolgoznunk, gondosan, precízen, körültekintően és következetesen. Az emberek ugyanis az átalakítás során is stabil, jól működő rendszert várnak el, olyat, amely hosszú időn keresztül megbízhatóan tud majd működni. Ezért, tisztelt képviselő hölgyek és urak, lényeges, hogy milyen szempontok és elvek szerint történik az új gazdasági rendszer felépítése, milyen szempontok és alapelvek szerint történik a magyar gazdaság újjászervezése.
A kormány a hét végén ülésezett, és egy akciótervet fogadott el, amit engedjék meg, hogy úgy nevezzek: első akcióterv. A kormány ennek az első akciótervnek a végrehajtásával kezdi meg a kormányprogram megvalósítását. Ahogy a kormányprogram vitájában is elmondtam, a kormányprogram egy iránytű, amit megvitattunk és elfogadtunk, intézkedések, eszközök és ütemezés kérdésében pedig most megnyílik a szabad vita lehetősége: törvényjavaslatokat nyújtunk be vita céljából a tisztelt Ház elé, és intézkedéseket, kormányzati intézkedéseket ismertetünk a képviselőtársainkkal.
(13.20)
Az első akcióterv két fő gondolatra koncentrál. Az első egy új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetése a magyar gazdaságba. Először engedjék meg, hogy az új gazdasági rendszer néhány eleméről szóljak.
A kiindulópont az, bár gondolom, ezt ebben a Házban nem kell bizonygatni, a mi politikai közösségünk mindig különös érzékenységgel fordul a múlt érdemei, fényei, dicsősége és a múltbéli helytállások felé és iránt, de Magyarország a mai világban akar sikeres lenni, s nem a tegnapiban. Ezért a tekintetünket előre kell fordítani. A mai világban csak úgy lehetünk sikeresek, ha körülnézünk, és szemügyre vesszük, mi történik a világban, milyen meghatározó folyamatok zajlanak körülöttünk.
Először is azt javaslom önöknek, vegyük figyelembe, hogy a világban ma borúlátó, sőt aggasztó gazdasági időjárás uralkodik. Mindenfelől aggasztó hírek érkeznek. A válságnak, ami egy mély átalakulás kísérő jelensége, még nincs vége, nekünk azonban nem a sopánkodás a dolgunk. Nekünk az a dolgunk, hogy a magyarokra jellemző sajátos észjárással és leleményességgel igyekezzünk a külső folyamatokat inkább a magunk, vagyis Magyarország és a magyar gazdaság javára felhasználni. Erre kínálkozik is némi esély. A legdöntőbb folyamat, amit érdemes észrevennünk, az az, hogy a mai világban a világgazdaság új irányba fordult. Úgy tűnik, hogy ismét a termelő kapitalizmusnak van jövője, a spekulatív kapitalizmus ideje leáldozóban van. Mindannyian tudjuk, hogy a világot gyötrő gazdasági helyzet első számú oka az, hogy a világpiacon túlértékeltség uralkodik, ami annak tudható be, hogy a világban forgalomban lévő pénz mennyisége jelentős mértékben, többszörösen meghaladja a világban ma fellelhető valóságos érték mennyiségét. Ennek következtében minden valóságos értéket túlértékelnek a könyvekben és a nyilvántartásokban, aminek szükségszerű következménye aztán, hogy buborékok keletkeznek a gazdaságban, és ezek a buborékok újabb és újabb válságokat indítanak el, amelyek sajnos, hiába szeretnénk, Magyarország határainál nem állnak meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország csak akkor lehet sikeres a gyorsan változó modern világban, ha mi is a termelő kapitalizmusra koncentrálunk, és a világban zajló folyamatokat a magunk javára fordítjuk. Vagyis mi is minél inkább és minél eltökéltebben visszaszorítjuk a spekulációt, és helyette a termelő kapitalizmus irányába mutató lépéseinket erősítjük meg. (Taps a kormánypárti oldalon. - Szórványos taps a Jobbik és az MSZP soraiban.) Szeretném világossá tenni, anélkül, hogy indokolatlan fejtegetésekkel rabolnám az önök idejét, hogy a termelő kapitalizmus középpontjában a munka áll, a spekulatív kapitalizmus középpontjában pedig a spekuláció. (Zaj az MSZP soraiban.) Ezért jelentősége van annak, hogy tisztán lássunk abban a kérdésben, vajon meg tudjuk-e különböztetni a spekulációt a munkától.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyzet úgy áll, hogy ezt a különbségtételt megtehetjük. Javaslom, hogy spekulációnak az új gazdasági rendszer felépítése során azt tekintsük, amikor valaki úgy keres pénzt, hogy azzal másnak szükségszerűen kárt okoz, a munkát pedig tekintsük annak, amikor az ember úgy keres pénzt, hogy azzal értéket hoz létre, és így másnak is, az egész közösségnek is hasznára van. (Taps a kormánypárti oldalon és a Jobbik soraiban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy csak egy ilyen termelő kapitalizmus alkalmas arra, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre Magyarországon. A spekulatív kapitalizmus egyik világméretű rombolása éppen az, hogy a vállalkozások és munkahelyek tömeges megszűnését idézi elő a világban és hazánkban egyaránt. Ezért az új magyar gazdasági rendszernek is arra az alapelvre kell épülnie, amely a spekuláció helyébe a termelést, vagyis a munkát és az értékteremtést állítja. Ezért minden általunk javasolt intézkedésben és törvényjavaslatban ennek az alapelvnek kellene érvényesülnie.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Elnök Úr! Minden gazdasági rendszer legfőbb alkotórésze, alapja az adórendszer. Az új gazdasági rendszerhez tehát új adórendszer kell. Mi azt javasoljuk a tisztelt Háznak, hogy ne a ma érvényben lévő adórendszert toldozgassa és foldozgassa, hanem helyezze új alapokra a magyar adórendszert, és alkossa meg ennek modern, a jövőre esélyt jelentő formáját. Kérem, gondolkodjanak el azon, hogy egy adórendszer normális körülmények között valójában egy közösségformáló érdekháló. Egészséges gazdasági berendezkedés esetén az adózás az egyik legerősebb gazdasági kapocs az ember és a közösség, az egyén és a nemzet között. Bizalomra alapuló, erős és megbízható gazdasági kötelék.
Magyarországon ennek éppen az ellenkezőjét éltük át és éljük ma is. Nálunk az adórendszer ugyanis eleve, azt hiszem, talán kezdettől, nem bizalomra épült, hanem bizalmatlanságra és spekulációra. Az adózás egyrészt igazságtalan volt, másrészt büntetésnek érezte mindenki. Valójában az is volt. Büntető adózás, hiszen teljesíthetetlen dolgokat követelt. Ezzel szinte arra kényszerített mindenkit, hogy próbáljon kibújni alóla, ki ahogy tud. Így lett, tisztelt képviselő hölgyek és urak, a becsületes, törvénytisztelő emberből lúzer, mulya, élhetetlen alak, és végül így alakult ki az a meggyőződés Magyarországon, hogy nem éri meg becsületesnek lenni, merthogy az ügyeskedőknek áll a világ. Ez az egyik oka annak, amiért oly sokan érzik magukat rosszul Magyarországon, és ezért mennek el olyan sokan a fiatalok közül.
Igazságtalan a most fönnálló adórendszer, tisztelt hölgyeim és uraim, mert azokat sújtja leginkább, akik becsületesen dolgoznak, vállalkoznak, akik tenni próbálnak, cselekedni és értéket létrehozni, és békén hagyja azokat, akik ügyeskednek, trükköznek és spekulálnak. A nagy pénzben trükközőket nem lehetett utolérni; valójában odajutottunk, hogy ma 2,5 millió adófizető ember tart el 10 millió embert Magyarországon. Erre az alapra nem lehet modern gazdaságot építeni, tisztelt hölgyeim és uraim. (Taps a kormánypárti oldalon.) Mivel a mai adórendszer bizalmatlanságra épül, ebben az adórendszerben senki sem bízik. Sem az adófizetők, sem az állam, sem a befektetők, sem a vállalkozók. Senki. Az a körülmény, hogy milliók kényszerültek a puszta létfenntartás érdekében kijátszani ezt az adórendszert, alapot adott egy szűk csoportnak arra, hogy az adócsalásból, adómegkerülésből önálló üzletágat építsen ki. Ez lett az off-shore lovagok világa, akik beették magukat az állam bőre alá is, és nem átallanak sok száz milliós off-shore-os jövedelem után sem jó néhány millió forintnyi közpénzt fölvenni az adófizetők forintjaiból.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A választók által lezárt korszak politikája leginkább az adórendszeren keresztül mételyezte meg a gazdaságot és a társadalmat. Ezt az adórendszert tehát egy új adórendszerre kell cserélni. A régi adórendszerrel sohasem lenne esélyünk talpra állítani a magyar gazdaságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmondottakból talán mindannyiunk számára logikusan következik, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében az adózásnak közösségerősítő érdekhálóvá kellene válnia. Vagyis az adózás büntetés helyett részvételt jelent majd, részvételt a nemzeti együttműködésben. Olyan részvételt, amelyben megéri részt venni, mert bizalomra és kölcsönösségre épül, vagyis igazságos. Azt kell elérni Magyarországon, minden cinizmus ellenére is, hogy ne érje meg se anyagi, se erkölcsi értelemben az adózás megkerülése. Ehhez életszerű, egyszerű, teljesíthető és munkabarát adórendszer kell. (Taps a kormánypárti oldalon, a Jobbik és az LMP soraiban.) Olyan egyszerű, tisztelt hölgyeim és uraim, olyan egyszerű, hogy a nyolc általános végzettséggel rendelkező ember is átláthassa a rá vonatkozó szabályokat. Ez nem csupán gazdasági kérdés, ez demokrácia kérdése is, tisztelt hölgyeim és uraim.
(13.30)
Ezért a szándékunk szerint, tisztelt Ház, új időszámítás kezdődhet az adózásban is. Jelentős adócsökkentést és az adózás radikális egyszerűsítését szeretnénk véghezvinni, több lépcsőben.
Az új adórendszer fókuszában a munkahelyteremtés áll. Ha önök összevetik a magyar adórendszert a velünk gazdasági versenyt futó szomszédos országokkal, akkor jól láthatják, hogy ott két komoly versenyhátrányunk található. Az egyik, hogy a velünk versenyt futó szomszédos országok egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert alkalmaznak, illetve minden jövedelmet, bármilyen formájú is legyen az, egykulcsos rendszeren keresztül veszik ki, és náluk alacsony a társasági adó. Ennek köszönhető, mármint az ezeken a területeken megmutatkozó versenyelőnynek köszönhető, hogy élenjárókból sereghajtók lettünk, mert ami az ő előnyük volt ebben a versenyben, az a versenyfutásban a mi hátrányunkká vált, így lettünk a nyolc évvel ezelőtti élenjáróból sereghajtók.
Ennek megfelelően az első kormányzati akcióterv hét intézkedést tartalmaz a jelentős adócsökkentés és az adózás egyszerűsítése érdekében.
Az 1. intézkedés, amit javaslunk a tisztelt Háznak, hogy a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját csökkentsük 19 százalékról 10 százalékra az 500 millió forint éves nyereség alatt, vagyis ezzel a magyar kis- és középvállalkozásokat tudjuk támogatni. (Taps a kormánypártok, valamint a Jobbik soraiban.)
A 2., a kettes számú intézkedés, hogy vezessük be az egykulcsos családi jövedelemadót (Lendvai Ildikó: Nem ezt ígérte!), amelyre két év alatt állunk át úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió, vagyis 1 millió 300 ezer munkavállalót vonunk be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetjük a rendszerből az adójóváírás intézményét. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennek az adórendszernek mindenki nyertese lesz, az átállás pedig fokozatosan, a teherbíró képességnek megfelelő ütemben történik majd. Ennek következtében megszűnik az a jelenség, hogy az adórendszer hazugságra épül, egy hazugságlánc áldozatai vagyunk mindannyian, az állam sem gondolja komolyan azt az adót, amit kivet, a vállalkozó sem veszi azt komolyan, hiszen tudja, hogy az állam sem ezzel a szándékkal rótta azt ki, és végül a munkavállaló is igyekszik azt kikerülni, ahol csak tudja. Ilyen morálra, ilyen bizalmatlansági helyzetre nem lehet gazdaságot építeni, ezért a hazugságláncot, ezt a sajátos magyar adókörtáncot, ezt a körhazugságot meg kell szakítanunk.
Vannak persze, akik azt gondolják, hogy a jövedelemadó, az egykulcsos jövedelemadó, illetve minden jövedelemként értelmezhető kivét a gazdasági rendszerből, amely egy kulccsal adózna, nem egyeztethető össze a családi elvű adózással. Ez tévedés, tisztelt hölgyeim és uraim, mi egy, a két rendszert egyesítő és egymással harmóniában egyesítő előterjesztést fogunk majd tenni (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), ha megengedik, erre később vissza is térek.
A 3. intézkedés, hogy a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadót egy mozdulattal töröljünk el. (Taps a kormánypártok soraiban.)
A 4. javaslat, hogy vezessük be az adórendszeren kívüli, tehát adózás alá nem vont kereset fogalmát, és tegyük lehetővé, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, az után már a munkát végzőnek ne kelljen még egyszer adót fizetnie. Ezt a magántulajdon védelmének elve nevében javaslom, ugyanis itt az államnak már nincs semmi keresnivalója. (Taps a kormánypártok, valamint a Jobbik soraiban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 5. intézkedésként az adószabadság megteremtésének jegyében a vér szerinti, egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás - élők, és elhaltak és élők között egyaránt -, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás, valamint a gyermekekről való gondoskodás adózási szempontból kerüljön az állam hatókörén kívülre. (Lendvai Ildikó közbeszól.) Ez tehát azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy van olyan területe az életnek, ahol az államnak nincs keresnivalója. (Dr. Mikola István: Így van. - Taps a kormánypártok, valamint a Jobbik soraiban.) Miután családi alapon gondolkodunk, és miután a gazdaságnak is alapegységeként fogadjuk el a családot, ezért egyenes ági, vér szerinti leszármazók esetében az államnak sem illeték-, sem adóbeszedés érdekében ott semmi keresnivalója nincs, még egyszer mondom, a magántulajdon védelme és az adószabadság jegyében.
Hasonlóképpen, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor majd az egykulcsos adórendszert javasoljuk összeilleszteni a családokat támogató adórendszer elemeivel, akkor azt a gondolatot javaslom önöknek elfogadásra, hogy majd az adótörvény pontos szövegénél kialakítandóan, minden évi költségvetési helyzet ismeretében meghatározandó összeg erejéig tekintsük úgy, hogy egy, kettő, illetve három gyermek után bizonyos munkával megkeresett jövedelem nem eshet állami elvonás alá, mert az a családé, ott az államnak semmi keresnivalója nincs. (Taps a kormánypártok, valamint a Jobbik soraiban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt is javaslom a tisztelt Háznak, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos adókulcsot állapítson meg. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre minél nagyobb számban, nemcsak adócsökkentésre van szükség, hanem meg kell kezdeni a magyar gazdaságot megbénító bürokrácia csökkentését, és egy új ügyintézési rendszer felépítését is, amelyben a jogszabályok és a hivatalok nem uralkodnak, hanem szolgálják az embereket, nem akadályokat állítanak, hanem akadályokat hárítanak el az emberek útjából. Ezen kívül célzottan, úgy érzem, segítenünk kell, lehet és érdemes a kis- és középvállalkozásokat, hogy több lehetőséghez és szabadabb forrásokhoz jussanak, ezért a bürokrácia leépítése és a kis- és középvállalkozói szektor támogatása érdekében a kormány további hét intézkedést javasol.
Vagyis 6. intézkedésként - folytatva az előző sort - a beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ezeknek egyharmadát az állam, illetve a kormány eltörli. (Taps a kormánypártok, valamint a Jobbik soraiban.)
7. intézkedésként javaslom, hogy a ma hatályban lévő egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás föltételeit -, amely név önmagában az előző kurzus humorérzékéről tesz tanúbizonyságot (Derültség a kormánypártok soraiban.), amikor egyszerű foglalkoztatásnak nevezi azt a rendszert -, szóval, a mostanit helyezzük hatályon kívül, és térjünk vissza a korábbira, amely kevésbé volt rossz, és kezdjük meg egy új rendszer kialakítását, amely nemcsak kevésbé rossz, hanem kedvező is lesz mindannyiunk számára. (Taps a kormánypártok soraiban.)
8. intézkedésként javasoljuk, hogy ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.
9. intézkedésként javasoljuk, hogy adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. (Taps a kormánypártok, a Jobbik és az LMP soraiban. - Derültség. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hogy örülnek a szocik!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amely… (Közbeszólások, derültség. - Az elnök csenget.)
